Hirdetés
Robotsebészet? - Nem sci-fi, valóság!

Robotsebészet? - Nem sci-fi, valóság!

Képzeljük el a következő helyzetet: egy hazai klinikán fekvő betegen éppen műtétet hajt végre egy sebészeti robot, amelyet, mondjuk, Ausztráliából irányítja a sebész. A filmbe illő jelenet akár valóság is lehetne, csupán egyetlen apróság hiányzik hozzá: Magyarországon még nem akad ilyen robot, pedig sebészünk már lenne hozzá. Dr. Szabó János Ferenc PhD mesélt az izgalmas részletekről.

Hirdetés
Hirdetés

Mint oly sok mindennek, a robotsebészetnek is a hadiiparban, illetve az űrhajózásban lelhetjük fel a gyökereit. A statisztikák szerint a háborúkban a legtöbb sebesült katona a szállítás során hal meg. – A szakemberek elkezdtek tehát egy olyan betegszállító járművön dolgozni, amelyben robot végezheti a diagnózist éppúgy, mint a laborvizsgálatokat, az altatást, majd magát a műtétet is, miközben a robotot egy ember irányítja, méghozzá biztonságos helyről – mondja dr. Szabó János Ferenc.

Az operáló robot és az irányító orvos között műhold közvetítheti a jeleket. Az amerikai hadsereg és a NASA egyes orvostechnikai cégek bevonásával így fejlesztette ki a sebészeti robottechnikát, amelynek ma legismertebb képviselője a Da Vinci robot.

Hogyan működik?

Mint szakértőnk hangsúlyozza: mielőtt emberi képességekkel ruháznánk fel ezeket a robotokat, fontos tisztázni, hogy nem a sebészi robot operál, hanem az ember! A robot csak munkaeszköz.

A rendszer két elemből áll: a sebészi konzolból és a karokkal rendelkező robotból.

A sebészi konzolhoz a sebész kényelmesen odatelepedhet, még beöltöznie sem feltétlenül kell. Leül, könyökét az asztalra támasztja, két kezével megfog egy-egy joystickot, két-két ujját pedig a robot karjait irányító, gyűrű alakú alkatrészekbe helyezi. Ujjainak mozdulatait utánozza majd a robot mozgása is. Lábát pedálokra teszi, amelyekkel a kamerát irányíthatja.

Egy monitor segítségével tökéletesen élesen, három dimenzióban, akár tizenötszörös nagyításban figyelheti a műtéti területet.

Robotsebészet? - Nem sci-fi, valóság!

Magának a robotnak korábban három, ma már négy karja van, melyek közül az egyiket kamerával is felszerelték. A műszerkarok végződése cserélhető: szükség szerint lehet tűfogó, csipesz vagy egyéb eszköz. A robotkarok csuklósak, hat irányba képesek mozdulni. A gép mozgásskálázásra is képes, azaz előre beprogramozható, hogy a karok mozdulatai milyen mértékben kövessék a sebész kezének mozgását. 2:1 arány mellett a sebész két centiméternyi mozdulatára a robotkar egy centivel mozdul arrébb, de az arány 3:1-re, 4:1-re vagy 5:1-re is beprogramozható.

Előnyök

A hagyományos műtéteknél a sebésznek gyakran kényelmetlen pozíciót kell felvennie és tartania akár hosszú órákon keresztül. – Nem véletlen, hogy a statisztikák szerint a műtét 75. percétől kezdve általában romlik az operáló orvos teljesítménye – magyarázza a főorvos. A Da Vinci ezt a hibát kiküszöböli, hiszen a sebész órákkal később is ugyanolyan komfortosan dolgozhat. Mint dr. Szabó János Ferenc mondja, „aki egyszer beült az operációs konzolhoz tartozó székbe, az többé ki sem akar szállni belőle”. Itt persze nemcsak a kényelemre, hanem arra a rengeteg sikerélményre is gondol, amelyet ez a műtéttechnika biztosít.

Robotsebészet? - Nem sci-fi, valóság!

A robot kiszűri a kézremegést. A finoman mozgó karokkal olyan területek is feltárhatók, amelyekhez hagyományos műtét során nem, vagy csak túl nagy kockázattal lehetne eljutni.

Az olyan műtétek, amelyek korábban hagyományosan 10-15 centiméteres vágásokat igényeltek, a robot segítségével megoldhatók akár egy-két centis sebekkel is. Így kevesebb vérveszteséggel kell számolni, és a fertőződés veszélye is kisebb. Átlagosan a felére csökken a kórházban töltött napok száma, és a munkából való kiesés időtartama is kevesebb.

Az egészségügy minden szereplője jól jár tehát a robottal. Csakhogy…

Hátrányok

Csakhogy a robot jelenleg nagyon drága, ezért nem érhető el bárki számára. A járulékos eszközökkel együtt a készülék ára csaknem 2 millió euró, a fenntartása pedig évente további 120-140 ezer euróba kerül. Műtétenként átlagosan 1200 euró kiadással kell számolni, és ebben a speciális vizsgával rendelkező egészségügyi személyzet díjazása még nincs is benne.

A világon több mint 2000 robot üzemel, ebből mintegy 1500 az Egyesült Államokban, 350 pedig Európában. – Sajnálatos tény, hogy Magyarországon még nem működik ilyen berendezés, miközben Ausztriában, Romániában, Szlovákiában, Csehországban, Lengyelországban, Szlovéniában, Bulgáriában vagy akár Törökországban már igen – sorolja a főorvos.

A jövő útja

Mint szakértőnk mondja, a Da Vinci robot minden bizonnyal hamarosan még jobban elterjed majd a világban, hiszen nem lehet a technikai fejlődés útjába állni. Jelenleg többnyire olyan műtéteket végeznek, ahol a sebész csupán néhány méterre dolgozik a betegtől, pedig a robot adottságai akár azt is lehetővé tennék, hogy a két főszereplőt kontinensek válasszák el egymástól. Arra is van mód, hogy egy egész konferenciányi közönség kövessen monitorokon keresztül egy-egy érdekesebb műtétet, végezzék azt bárhol.

Bár a robotban nehéz hibát találni, egy bizonyos szempontból mégis többre képes az emberi kéz: az ujjak ugyanis érzik a szövetek és az egyéb képletek állapotát, feszülését vagy lágyságát, tehát visszajelzést kapnak arról, hogy mennyire lehet megfeszíteni például egy eret vagy egy ideget, mielőtt az elszakadna. A gép erre nem képes, bár kellő tapasztalat birtokában a sebész mindezt megtanulja, így ez sem okoz problémát. A jövő fejlesztései mindenesetre biztosan erre a problémára is kidolgoznak majd valamilyen megoldást.

Az azonban valószínűleg mindig érvényes lesz, amit dr. Szabó János Ferenc megfogalmaz: a Da Vinci robot rendkívül precíz eszköz, amellyel szinte művészien lehet operálni, ám ha nem hozzáértő kezekbe kerül, nagyon veszélyes is lehet.

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Pirula Trend