Nagydolog
A székelés, a széklet mindennapjaink része, bár szinte egyáltalán nem beszélünk róla. Éppen ezért szükséges, hogy tisztában legyünk azzal, mikor, hányszor, mennyi, milyen a normális. Fontos, hogy ha változást veszünk észre - ami akár komolyabb bajra is utalhat -, ne szégyelljünk szakemberhez fordulni. Hogy mi mindenre kell figyelnünk, arra dr. Kovács Eszter háziorvos hívja fel a figyelmünket.
A szájüregben nyál keveredik az ételhez, ami síkosítja a falatot és megkezdi a szénhidrátok emésztését. A gyomorban sósavas gyomornedv fogadja a táplálékot, ahol az teljesen felaprózódik, pépessé válik. Később a vékonybélben újabb, a hasnyálmirigy által termelt folyadék keveredik a béltartalomhoz, itt ömlik hozzá az epe, majd egyéb bélnedvek is. A tápanyag- és a folyadékfelszívás a vékonybél későbbi szakaszaiban történik, így a béltartalom a vastagbélbe már sűrű és tömény állapotban érkezik. Itt a bélflóra baktériumai emésztő-erjesztő munkát végeznek. A vastagbél méregtelenítő funkciót is ellát. Ebben a szakaszban további víztartalom szívódik fel. Ami marad, annak nagy része, mintegy háromnegyede még mindig víz. A maradék egynegyed rész ballasztanyagokból (emészthetetlen ételösszetevőkből), a bélnyálkahártyáról lelökődő hámsejtekből, az emésztőnedvek maradékaiból, epefestékből, bélbaktériumokból és kis mennyiségű nitrogénből, zsírból, esetleg gyógyszerek, méreganyagok maradékaiból áll.
A széklet a végbélben várakozik, majd székletürítéskor a végbélnyíláson keresztül távozik. Felnőttkorban a székletürítés akaratlagosan szabályozható. A szakirodalom szerint normális esetben az ürülő széklet hengerszerű, képlékeny, egyenletes, puha, sötétbarna.
Mi a normális?
- Nagyon tág határok között mozog az, hogy mi számít normálisnak - mondja dr. Kovács Eszter. - Véleményem szerint sem a gyakoriság, sem az állag, sem a szín tekintetében nincsen etalon. A székletnek ezek a jellemzői többek között attól függenek, hogy mennyi folyadékot fogyasztottunk, milyen rosttartalommal bírt a táplálékunk, sok gyümölcsöt és zöldséget, esetleg sok fehérjét fogyasztottunk-e, mennyit mozogtunk. Ráadásul mindezek a tényezők egy embernél is akár naponta változhatnak! Mégis, éppen az egyénre jellemző táplálkozási és testmozgási szokások függvényében mindenkinek kialakulnak az egyedi székelési szokásai. Ezért a székelés, a széklet jellemzőit soha nem máshoz érdemes hasonlítani, hanem a saját magunktól megszokotthoz! Ha például máskor háromnaponta van nagydolgunk, de most hol hasmenésünk, hol székrekedésünk van... Ha tehát magunkhoz képest szokatlan a székletünk, akkor kezdhetünk gyanakodni. Mire is?
Fertőzések
A megváltozott széklet egyrészt fertőző betegségekre enged gyanakodni. Ha hirtelen kezdettel hasmenés indul, napi többszöri, laza székürítéssel, átütően bűzös, híg széklettel, az mindenképpen bélrendszeri betegségre utal. A hasmenés gyors lefolyású. - Fontos tudnunk, hogy a cél a fertőzés minél gyorsabb lezajlása: ürüljön ki a kórokozó, amint lehet! - hangsúlyozza háziorvos szakértőnk. - Nem tanácsos semmi olyat tennünk, ami ezt gátolja, például hasfogót szednünk. Segítség lehet a pro- és prebiotikumok fogyasztása, hiszen a jó baktériumok arányának növelése segítheti a szervezetet a kórokozó legyőzésében. A tüneti terápia segíthet: fogyasszunk sok folyadékot, folytassunk józan, mérsékelt diétát, kerüljük a hasmenést fokozó és a nehéz ételeket! Ha 2-3 napon belül ennek ellenére sem mérséklődik a hasmenés, érdemes széklettenyésztést végezni, hogy kiderüljön: milyen kórokozóval állunk szemben. Ezt a háziorvos kérheti. Ebben az esetben a gyógyszertárban kell kiváltanunk egy széklettartályt, majd azt - tartalmával együtt - eljuttatni a területileg illetékes ÁNTSZ-hez.
Általában ilyenkor sincs szükség antibiotikumra, csak kifejezetten súlyos tünetek esetén, amit a magas láz, a kifejezett hasi görcs, a nem csökkenő hasmenés jelent - ez kiszáradáshoz is vezethet. Ilyen esetben kórházi kezelésre van szükség! Vírusos eredetű hasmenésnél pedig kifejezetten ártalmas antibiotikumot adni, hiszen ezzel a szervezet normál bélflóráját irtanánk ki.
Daganat?
Negyven év felett, ha jelentősen megváltoznak a székelési szokásaink, feltétlenül forduljunk orvoshoz, hogy kizárhassa a vastagbéldaganat lehetőségét! Különösen akkor, ha a családban már fordult elő daganatos megbetegedés... Míg tipikus tünet a szorulás vagy a székrekedés-hasmenés váltakozása, a véres széklet csak az előrehaladott állapotú daganatra jellemző. Nem minden véres széklet utal tehát rákra, de ez nem jelenti azt, hogy ezzel a tünettel ne kellene orvoshoz fordulni. Kiderülhet, hogy a háttérben végbélrepedés, aranyér, gyulladásos bélbetegség (Crohn-betegség vagy colitis ulcerosa), esetleg vastagbélgyulladás áll, amit szintén kezelni kell.
Ha panaszunkkal a háziorvoshoz fordulunk, ő szükség szerint gasztroenterológushoz küldhet, további kivizsgálások céljából.
Széklet és lélek
- Meggyőződésem, hogy a széklettel kapcsolatos tünetek - a székrekedés, a szorulás és a különféle bélbetegségek - hátterében lelki okok állnak! - mondja dr. Kovács Eszter. - Jó lenne minél jobban mérsékelni a stresszt, ezenkívül figyelni arra, hogy ne hízzunk el, sok folyadékot igyunk és magas rosttartalmú ételeket fogyasszunk. Szoktassuk rá a gyerekeinket is arra, hogy nyugodtan, szorongásmentesen tudják elintézni a "dolgukat", hogy kialakíthassanak egy személyes, rendszeres ritmust! Jó, ha ők is minél előbb megtanulják: a széklet nem tabutéma - ezzel is kell foglalkozni!
Kapcsolódó írások
Kérdezzen szakértőnktől
Kapcsolódó gyógynövények
Kapcsolódó betegségek
