Tudta, hogy egy görbe este után azért fáj a feje, mert az alkoholban lévő hisztamint ilyen mennyiségben nem tudja feldolgozni a szervezete? Ugyanígy megárthat, de akár puffadást, hasmenést is okozhat az eper, a savanyú káposzta vagy a csokoládé. Szakértőinket a hisztamin- és fruktózintoleranciáról kérdeztük.

Allergia és intolerancia

- Az ételérzékenység más, mint az ételallergia – mondta el Szatmári Éva, dietetikus. – Az allergia az immunrendszer adta azonnali, gyors válasz, míg az érzékenység (intolerancia) tünetei idővel,  akár két nappal később is jelentkezhetnek. Az allergia nem függ az elfogyasztott étel mennyiségétől, az intolerancia tünetei viszont annál erősebbek, minél többet eszünk a problémát okozó ételből.

Az ételérzékeny szervezetből hiányzik a megfelelő enzim/fehérje, ezért nem tudja lebontani a hisztamint, a fruktózt (gyümölcscukor), a laktózt (tejcukor) vagy a glutént, némely esetben sérül a felszívódás is. Nehéz diagnosztizálni, hiszen az allergia és az intolerancia hasonló panaszokat okoz, de míg előbbi esetén antitestek mutathatók ki a vérből, utóbbinál nem. A szakorvos feladata megállapítani, hogy allergiáról vagy érzékenységről, esetleg álallergiáról van-e szó.

Hisztamin, fruktóz és társaik

A lakosság 70-75 százaléka szenved valamilyen ételallergiában vagy intoleranciában – árulta el dr. Balaicza Erika  belgyógyász főorvos.  – Ez annak is „köszönhető”, hogy az emésztésünket adalékanyagokkal, ízfokozókkal, tartósítószerekkel túlterheljük, nem fogyasztunk friss, megfelelő minőségű ételeket. Az intoleranciát valójában az okozza, hogy az emésztőenzimek vagy -fehérjék nem tudják lebontani a tápanyagokat.

A gluténérzékenységgel az elmúlt években viszonylag sokat foglalkoztunk, így tudjuk, hogy az ebben szenvedőknek kerülniük kell a búzát, az árpát, a rozst, helyette rizst, kukoricát, burgonyát ajánlunk. A laktózintolerancia minden negyedik, ötödik  embert érint, esetükben a laktáz enzim teljes vagy részleges hiánya okozza a problémát, a tejtermékeket általában növényi tejekkel (pl. kókusz-, mandulatej) helyettesíthetjük.

A fruktózérzékenység gyakran már gyermekkorban jelentkezik, a lakosság 6-7 százalékának okoz problémát, náluk a fehérjerendszer alulműködése a felelős a panaszokért. Nekik különösen nehéz a dolguk, hiszen csakis olyan gyümölcsöket, zöldségeket (feldolgozott élelmiszereket, felvágottakat) ehetnek, melyekben rendkívül kevés a fruktóz. Az érzékenység mindenkinél más és más mértékű, egyénileg kell kitapasztalni, mennyit bír az emésztőrendszer. A hisztaminérzékenység az egyik legújabb terület, az emberek 1-2 százalékának biztosan kellemetlen tüneteket okoz, esetükben a DAO-enzim hiánya a felelős a problémáért. Az intoleranciák együtt is jelentkezhetnek, a késői diagnosztizálás azonban komoly bélbetegséget okozhat, például irritábilis bélszindrómát.

A másnaposság és az enzimek

A másnaposság tulajdonképpen a hisztaminintolerancia egy formája: a nagy mennyiségben bevitt alkoholt a szervezetben termelődő enzimek (DAO) hirtelen nem tudják megemészteni, ezért jelentkezhetnek vörös foltok a bőrön, másnap puffadás, émelygés, hasmenés, görcsös fejfájás.

A rejtélyes hisztamin

A hisztaminintolerancia tünetei olyan panaszok, amelyeket időnként mindannyian tapasztalunk, ezért hajlamosak vagyunk legyinteni rá, pedig nem kellene szenvednünk sem a hisztamin okozta puffadástól, sem a migréntől. A szervezet maga is termel hisztamint, de ez az anyag bizonyos ételekkel is bevihető – a probléma akkor kezdődik, amikor a bontásáért felelős DAO-enzim hiányzik vagy nincs jelen elegendő mennyiségben, esetleg valami blokkolja.

Ha tehát egy egészségesen működő szervezetbe hirtelen nagy mennyiségű hisztamin kerül – pl. egy kiadós székelykáposzta után – könnyedén reagálhat érzékenyen, különösen akkor, ha DAO-enzim blokkolót (alkohol, energiaital, koffein) is fogyasztunk hozzá. Ez még nem minősül betegségnek, ahogy az sem, ha egyes liberátorok (paradicsom, csokoládé, dió, kakaó, narancs) hatására hisztamin szabadul fel a szervezetünkben, és kissé felpuffadunk. Savlekötő helyett legközelebb megpróbálkozhatunk egy recept nélkül beszerezhető enzimpótló készítménnyel, ezt azonban még azelőtt kell bevenni, hogy megterhelnénk emésztőrendszerünket. Ha azonban a magas hisztamintartalmú ételek vagy liberátorok fogyasztása a mindennapokban komoly nehézségeket okoz, mindenképpen gasztroenterológushoz, belgyógyászhoz kell fordulnunk.

Hisztamintartalmú ételek, liberátorok

• tartósított és érlelt élelmiszerek (pl. sajtok, savanyú káposzta)
• konzervek (pl. halak)
• pácolt és füstölt sonkák
• egyes vörösborok, pezsgők
• szeszes italok
• ananász, alma, banán, eper, narancs
• paradicsom, spenót, tök
• pizza (élesztő)
• csokoládé, kakaó

Az intoleranciák kezelése

Az ételintoleranicával küzdő beteg általában komoly, elhúzódó tünetekkel érkezik a gasztroenterológushoz vagy belgyógyászhoz. Amennyiben valamilyen intolerancia gyanúja merül fel, hidrogén kilégzéses vizsgálatot, vér- és székletminta-elemzést rendel az orvos.

- Amennyiben igazolódik az ételérzékenység megléte, szigorú féléves diéta kezdődik – mondta el dr. Balaicza Erika.. – Négy hétig eliminációs diétát rendelünk, béltisztítást végzünk. Visszaállítjuk az egészséges bélflórát, rendezzük a bélfal integritását, ha lehet, meggyógyítjuk a bélnyálkahártyát, amely a folyamatos provokálás miatt sokkal áteresztőbb lehet. Tehermentesítjük és regeneráljuk a májat, gyógynövényeket, gyógyvizeket (pl. Salvus), aminosavakat, kombinált enzimeket adunk tabletta formájában, orvosi felügyelet mellett csökkentjük a gyógyszerek szedését. Probiotikumot, magnéziumot, B6- és C-vitamint, cinket, szelént rendelünk, és átállítjuk az étkezést, és kiiktatjuk a problémát okozó hatóanyagokat. Minden páciensemnek elmondom, hogy ez egy hosszú folyamat, lehet, hogy 4-5 hónapig nem is tapasztalnak javulást, de nem szabad feladni. Ha sikerül helyreállítani a bélrendszer normális működését, és be tudjuk állítani a megfelelő diétát, panaszmentes életet élhetnek.