Hirdetés

Pánikszoba

A szorongás egyik fajtája a pánikzavar, amit egyesek „úri huncutságnak” tartanak, míg mások betegségnek. Dr. Kohári György pszichoterapeuta inkább úgy fogalmaz, hogy a pánikra való hajlam egy gondolkodási séma, aminek a megváltoztatásán lehet és érdemes is dolgozni.

Hirdetés
Hirdetés

Ha felénk rohan egy nagy kutya, valószínűleg megijedünk, gyorsabban dobog a szívünk, gyakrabban veszünk levegőt, kitágul a pupillánk. Ez a stresszreakció, ami felkészít bennünket arra, hogy a pillanat törtrésze alatt eldöntsük: küzdünk-e vagy menekülünk. Normális esetben a stresszhormonokat felhasználja a szervezet: hatásukra élesebben látunk, tisztábban gondolkodunk, megfeszülnek az izmaink, hogy el tudjunk futni vagy felvegyük a harcot. A pánikzavar esetében ezek a folyamatok kicsit másképp történnek.

Pánik

A pánikroham hasonló tünetekkel jár, mint amit stresszhelyzetben produkálunk, ám ilyenkor a termelődő stresszhormonokat nem használja fel a szervezet, a testi reakciókhoz társuló képzetek pedig zabolázatlanná válnak. A szívdobogás szívinfarktusnak tűnik, a szapora légvétel fulladásra emlékeztet… A beteg olyan súlyosnak érzékeli a tüneteket, hogy halálfélelme lesz.

A szervezetben valójában az történik, hogy a vérből kiürül a szén-dioxid, a vörösvérsejtek pedig jobban megkötik az oxigént. Paradox módon a beteg szaporábban lélegzik ugyan, a szövetekbe mégsem jut elegendő oxigén. Az agyi vérellátás romlik, ami szédüléshez és más tünetekhez vezet.

Aki hajlamos rá

A pánikzavar a népesség 2-5 százalékát érinti, a nőknél kétszer olyan gyakran fordul elő, mint a férfiaknál. Többnyire késő serdülő- vagy fiatal felnőttkorban kezdődik.

Pánikszoba

Nem lehet előre meghatározni, hogy kinek lesz pánikrohama, de az biztos, hogy hajlamosabb a pánikra az, aki saját magát gyengének, sérülékenynek és sebezhetőnek gondolja. Az is hátrány, ha valaki olyannyira nem ismeri a testi reakciókat, hogy nem képes megkülönböztetni az igazán súlyos panaszokat a jelentéktelen tünetektől. Végül az is hajlamosító tényező lehet, ha az illető családjában vagy ismeretségi körében a közelmúltban történt hirtelen haláleset: a példa erősítheti azt a benyomást, hogy bármikor, látszólagos ok nélkül is bekövetkezhet a tragédia.

Súlyosbodás

A pánikrohamokat osztályozhatjuk aszerint, hogy milyen helyzetben jelentkeznek.

Pánikroham

Egyes rohamok csak bizonyos helyzetekben valósulnak meg, például viharban, vagy ha szűk helyre vagyunk bezárva. Az is elég, ha a helyzetet csak mi képzeljük veszélyesnek. Ezzel szemben a spontán pánikroham a körülményektől függetlenül alakul ki. Az első pánikroham jellemzően ilyen: úgy jelentkezik, mint derült égből a villámcsapás.

Pánikzavar

Pánikzavarról akkor beszélünk, ha a pánikrohamok ismétlődnek, és jelentősen rontják az életminőséget. Márpedig akivel előfordult már pánikroham, az egy idő után a roham bekövetkeztétől és az ismeretlen testi tünetektől is szorongani fog, ami így nagyobb valószínűséggel fordul elő újra és újra, s így az illető ördögi körbe kerül. Különösen ijesztő, hogy a rohamok bármikor, akár alvás közben is jelentkezhetnek. Időtartamuk általában nem több 10-20 percnél, de a beteg sokkal hosszabbnak érzékeli a rohamokat.

Elkerülő viselkedés

Nem csoda, hogy a pánikzavarban szenvedő emberek legtöbbjénél előbb-utóbb úgynevezett elkerülő viselkedésformák alakulnak ki. Ez azt jelenti, hogy az illető igyekszik a minimálisra csökkenteni egy esetleges pánikroham bekövetkezésének esélyét, ám ezzel leszűkíti a saját mozgás- és életterét. Például nem utazik tömegközlekedési járművön, elkerüli a tömeget vagy félni kezd a nyílt terektől (ez már agorafóbia). Esetleg másik személy jelenlétéhez ragaszkodik, mintha azt remélné, megvédheti őt egy esetleges vészhelyzetben, még akkor is, ha az a másik személy egy kisgyerek.

TUDTA?

Pánikszoba

A pánikszoba olyan objektum, amely egy veszélyes helyzet esetére is menedékül szolgálhat. A legkomolyabb pánikszobákban akár egy nukleáris vagy biológiai támadást is túlélhetünk. Egy profi pánikszoba ajtaját elektromágneses zár zárja. Benne biztosított a szellőzés és a megfelelő hőmérséklet. El van látva többek között elegendő vízzel, tartós élelmiszerrel, ruhával, takaróval, lámpával, elemekkel, fegyverrel és kommunikációs eszközökkel. Monitorokon követhetjük a külvilágban elhelyezett rejtett kamerák képét. A legfontosabb iratok másolata és némi készpénz is el van rejtve benne.

