Őssejtek
Apró kis sejtek, amelyek az orvostudomány fejlődésével csodás gyógyulást eredményezhetnek. Az őssejt-terápia óriási lehetőségeket rejt magában, segítségével többek között olyan súlyos betegségek gyógyítására nyílhat lehetőség, mint a rosszindulatú daganatok, az autoimmun- betegségek, az agyvérzés, vagy a Parkinson-kór.
Mi az őssejt?
Az őssejtekből fejlődnek ki az ember differenciált szövetei, azokból pedig szervei. Az őssejt a szervezetben megtalálható összes gént tartalmazza, segítségével elvileg bármilyen betegség gyógyíthatóvá válik.
A megtermékenyítést követő 14 napban a magzatkezdemény osztódni kezd, sejtjei ekkor még egyforma tulajdonságokkal rendelkeznek. A 15. napon azonban a DNS különböző szakaszai működésbe lépnek, megkezdődik a sejtek specializálódása, vagyis izomsejtekké, idegsejtekké stb. alakulnak. A differenciálódás után a sejtek jelentős része már elveszti azt a képességét, hogy egy későbbi beültetés során a szövetek egészséges sejtjévé váljon, vagyis helyreállítsa a szervezet egészséges működését. A szöveti őssejtek azonban a magzati fejlődés során mindvégig megőrzik azt az egyedi tulajdonságukat, hogy egy betegség esetén a bennük lévő valamennyi gén, teljes genetikai állomány hasznosulhat, működésképessé válhat.
Őssejtek a felnőtt emberi szervezetben (a vérben, csontvelőben) és az embrióban is megtalálhatók. Az embrionális őssejtek egyik lelőhelye a köldökzsinór. E sejtek előnyei a felnőtt őssejtekkel szemben, hogy többféle sejttípus létrehozására képesek, tárolhatók, vagyis egy esetleges transzplantáció esetén könnyebben hozzáférhetők, mint a felnőtt donortól levett csontvelő. Levétele nem jár kellemtelenségekkel, mivel a köldökzsinórvér a köldökzsinór átvágásával amúgy is elveszne.
A köldökzsinórvér
A köldökzsinórvér az újszülött vére, amely az elkötés után a köldökzsinórban és a méhlepényben marad. Az embrionális vér őssejteket is tartalmaz, amelyeket fagyasztással tárolnak, konzerválnak az erre a célra létrehozott speciális őssejt-bankokban. Az így a megőrzött őssejtekkel pedig gyógyíthatóvá válhatnak a később kialakuló betegségek.
Mindenre alkalmasak az őssejtek?
A köldökzsinórvérből nyert őssejteket sikerrel alkalmazták már csontvelő átültetésnél, elhalt szívizomsejtek pótlására, de jelentős eredményeket értek el vele a Parkinson és az Alzheimer-kór gyógyítása érdekében végzett állatkísérletekben is. Ennek ellenére azonban érdemes tudni, hogy nem minden őssejt alkalmas a beültetésre.
Tévhit, hogy a levett és megőrzött őssejtekre a donornak van a leginkább szüksége, ugyanis bizonyos veleszületett immunhiányos betegségeknél az őssejt beültetésével ismét a betegséget hordozó gének kerülnének vissza a szervezetbe, ezért ezekben az esetekben a saját őssejtek nem hozhatnak gyógyulást. Az idegen őssejtekkel végzett beavatkozást allogén, a saját őssejtjeink beültetésével történő kezelést pedig autogén transzplantációnak nevezzük. Nem minden esetben várhatunk tehát gyógyulást saját őssejtjeinktől, a hazánkban végzett beültetések jelentős része a már fent említett okok miatt is idegen őssejtekkel történik.