Hirdetés
Nem szégyen az inkontinencia!

Nem szégyen az inkontinencia!

Világszerte másfél milliárd, Magyarországon körülbelül egymillió ember küzd az inkontinenciával. Sokan szégyellik és titkolják állapotukat, ezért nem fordulnak háziorvosukhoz, pedig a kiváltó okok ismeretében a tünetek sikeresen kezelhetők vagy enyhíthetők.

Hirdetés
Hirdetés

Világszerte másfél milliárd, Magyarországon körülbelül egymillió ember küzd az inkontinenciával. Sokan szégyellik és titkolják állapotukat, ezért nem fordulnak háziorvosukhoz, pedig a kiváltó okok ismeretében a tünetek sikeresen kezelhetők vagy enyhíthetők.

A vizeletet a vesék választják ki, majd az a két hosszú húgyvezetéken átfolyva a húgyhólyagba jut. Amikor a hólyag megtelik, az agyban tudatosul a vizelési inger. A húgyhólyag alsó részén lévő záróizom összehúzódik, így lezárja a húgycső kivezető csatornáját. Tudatos irányításunknak megfelelően azonban ezek az izmok elernyednek, a hólyagfal pedig összehúzódásával segíti a vizelet távozását. Ám a vizeletürítés tudatos szabályozására nem mindenki képes. Az akaratlan vizeletfolyást vagy -csepegést nevezzük inkontinenciának.

Fokozatok

Az inkontinencia elsősorban a nőket érinti, de férfiaknál is előfordul. A magyar nők felének vannak vizelettartási problémái. A változókorba lépő nők között ugrásszerűen emelkedik az érintettek száma.

Az inkontinenciának különböző típusait határozhatjuk meg aszerint, hogy milyen körülmények között jelentkezik.

A stresszinkontinencia fizikai aktivitásra, ugrálásra, köhögésre, tüsszentésre, nevetésre bekövetkező vizeletcsepegés. Nők körében gyakori, különösen szülés után. (A stressz szó itt a hasűri nyomásra utal.)

Túlfolyásos inkontinencia esetén a beteg nem képes a húgyhólyag normális kiürítésére, a hólyag így folyamatosan túltöltött, ami állandó szivárgást okoz. E panasz oka általában valamilyen elzáródás, például férfiaknál a prosztata-megnagyobbodás. Az elzáródás megszüntetése újra lehetővé teszi a normális vizelést.

A késztetéses inkontinenciát váratlan vizelési inger jellemzi. Elvész a húgyhólyag feletti kontroll, az akaratlanul összehúzódik, és a vizelés addig tart, amíg a hólyag ki nem ürül. (Hátterében gyakori az úgynevezett hiperaktív hólyag nevű betegség.)

Teljes inkontinenciáról akkor beszélünk, ha a záróizmok funkcióképtelensége miatt a hólyagürülés kontrollja teljesen hiányzik. A fenti típusok jellemzői egyszerre is érvényesülhetnek, s ha ez bekövetkezik, akkor kevert inkontinenciáról beszélünk.

Az inkontinenciának a súlyosság szerint is lehetnek fokozatai.

Enyhe inkontinenciáról akkor beszélünk, ha az önkéntelenül távozó vizelet mennyisége 140 ml alatt van. Az ilyen panasszal rendelkező emberek általában aktív életet élnek.

Középsúlyos inkontinencia esetén a 4-6 óránként önkéntelenül ürülő vizeletmennyiség 140-300 ml közötti. Az érintettek többsége önellátó, de nedvszívó betétet használ.

Súlyos inkontinenciáról akkor beszélünk, ha a beteg 4-6 óránként több mint 300 ml vizeletet ürít akaratlanul. Ez a tünet általában más, súlyos kórképekkel társul, és a betegek többsége ágyhoz kötött.

Szégyen

A legtöbb nő szégyelli a problémát, és ezért nem is képes helyén kezelni azt. Sokan nem mernek kérdezni az orvosuktól, vagy bemenni a gyógyszertárba egészségügyi betétért. Pedig ez a fajta "elhárítás" nem jó megoldás, ugyanis az esetek többsége gyógyítható, javítható.

Nagyon fontos, hogy az érintettek felkeressék a háziorvosukat, illetve a megfelelő szakrendelést, ahol a szakorvos (urológus vagy nőgyógyász) részletes kivizsgálást végez. Fény derülhet az inkontinencia okára: például fertőzéses gyulladásra, anatómiai okra, a gátizmok gyengeségére vagy a korábbi szülés módjára (sem a gyors szülés, sem a gátmetszés nem kíméli a gátizmokat%u2026)

A vizsgálat után a szakorvos dönt a kezelésről, amely jelenthet műtétet, gyógyszeres kezelést vagy konzervatív módszereket.