Depresszió

A pánikzavarhoz idővel nemritkán depresszió is társul. Sok érintettnek alvászavarai lesznek, negatív gondolatai támadnak, nem hisz a gyógyulásban, és akár az öngyilkosság kérdése is foglalkoztathatja.

Kezelés

Fontos tudni, hogy a pánikzavar az egyik legjobban kezelhető szorongásos kórkép. Jó lenne, ha az érintettek minél előbb pszichés segítséget kérnének, lehetőleg még az elkerülő viselkedésformák megjelenése előtt!

Ahogyan más pszichiátriai problémák, úgy a pánikzavar kezelése is összetett.

A gyógyszeres kezelésben nagy szerep jut az antidepresszánsoknak és a szorongásoldó készítményeknek. Ám mint szakértőnk hangsúlyozza, a pánikzavar kezelésében sokkal nagyobb jelentősége van a pszichoterápiának. Igaz, a gyógyszerek költsége jóval kisebb, ám ezeknek a szereknek a rendszeres szedésével egy olyan krónikus állapot alakul ki, amit folyamatosan karban kell tartani – kicsit hasonlóan, mondjuk, a cukorbetegséghez. Pedig a probléma oka maga is kezelhető – pszichoterápiával, ami drágább ugyan, de akár már 5-10 alkalom is elég lehet a gyógyuláshoz.

Pszichoterápia

Ahogyan dr. Kohári György fogalmaz: a pánikzavar egy gondolkodási séma, és a pszichoterápia lényege az, hogy a beteg változtasson ezen a sémán. Az a cél, hogy a pánikroham alatt tapasztalt testi változásokhoz kötődő téves értelmezést felülvizsgálják. A beteg megtanulja elfordítani a figyelmét a testi tünetektől, illetve reálisan értékelni azokat. Bizonyos módszerek segítik ezt a munkát.

Pániknapló. Jó, ha a beteg rögzíti, hogyan zajlott le egy-egy pánikroham. Mikor jelentkezett? Kik voltak jelen? Milyen tüneteket tapasztalt? Milyen gondolatok társultak ezekhez? Történt-e közben valami, ami kizökkentette? (Előfordul, hogy valaki úgy érzi, szívrohama van, de ha közben csörög a telefonja, és elterelődik a figyelme, elmúlik a roham.)

Utólagos értékelés. Érdemes így visszagondolni az eseményre: „Bár úgy éreztem, szívrohamom van, ez mégsem infarktus volt.” Ha ezt utólag tudatosítja magában a beteg, akkor egy újabb roham közben is eszébe juthat: „Talán ez sem szívinfarktus.” Minél hamarabb jelentkezik ez a felismerés, annál közelebb kerülünk a pánik legyőzéséhez.

„Átkeretezés”. Jó, ha az érintett tisztába kerül a szívinfarktus-érzés mögött rejlő fiziológiai történésekkel, és alkalomadtán egy roham közben is tud racionálisan gondolkodni. „Csupán annyi történik, hogy megijedtem, emiatt sok stresszhormon termelődött a szervezetemben, ez szívdobogáshoz vezetett, de ez pár percen belül elmúlik, amint a stresszhormonok kiürülnek a szervezetemből.”

A védőmechanizmusok leépítése. Az a cél, hogy a beteg egyre nagyobb biztonságban érezze magát, és már ne tartsa szükségesnek, hogy például mindig legyen otthon valaki rajta kívül, vagy hogy bármikor át tudjon menni a szomszédba.

A pánikroham tünetei

Előfordultak-e önnél a következő tünetek (egyidejűleg)?

Felgyorsult szívverés igen: 1 pont        nem: 0 pont

Remegés, reszketés igen: 1 pont        nem: 0 pont

Izzadás igen: 1 pont        nem: 0 pont

Fulladásérzés, légszomj igen: 1 pont        nem: 0 pont

Fuldoklás, torokszorító érzés igen: 1 pont        nem: 0 pont

Szédülés, bizonytalanság, ájulásszerű állapot igen: 1 pont        nem: 0 pont

Zsibbadás, bizsergés, érzéketlenség igen: 1 pont        nem: 0 pont

Hányinger igen: 1 pont        nem: 0 pont

A realitás elvesztésének érzése, illetve olyan érzés, mintha elvált volna a testétől igen: 1 pont        nem: 0 pont

Hidegrázás vagy felhevülés, kipirulás igen: 1 pont        nem: 0 pont

Halálfélelem igen: 1 pont        nem: 0 pont

Félelem a megőrüléstől vagy az önkontroll elvesztésétől igen: 1 pont        nem: 0 pont

Számolja össze a pontjait! Ha 4 vagy annál több pontja gyűlt össze: önnek pánikrohama volt.

Akkor beszélhetünk pánikrohamról, ha a fenti tünetek közül legalább 4 egyidejűleg kialakul, és viszonylag rövid idő (10 perc) alatt a maximumra fokozódik.

Ha a roham 4 héten át legalább négyszer megismétlődik, akkor pánikzavarról beszélünk.

TUDTA?

Pán és a pánik

A pánik szó a görög félisten, Pán nevéből ered, aki az erdők, a mezők, a legelők, a vadászok, a kecskepásztorok és a nyájak istene volt. Nem túl megnyerő külseje ellenére – kecskeszarvakkal a fején, patás lábakkal jött a világra – nagy nőcsábász hírében állt. Különleges képessége, hogy borzasztó üvöltésével bárkiben rémületet, páni félelmet volt képes ébreszteni.


Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Pirula Trend