Hirdetés

Nyákoldás

A felső és alsó légutakat egységesen nyálkahártyabélés borítja, melynek szerkezete igen jellegzetes. A nyálkahártya-borítást csillószőrös hengerhám alkotja, melynek felszínéről - csak mikroszkóppal látható - csillószőrök emelkednek ki.

Hirdetés
Hirdetés

Ezeket a csillószőröket kettős rétegű folyadékfilm borítja. A csillószőrök állandóan, egy meghatározott irányban, söpréshez hasonlóan mozognak, és ezzel a felszínükön lévő folyadékréteget a garat felé viszik. Az egész felszínt beborító nyák termelése a nyálkahártyába ágyazott, speciális sejtek és mirigyek révén történik. A felszínt borító nyák (nyálka) elnyeli a levegőben lévő kis részecskéket és feloldja a belélegzett levegőben lévő anyagokat, a csillószőrök pedig állandó mozgásukkal a termelt nyálkát, a benne oldott anyagokkal együtt elszállítják.

A váladék az orrból hátra, az orrgarat felé halad, a tüdőből a gégén át jut a garatba. Az alsó légutakból a váladék ürülését a köhögés is segíti. A garatból a nyákkal együtt, a nyálkacsapdában lévő anyagokat lenyeljük. Ez a rendszer biztosítja nyálkahártya öntisztulását és védelmét, és ez a folyamat egészséges körülmények között észrevétlenül zajlik.

Betegségek, legtöbbször a légúti fertőzések, gyulladások hatására megváltozik a nyálkahártya felszínét borító nyák mennyisége és összetétele, és fertőzések során károsodnak a csillószőrök is. Ennek következtében a védekező- és a szállítórendszer működése romlik. Ezek a változások a betegnek panaszt okoznak:

  • ha növekszik a váladék mennyisége, zavaró orrváladékozás, bő köpetürítés jellemző.
  • ha a váladék kevesebb és sűrűbb, mint egészséges állapotban, akkor a torokban, garatban és gégében keletkezik kínzó érzés, melyen a beteg harákolással igyekszik segíteni.

A sűrű, tapadó váladék nemcsak kellemetlenséget jelent, de káros következményei is vannak. A légutakban pangó váladék irritálja a légutakat, gátolja a légcserét és elősegíti a baktériumok szaporodását. Mindenképpen kezelést igényel.

A sűrű, tapadós váladékképződéssel járó kórképekben, a légúti nyálkahártya öntisztuló és védekezőképességének javítására és a beteg tüneteinek enyhítésére különböző nyákoldókat, köptetőket adunk a betegnek.

A megváltozott nyálkatermelést többféle módon lehet befolyásolni. A bő váladékozás az alapbetegség kezelésével általában rendeződik. Nagyobb kihívást jelent a sűrű, kevés, tapadós nyák megváltoztatása. Erre több lehetőség is van. Már a bő folyadékfogyasztás és a levegő páratartalmának növelése is segíthet. A hagyományos köptetők módosítják a légúti nyálkahártya-folyadék szállítását: a váladék mennyiségének és víztartalmának növelésével hatnak. Az ilyen típusú gyógyszerek egyik csoportja közvetlenül hat a légúti nyálkahártyára, a másik csoport reflektorikusan - pl. a gyomornyálkahártya ingerlésén keresztül - fokozza a váladékképződést. A legújabb gyógyszerek különböző módon csökkentik a sűrű váladék viszkozitását.

A viszkozitáscsökkenés lehetővé teszi, hogy a hígabbá vált váladékot a beteg könnyen felköhögje. Ezeket a gyógyszereket alkalmazni lehet szájon át, tabletta vagy oldat formájában, de lehetőség van arra is, hogy inhaláció útján közvetlenül a légúti nyálkahártya felszínére juttassuk. A leghatékonyabb készítmények a csillószőrök aktivitását is javítják.

Minden nyákoldó kezelés célja elősegíteni, hogy a beteg könnyen felköhögje vagy kifújja a híg váladékot, mert ezáltal kiürülnek a gyulladásos részek és javul a légutak öntisztulása, könnyebbé válik a gyógyulás.

A felső és alsó légutakat egységesen nyálkahártyabélés borítja, melynek szerkezete igen jellegzetes. A nyálkahártya-borítást csillószőrös hengerhám alkotja, melynek felszínéről - csak mikroszkóppal látható - csillószőrök emelkednek ki.
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Pirula Trend