Hirdetés

Parkinson-kór

A Parkinson-kór az életminőséget lassan rontó betegség, jellegzetes tünetei fokozatosan jelennek meg. Becslések szerint Magyarországon mintegy 18-20 ezer Parkinson-beteg él, évente pedig mintegy 1500-2000 új megbetegedést regisztrálnak.

Hirdetés
Hirdetés

A Parkinson-kór részben öröklődő, részben pedig mindmáig tisztázatlan eredetű degeneratív idegrendszeri betegség. Gyakorisága az életkor előrehaladtával, a 65 év feletti lakosság körében mintegy tízszeresére is nőhet, világszerte összesen több mint 6,3 millió embert érint. Magyarországon a becsült adatok szerint kb. 18-20 ezer közé tehető a Parkinson-betegek száma, évente pedig 1500-2000 új beteget fedeznek fel.

A Parkinson-kór tünetei döntően az agy dopamin (ingerületátvivő anyag, az idegsejtek közötti kommunikációban játszik fontos szerepet) szintjének csökkenésével kapcsolatosak. Lelassult mozgás, beszéd és gondolkodás jellemzi, a lépések rövidek, csoszogóak. Nagy problémát jelenthet egy küszöb átlépése, de veszélyessé válhat egy hirtelen mozdulat is, mivel a beteg megszédülhet és eleshet anélkül, hogy a normális védekező reflexek megvédenék őt a sérülésektől. Az arcizmok sem működnek megfelelően, az arc mimikája elvész, érzelmi tompaság tükröződik rajta. Az írást és a kézzel végzett finom mozgásokat szintén befolyásolja a kór, amit a megjelenő kézremegés tovább ront.

A betegség kezelésének fő célja az elveszett dopamin minél egyenletesebb pótlása. Ezt a gyakorlatban nehéz megvalósítani, mivel a megfelelő előanyag, a levodopa csak kis mennyiségben jut át az ún. vér-agy gáton, amely az agy védelmi rendszere. Az átjutott levodopa dopaminná alakul és átmenetileg megszünteti a tüneteket, de hatása csak az anyag lebomlásáig, pár óráig tart, kiürülése után azonban a kellemetlen tünetek újra jelentkeznek. A szer használata 40 éves múltra tekint vissza, felfedezése óriási jelentőséggel bírt, hiszen az addig mozgásképtelen betegek fel tudtak állni a tolószékből, képessé váltak az önálló életvitelre. Ma az orvostudományi kutatások arra próbálnak megoldást találni, miként lehet lassítani a betegség ütemét, hogyan lehetne meghosszabbítani a gyógyszerek hatástartamát.

Érdekes kutatások, felfedezések a nagyvilágból:

Keratinnal a Parkinson kezelésére

A kreatint táplálék-kiegészítőként alkalmazzák, azonban sokak szerint használata kedvező hatású lehet Parkinson-kóros betegek esetében is. Az amerikai Nemzeti Egészségügyi Hivatal nagyszabású klinikai vizsgálatot indított a kreatin hatásosságának pontos felmérésére. A kettős vak, placebo kontrollos vizsgálat 51 amerikai és kanadai intézmény részvételével, 1720 kezdeti stádiumú parkinsonos beteg bevonásával készült. A vizsgálatban olyan parkinsonos betegek vettek részt, akiknek az elmúlt öt évben diagnosztizálták a betegségét, és akik legalább két éve szednek olyan gyógyszert, amely az agyi dopaminszintet emeli.

A kreatin ugyan nem bejegyzett gyógyszere sem a Parkinson-kórnak, sem más betegségnek, de széles körben elterjedt nézet, hogy javítja a mozgások kivitelezését. Korábbi vizsgálatok eredményei arra utalnak, hogy a kreatin segíti a sejtek"energiagyárainak", a mitokondriumoknak a működését. Más tanulmányok szerint pedig a keratin mint antioxidáns megvédi az agysejteket a káros anyagoktól.