Inkontinencia betétek

A külső vizeletgyűjtő eszközök, azaz az inkontinencia-betétek gyógyászati segédeszköznek minősülnek. Bár nem szüntetik meg sem az inkontinencia okait, sem a tüneteit, könnyebbé tehetik a betegséggel való együttélést. Két évig érvényes szakorvosi javaslat birtokában a háziorvos jogosult a betétek felírására, amelyekhez az érintettek társadalombiztosítási támogatással juthatnak hozzá.

Betétet egyrészt a szivárgás erőssége, másrészt a testméret alapján kell választani. Léteznek fehérneműbe ragasztható, speciális nadrágba helyezendő betétek, de nadrágpelenkák is, amelyeket külön férfiak és nők számára hoztak létre. A ma használatos inkontinencia betétek nem csupán visszatartják a folyadékot, de a kellemetlen szagokért felelős molekulákat kémiailag aktívan megkötő anyagot is tartalmaznak.

Az enyhe (csepegésszerű) inkontinencia esetén elegendőek a vékony betétek. Ezek is megkötik a nedvességet és a szagokat. A közepes (gyakori, kis mennyiségű) vizeletvesztés közép-vastag, vízzáró maggal ellátott betétet igényel. Azoknak pedig, akiknél az inkontinencia súlyosabb változata jelentkezik, a betétek már nem elegendőek, számukra a nagyobb nedvszívó képességű nadrágpelenka ajánlott, amelyeknek léteznek fehérneműhöz hasonló, kényelmes, könnyen használható változatai is.

Nagyon súlyos vizelet- és székletinkontinenciával küzdő, ápolásra szoruló betegeknek különösen nagy nedvszívó képességű pelenkára van szükségük. A pelenka külső oldalán található nedvességjelző indikátor figyelmeztet a csere szükségességére. Egy hasznos tanács: mindig legyen nálunk tartalék betét és alsónemű!

Keretes:

Helyes életmód

 Érdemes már tinédzserkorban - de kismamaként mindenképpen - elkezdeni a gátizom-erősítő intimtornát. A gyakorlatokat mindig szakember segítségével tanuljuk meg, mert a rosszul végzett mozdulatok sérülést is okozhatnak.

 Kerüljük a hólyagot irritáló alkohol- és koffeintartalmú, valamint a szénsavas italokat. Fogyasszunk napi másfél-két liter vizet, így elkerülhetjük a vizelet besűrűsödésével járó hólyagirritációt.

 A séta, az úszás, a kerékpározás erősíti a gátizmot.

 Kerüljük a megerőltető fizikai munkát. Ha nehéz tárgyat kell megemelnünk, tartsuk azt közel a testünkhöz, és emelésnél lélegezzünk ki.

 Étkezzünk egészségesen. A rostban gazdag ételek fogyasztásával elkerülhető a székrekedés, amely szintén fokozza az inkontinencia kialakulásának kockázatát.

T. I.

A vizeletet a vesék választják ki, majd az a két hosszú húgyvezetéken átfolyva a húgyhólyagba jut. Amikor a hólyag megtelik, az agyban tudatosul a vizelési inger. A húgyhólyag alsó részén lévő záróizom összehúzódik, így lezárja a húgycső kivezető csatornáját. Tudatos irányításunknak megfelelően azonban ezek az izmok elernyednek, a hólyagfal pedig összehúzódásával segíti a vizelet távozását. Ám a vizeletürítés tudatos szabályozására nem mindenki képes. Az akaratlan vizeletfolyást vagy -csepegést nevezzük inkontinenciának.

Fokozatok

Az inkontinencia elsősorban a nőket érinti, de férfiaknál is előfordul. A magyar nők felének vannak vizelettartási problémái. A változókorba lépő nők között ugrásszerűen emelkedik az érintettek száma. Az inkontinenciának különböző típusait határozhatjuk meg aszerint, hogy milyen körülmények között jelentkezik.A stresszinkontinencia fizikai aktivitásra, ugrálásra, köhögésre, tüsszentésre, nevetésre bekövetkező vizeletcsepegés. Nők körében gyakori, különösen szülés után. (A stressz szó itt a hasűri nyomásra utal.)

Túlfolyásos inkontinencia esetén a beteg nem képes a húgyhólyag normális kiürítésére, a hólyag így folyamatosan túltöltött, ami állandó szivárgást okoz. E panasz oka általában valamilyen elzáródás, például férfiaknál a prosztata-megnagyobbodás. Az elzáródás megszüntetése újra lehetővé teszi a normális vizelést. A késztetéses inkontinenciát váratlan vizelési inger jellemzi.

Elvész a húgyhólyag feletti kontroll, az akaratlanul összehúzódik, és a vizelés addig tart, amíg a hólyag ki nem ürül. (Hátterében gyakori az úgynevezett hiperaktív hólyag nevű betegség.) Teljes inkontinenciáról akkor beszélünk, ha a záróizmok funkcióképtelensége miatt a hólyagürülés kontrollja teljesen hiányzik. A fenti típusok jellemzői egyszerre is érvényesülhetnek, s ha ez bekövetkezik, akkor kevert inkontinenciáról beszélünk.Az inkontinenciának a súlyosság szerint is lehetnek fokozatai.

