Stroke: előzzük meg!

Stroke: előzzük meg!

A STROKE VILÁGNAPJA OKTÓBER 29. A stroke bárkivel megtörténhet. Ahogyan Winston Churchill-lel, Sharon Stone-nal vagy Jean-Paul Belmondóval, úgy velünk is. Hogy mi is a stroke, és mi mindent kell tudnunk róla, azt dr. Káposzta Zoltán segítségével foglaltuk össze, aki a Fővárosi Önkormányzat Egyesített Szent István és Szent László Kórház - Rendelőintézet Neurológiai Osztályának vezető főorvosa.

Mit jelent a "stroke"?

A stroke angol szó, amely ütést, csapást jelent. Magyarul a szélütés kifejezés felel meg ennek a legjobban, a népnyelvben pedig a szintén találó gutaütés szó terjedt el. Bárhogyan is nevezzük, a stroke valóban ütésszerűen, hirtelen jelentkező tünetek összessége, amely az agy vérellátásában bekövetkező károsodás miatt alakul ki.

Miért olyan veszélyes a stroke?

A saját tömegéhez képest az agy vér-, oxigén- és tápanyagigénye óriási. Ha vérellátási zavar következik be, és az néhány óránál hosszabb ideig tart, az agyszövet elpusztul. Már egy kis mennyiségű agyszövet elvesztése is nagyon súlyos következményekkel jár!

Mennyire gyakori a szélütés?

Stroke: előzzük meg!A stroke előfordulása sajnos meglehetősen gyakori. Magyarországon évente mintegy negyven-ötvenezer stroke történik. A stroke-ot elszenvedő betegek 12-18 százaléka 30 napon belül, 25-30 százaléka egy éven belül meghal. Megdöbbentő, hogy az 55 évesnél fiatalabbak stroke miatti halálozása hazánkban a nőket tekintve négyszer, a férfiakat tekintve hatszor magasabb a nyugat-európai átlagnál!

Melyek a stroke rizikófaktorai?

Befolyásolható tényező a magas vérnyomás, a dohányzás, az alkoholizmus, a cukorbetegség, az emelkedett vérzsírszint, az elhízás és a mozgásszegény életmód. Nem befolyásolható faktor az idős kor, a férfi nem, egyes genetikailag determinált betegségek. További lehetséges rizikófaktort jelenthet bizonyos fogamzásgátló tabletták szedése és a migrén.

Miért olyan veszélyes a pitvarfibrilláció?

A pitvarfibrilláció olyan szívritmuszavart jelent, melynek következtében a szívben, mint egy folyóban, különböző áramlatok jönnek létre. Az örvénylő mozgás miatt véralvadék keletkezhet. Ha ez kikerül a szívből, elzárhat egy eret - általában minél nagyobb az alvadékdarab, annál nagyobb ér keresztmetszetét -, és stroke-ot okozhat. A szívritmuszavarban szenvedők stroke-kockázata többszöröse az egészséges emberekének. Ha azonban megfelelően kezeljük a pitvarfibrillációt, jelentősen csökkenthetjük a stroke rizikóját.

Az agyvérzés ugyanaz, mint a stroke?

Nem. A stroke-nak alapvetően két fajtáját különböztetjük meg: a vérhiányos és a vérzéses formát.

A vérhiányos stroke az összes stroke-os eset 4/5-ét teszi ki. Ezt a típust nevezzük agyi infarktusnak vagy agylágyulásnak. Ebben az esetben a vér nem jut el a megfelelő agyi területekhez. Ennek hátterében lehet vérrög, ami származhat az agyi verőér falán kialakuló meszes felrakódás felszínéről, de az is elképzelhető, hogy a test valamely más részén, például a szívben alakul ki, mint az előbb említett pitvarfibrilláció esetében. Ha a vérrög a vérárammal az agyba kerül, ott agyembóliát okoz.

A vérzéses stroke-ot agyvérzésnek is hívjuk. Ennek oka az agyat tápláló verőerek valamelyikének megrepedése, aminek következtében a kiömlő vér károsítja az agyállományt.

Mi lehet a stroke következménye?

A szélütés ugyan az agyban történik, de következményei az egész szervezetet érinthetik. Ha egy agyterület nem kap vért, akkor nem jut hozzá a működéséhez elengedhetetlenül szükséges oxigénhez és tápanyaghoz. Ez testünk bármely részénél probléma lenne, de az agyban található idegsejtek különösen érzékenyek erre. Már néhány perces hiány a pusztulásukat okozhatja, és az agy érintett területének működése megszűnhet. Ez alapvető életfunkcióinkat éppúgy érintheti, mint érzelmi működésünket. Bekövetkezhet egyes testrészek bénulása, beszéd- vagy látászavarok, szédülés, a tájékozódási vagy az emlékezőképesség elvesztése is. Nagyon súlyos esetben a szélütés kómához, majd halálhoz is vezethet.

Hogyan ismerhetjük fel, ha valakinek stroke-ja van?