Ez a vizsgálat fontos lépés egy olyan terápia kidolgozása felé, mely meg tudja változtatni a betegség lefolyását." - nyilatkozta a kutatást vezető Dr. Elias A. Zerhouni. - cél a parkinsonos betegek életminőségének hosszabb távú javítása."


Japán vizsgálatok szerint, egy csonterősítésére használt gyógyszer csökkenti a A parkinsonos betegeknél az inaktivitás miatt gyors csontleépülés figyelhető meg. Eredményeink szerint a gyógyszer és a D2-vitamin együttes alkalmazása hatékonyan gátolja a csontritkulás kifejlődését és csökkenti a csípőtörések gyakoriságát" - nyilatkozta Dr. Yoshihiro Sato, a tokiói Mitate Kórház munkatársa.

A kétéves vizsgálatba 242 idős Parkinson-kóros beteget vontak be. A betegek fele csonterősítő gyógyszert és D2 vitamint kapott, míg a többiek placebót (hatóanyag nélküli tablettát) és D2 vitamint. A csonterősítőt szedő betegeknél harmad annyi csípőtörés fordult elő, mint a placebót szedő csoportban. A gyógyszert szedők között 2,2 százalékkal nőtt a csontsűrűség, miközben a placebo csoportban majdnem 3 százalékkal csökkent. A kutatók úgy találták, hogy a csontvesztést jelző biomarker szintje majdnem 47 százalékkal csökkent a gyógyszert szedőknél, és 33 százalékkal a placebót használóknál. A gyógyszer mellékhatásaként hasi fájdalom és nyelőcsőgyulladás jelentkezett.

Amerikai kutatók érdekes eredményről számoltak be. Megállapították, hogy alacsony LDL szint mellett a betegek nagyobb eséllyel lesznek Parkinson kórosak.
Az Észak-Karolina-i Egyetem kutatói azt vizsgálták, hogy az alacsony LDL szint és a Parkinson betegség előfordulása között van-e valamilyen összefüggés. Az LDL az alacsony sűrűségű lipoproteint jelenti, mely az egyik koleszterint szállító fehérje. Ennek magas szintje bizonyítottan fokozza a szív- érrendszeri betegségek kialakulásának valószínűségét. Korábbi kutatási eredmények már utaltak arra, hogy összefüggés lehet a Parkinson-kór, a szívinfarktus, az agyvérzés és a dohányzás között.

Parkinson kórban szenvedő betegek ritkábban kapnak szívinfarktust és agyvérzést, valamint gyakrabban mutatható ki esetükben az APOE-2 gén hordozása is, mely bizonyítottan kapcsolatban van az alacsony LDL szinttel. Megállapították, hogy az alacsony LDL szint (114 mg/dl alatti) 3,5-szer akkora rizikót jelent a Parkinson betegség kialakulására, mint a magas (138 mg/dl feletti).

"A Parkinson-kór tele van ellentmondásokkal. Évek óta tudjuk, hogy a dohányzás csökkenti a betegség kialakulásának esélyét, mégsem tanácsoljuk senkinek, hogy csak ezért kezdjen el dohányozni" - magyarázta Dr. Huang a kutatás vezetője. A kutató munkatársaival 124 Parkinson-kórban szenvedő beteget vizsgált meg, akiket 2002 júliusa és 2004 novembere között kezeltek az egyetem mozgászavarral foglalkozó részlegén. A kezelt betegek egészséges hozzátartozói közül választották ki azt a 112 főt, akit kontrollként vizsgáltak. Mindenkinél éhhomi vérvizsgálatot végeztek, valamint figyelembe vették a vizsgált személy nemét, életkorát és dohányzási szokásait.

Az első amit tisztázni kell, hogy az alacsony koleszterinszint előjelzi-e a Parkinson-kórt. A második feladatunk pedig annak bizonyítása, hogy a koleszterinszint csökkentése jelenthet-e valamiféle védelmet a Parkinson-kór ellen" - összegezte dr. Huang.

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Pirula Trend