Hirdetés
Munka és pihenés: egyensúlyban

Munka és pihenés: egyensúlyban

Munka, pihenés, szórakozás: legfontosabb napi tevékenységeink, amelyekre nagyjából ugyanannyi időt és energiát kellene szánnunk. Ám az életünkben általában nem ezek az arányok érvényesülnek... Ha rosszul alszunk, tévedés azt gondolni, hogy csupán egy-egy elrontott éjszakáról van szó - hiszen azokat elrontott másnapok követik! Álmosság, fáradtság, ingerlékenység, figyelemzavar nehezíti a munkát, a tanulást, a másokkal való együttélést. Ha mindez ránk is jellemző, itt az ideje újraszervezni életünkben az alvás és a munka ritmusát.

Hirdetés
Hirdetés

Munka

A kielégítő pihenés és a jó alvás hiánya csökkenti a koncentrációnkat, ami a teljesítőképességünk rovására megy: nem csoda, ha a munkahelyünkön csak később tudunk végezni. Ma Magyarországon az emberek jelentős része többet dolgozik nyolc óránál. És akkor még nem esett szó az otthoni "második műszakról".

Az is probléma, hogy egyre ritkább az olyan munkahely, ahol reggel 9-től délután 5-ig (tehát mindig a napnak ugyanabban a szakaszában) tart a munkaidő. Pedig a bioritmusunk szempontjából szerencsésebb, ha a hétköznapok munkabeosztása rendszeres, vagyis minden nap nagyjából ugyanúgy telik. Alvásunkat egy belső óra szabályozza, amely a rendszertelen életmód miatt könnyen megzavarodhat. Nem tudunk ráhangolódni az alvásra, az alvásra szánt időt nem tudjuk pihenéssel tölteni, másnap pedig égető hiányát érezzük az elmulasztott nyugalmas óráknak.

A rendszertelen munkavégzés egyik különösen kimerítő formája a váltott műszak, ami alaposan próbára teszi az emberi alkalmazkodóképességet: mire hozzászokunk az éjszakai munkavégzéshez, ismét át kell állnunk a nappalira. Egyes kutatások szerint az Európai Unió munkavállalóinak 20 százaléka váltottműszak-szerű, vagy legalábbis nagyon rendszertelen munkát végez. Ilyenkor azt tehetjük, hogy életünk más területein szigorú rendszert vezetünk be, és igyekszünk ehhez ragaszkodni.

Pihenés

A szórakozás, az aktív, feltöltődést okozó pihenés a testi-lelki egészség megőrzésének az egyik alappillére. Ez biztosítja azt a pszichés energiát, ami szükséges a következő napok teljesítőképességéhez. Ha valamiből le kell csípnünk, az legtöbbször sajnos mégis a szórakozás, a kikapcsolódás. Pedig fontos lenne, hogy ne sajnáljuk magunktól a mindennapi apró örömöket!

Általában a nyolc órát tartjuk ideális alvásmennyiségnek, pedig a népesség nagyobb hányada nem alszik ennyit: az Egyesült Államokban a felnőttek átlagosan 6,5 órát, az Európai Unióban pedig 7,1 órát töltenek éjjel az ágyukban. Persze az alvásigény rendkívül egyéni, ráadásul az életkor és egyes élethelyzetek is befolyásolják. Vannak, akiknek 4 óra alvás is bőven elég, míg másoknak 40 év felett is szükségük van akár 9-10 órára is, de az átlagos alvásigény mégiscsak valamivel kevesebb mint 8 óra. Az alvással eltöltött időt ne csak számokban mérjük, inkább figyeljünk másnapi frissességünkre: akkor aludtunk igazán jól, ha kipihenten ébredünk.


Amit a jó alvásért megtehetünk

Próbáljunk rendszert kialakítani a felkelés és a lefekvés idejét tekintve!

Ha váltott műszakban, éjszaka dolgozunk, és nappal szeretnénk aludni, munka után kerüljük az erős fényt.

Mindenképpen igyekezzünk egyfajta állandóságot létrehozni: figyeljünk a napi 4-5-szöri étkezésre, és arra, hogy az étkezések nagyjából ugyanabban az időben történjenek.

Évszázados tapasztalatok szerint egyes gyógynövények könnyebbé teszik az elalvást, illetve hosszú, nyugodt álomhoz segítenek bennünket. Ilyen például a macskagyökér, a komló vagy a citromfű: ezekből főzhetünk teát is, de gyógyszerkészítményként is hatékonyan alkalmazhatók.

A tavaly alakult Pihent Agyúak Társasága (PAT) javaslata: ha panaszaink nem múlnak el egy hónapon belül, forduljunk orvoshoz, aki számos módon képes segíteni biológiai óránk, alvás-ébrenlét ritmusunk helyreállításában!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Pirula Trend