Ha valaki rosszul lesz, és felmerül a stroke gyanúja, a tünetek meglétéről bárki könnyedén és gyorsan meggyőződhet az úgynevezett MBE-módszerrel. Ennek segítségével senkinél nem diagnosztizálhatjuk a stroke-ot, de felmerülhet annak gyanúja, így késedelem nélkül hívhatjuk a mentőket.

M: Mosolyogjon! Kérjük meg az illetőt, hogy mosolyogjon! Ha a 7. agyideg (az arcizomzatot beidegző ideg) centrálisan sérül, az aszimmetrikus bénulást okoz, és a beteg csak az egyik oldalra tudja elhúzni a száját mosolygáskor. Ez stroke-ra utalhat, de természetesen más is okozhatja.

Arra is megkérhetjük, hogy öltse ki a nyelvét: stroke-os betegnél azt tapasztaljuk, hogy a nyelv nem előre mozdul, hanem eltér, elcsavarodik oldalra.

B: Beszéljen! A stroke-os beteg beszédében egy egyszerű mondat szavai is elmosódhatnak, "galuskássá" válhatnak, más esetekben a beteg alig vagy egyáltalán nem képes beszélni. Esetenként a beszédértés is károsodik.

E: Emelje fel mindkét karját! Bármelyik oldali végtag gyengesége vagy bénulása stroke jele lehet.

Mi a teendő stroke gyanúja esetén?

Minden perc számít, hiszen idegsejtek millióinak pusztulásáról van szó. Ha az orvosi segítség időben érkezik, és a szükséges vizsgálatok alapján időben kiderül a katasztrófát kiváltó ok, akkor az megszüntethető, és a beteg akár maradéktalanul is meggyógyulhat.

Ha a gyanús tünetek bármelyikét észleljük, azonnal hívjuk a mentőket! Az akut stroke-os beteget késlekedés nélkül kórházba, azon belül is stroke-betegek ellátására akkreditált neurológiai osztályra kell juttatni! A kezelés mindig egyénre szabott, hiszen más és más okok állhatnak a szélütés hátterében. Először ezt kell kideríteni. Ha a keringészavart a verőeret elzáró vérrög okozza, ennek a vénás rendszeren keresztül történő feloldását a tünetek kialakulásától számított 3 órán belül meg kell kezdeni. Ha az intézményben a verőeres rendszer katéterezésével történő vérrögoldás is végezhető, akkor a fenti terápiás időablak 6 óra lehet. Sajnos a betegek nagy része ezen az időn belül el sem jut a kórházba.

Mi történik a kórházban?

Az ideggyógyász szakorvos először rutin neurológiai vizsgálatot végez, hogy megállapítsa, vannak-e a központi idegrendszer működési zavarára utaló tünetek. Ezután koponya-CT következik, amely kimutathatja a szervi eltéréseket (például agyvérzést, bevérzett agydaganatot, vérhiányra utaló agyduzzanatot). A laborvizsgálatok arra adnak választ, hogy vajon a beteg esetében fennáll-e olyan laboreltérés, amely ellehetetleníti a vérrögoldó kezelést. A páciens vérnyomását, pulzusát is rendszeresen ellenőrizni kell, valamint EKG-vizsgálatot is tanácsos végezni.

Ha a beteg alkalmas a vérrögoldó kezelésre, akkor sor kerülhet a trombolízisre. Eközben folyamatos megfigyelés alatt kell tartani, hiszen a kezelés bizonyos kockázatokkal, például vérzéssel járhat.

Milyen az élet a stroke után?

Először is fontos tudnunk, hogy azoknál, akik már elszenvedtek egy stroke-ot, az újbóli szélütés előfordulása tízszeres azokhoz képest, akik teljesen egészségesek! Ezért nagyon nagy hangsúlyt kell fektetni a megelőzésre! A második vagy harmadik stroke kialakulása jó eséllyel megelőzhető életmódváltással és gyógyszeres kezeléssel.

A stroke után nagyon fontos a rehabilitáció, amelynek már a kórházban el kell kezdődnie. Ez igazi csapatmunka: részt vesz benne a beteg háziorvosa, az ideggyógyász, szükség szerint az ápoló, a pszichológus, a gyógytornász - és természetesen az érintett és annak családja. A beteg közvetlen környezetére sokszor rendkívül nagy teher hárul, fizikai, lelki és egzisztenciális értelemben is. A sérült állapotától függően rengeteg időt és energiát kell arra szánniuk, hogy ápolják és gondozzák a beteget, miközben arra kell őt inspirálniuk, hogy napról napra fejlődjön.

Természetesen a betegnek a legnehezebb: sokan depressziósok lesznek, hiszen tízből kilenc beteg élete teljes mértékben megváltozik. Megeshet, hogy újra kell tanulniuk járni vagy beszélni. Nagyon fontos azonban, hogy a beteg ne mondjon le sem a fizikai, sem a szellemi aktivitásról!

Amennyiben még több cikket szeretne olvasni a stroke-ról, kattintson ide

Ezzel a cikkel a szerző Dudics Emese a Patika Tükör vezető szerkesztője az "Együtt a stroke ellen, akció a stroke megelőzéséért" országos média pályázaton a három nyertes egyike lett.