Enyhe inkontinenciáról akkor beszélünk, ha az önkéntelenül távozó vizelet mennyisége 140 ml alatt van. Az ilyen panasszal rendelkező emberek általában aktív életet élnek. Középsúlyos inkontinencia esetén a 4-6 óránként önkéntelenül ürülő vizeletmennyiség 140-300 ml közötti. Az érintettek többsége önellátó, de nedvszívó betétet használ.Súlyos inkontinenciáról akkor beszélünk, ha a beteg 4-6 óránként több mint 300 ml vizeletet ürít akaratlanul. Ez a tünet általában más, súlyos kórképekkel társul, és a betegek többsége ágyhoz kötött.

Szégyen

A legtöbb nő szégyelli a problémát, és ezért nem is képes helyén kezelni azt. Sokan nem mernek kérdezni az orvosuktól, vagy bemenni a gyógyszertárba egészségügyi betétért. Pedig ez a fajta "elhárítás" nem jó megoldás, ugyanis az esetek többsége gyógyítható, javítható. Nagyon fontos, hogy az érintettek felkeressék a háziorvosukat, illetve a megfelelő szakrendelést, ahol a szakorvos (urológus vagy nőgyógyász) részletes kivizsgálást végez. Fény derülhet az inkontinencia okára: például fertőzéses gyulladásra, anatómiai okra, a gátizmok gyengeségére vagy a korábbi szülés módjára (sem a gyors szülés, sem a gátmetszés nem kíméli a gátizmokat)

A vizsgálat után a szakorvos dönt a kezelésről, amely jelenthet műtétet, gyógyszeres kezelést vagy konzervatív módszereket.

Inkontinencia betétek

A külső vizeletgyűjtő eszközök, azaz az inkontinencia-betétek gyógyászati segédeszköznek minősülnek. Bár nem szüntetik meg sem az inkontinencia okait, sem a tüneteit, könnyebbé tehetik a betegséggel való együttélést.

Két évig érvényes szakorvosi javaslat birtokában a háziorvos jogosult a betétek felírására, amelyekhez az érintettek társadalombiztosítási támogatással juthatnak hozzá.Betétet egyrészt a szivárgás erőssége, másrészt a testméret alapján kell választani. Léteznek fehérneműbe ragasztható, speciális nadrágba helyezendő betétek, de nadrágpelenkák is, amelyeket külön férfiak és nők számára hoztak létre.

A ma használatos inkontinencia betétek nem csupán visszatartják a folyadékot, de a kellemetlen szagokért felelős molekulákat kémiailag aktívan megkötő anyagot is tartalmaznak. Az enyhe (csepegésszerű) inkontinencia esetén elegendőek a vékony betétek. Ezek is megkötik a nedvességet és a szagokat.

A közepes (gyakori, kis mennyiségű) vizeletvesztés közép-vastag, vízzáró maggal ellátott betétet igényel. Azoknak pedig, akiknél az inkontinencia súlyosabb változata jelentkezik, a betétek már nem elegendőek, számukra a nagyobb nedvszívó képességű nadrágpelenka ajánlott, amelyeknek léteznek fehérneműhöz hasonló, kényelmes, könnyen használható változatai is.

Nagyon súlyos vizelet- és székletinkontinenciával küzdő, ápolásra szoruló betegeknek különösen nagy nedvszívó képességű pelenkára van szükségük. A pelenka külső oldalán található nedvességjelző indikátor figyelmeztet a csere szükségességére. Egy hasznos tanács: mindig legyen nálunk tartalék betét és alsónemű!

Helyes életmód

  • Érdemes már tinédzserkorban - de kismamaként mindenképpen - elkezdeni a gátizom-erősítő intimtornát. A gyakorlatokat mindig szakember segítségével tanuljuk meg, mert a rosszul végzett mozdulatok sérülést is okozhatnak.

  • Kerüljük a hólyagot irritáló alkohol- és koffeintartalmú, valamint a szénsavas italokat. Fogyasszunk napi másfél-két liter vizet, így elkerülhetjük a vizelet besűrűsödésével járó hólyagirritációt.

  • A séta, az úszás, a kerékpározás erősíti a gátizmot.

  • Kerüljük a megerőltető fizikai munkát. Ha nehéz tárgyat kell megemelnünk, tartsuk azt közel a testünkhöz, és emelésnél lélegezzünk ki.

  • Étkezzünk egészségesen. A rostban gazdag ételek fogyasztásával elkerülhető a székrekedés, amely szintén fokozza az inkontinencia kialakulásának kockázatát.

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Pirula Trend