Mozogjon (óvatosan) akkor is, ha szívbeteg

Mozogjon (óvatosan) akkor is, ha szívbeteg

Máté 45 évesen, mellkasi fájdalmak és karzsibbadás miatt ment az orvoshoz, de néhány apróbb vizsgálat után hazaküldték, és életmódváltást javasoltak neki. Nem vette komolyan, továbbra sem lazított, a cigarettát nem tette le, és három hónap múlva szívinfarktussal vitték kórházba, katéterezni kellett. Az akut szakaszon most már túl van, épp itt az ideje, hogy változtasson életén. Szakértőinktől kértünk ismét segítséget, mit sportolhat, ehet, hogyan élhet, aki szív- és érrendszeri problémákkal küzd.

A szív- és érrendszeri betegségek rengeteg embert érintenek, a fejlett országokban a népesség fele hal meg ilyen probléma miatt, és a korai halálozás egyik legjellemzőbb fajtája is ez. A rendszeres testmozgás nem csak a szívbetegségek megelőzésében hasznos, de a kialakult szívproblémákon is javíthat, ha megfelelő mennyiségben és formában alkalmazzák. Míg régen a szívbetegeket inkább eltiltották a mozgástól, addig ma kifejezetten javasolják az orvosi ellenőrzés mellett végzett testedzést, mondta el Sekk Patrícia, a Prima Medica Egészségcentrumok gyógytornász-mozgásterapeutája. A szívprobléma fajtájától, illetve súlyosságától függ, hogy milyen edzéstervet javasolnak az orvosok, ezért a kivizsgálás az ilyen esetekben különösen fontos. Semmiképp nem szabad az interneten olvasott vagy a szomszédtól hallott mozgásprogramot és diétát követni, szigorúan be kell tartani a szabályokat, amelyeket a kezelőorvos meghatároz.

A rendszeres és helyes testmozgásnak és kiegyensúlyozott táplálkozásnak számos előnye van: javítja a szívizom funkcióját, segít az ideális testsúly elérésében és megtartásában, csökkenti a koleszterinszintet és a vérnyomást, oldja a stresszt, gondoskodik a jó hangulatról.

 

A leggyakoribb szív- és érrendszerei betegségek

- szívinfarktus

- storke (agyi infarktus)

- szívelégtelenség

- szívritmuszavarok

- magas vérnyomás

- koszorúér-betegség

- szívizom-megbetegedés

- szívizom-gyulladás

- billentyűhibák

- veleszületett szívbetegségek

MÁTÉ

Ebben a hónapban Mátét kértük meg, hogy vegyen részt egy terheléses sportorvosi vizsgálaton. Máté 45 éves, vezető beosztásban dolgozik Szeged egyik multinacionális vállalatánál. Sok stressz éri minden nap, sok felelősség nyugszik a vállán, sokat is várnak tőle. Korán kel, sietve reggelizik, ebédelni általában az üzleti partnereivel szokott. Napi 3-4 kávéra legalább szüksége van, hogy ne érezze fáradtnak magát. Fiatalon kezdett dohányozni, egy-egy fellángolás erejéig elhagyta ugyan a cigarettát, de mindig visszaszokott. Az első szívpanaszok 43 éves korában jelentkeztek, feszített a mellkasa és zsibbadt a karja. Elment a háziorvoshoz, aki egy EKG-vizsgálat után azzal küldte haza, hogy lazítania kellene, és változtatnia életmódján. Máté nem fogadta meg a tanácsot, minden ment a régiben, és három hónap múlva rosszul lett az irodában. A kollégái szerencsére azonnal mentőt hívtak, szívinfarktussal vitték kórházba. Azonnal megkatéterezték, megnyitották az elzáródott koszorúeret.

Máté már a kórházban megkezdte a szív rehabilitációs programot, megkapta a megfelelő gyógyszereket, tartja az orvos által előírt diétát, és azóta nem nyúlt a cigarettához. Mivel az infarktus akut szakasza lezárult, a szív megerősítésére koncentrál, ehhez kérte szakértőink segítségét. A Sportorvosi Központban részt vett egy általános beszélgetésen, ahol dr. Dr. Matusovits Andrea alaposan kikérdezte az állapotáról, panasziról, betegségéről. Túlesett egy EKG-n és egy rendkívül részletes szívultrahangon, megmérték a testösszetételét (lásd keretes), majd részt vesz egy terheléses teljesítmény vizsgálaton. A futás helyett a kerékpározást választotta, hogy eléggé vigyázzon magára. Egy vérvétel után értékelték a laboreredményeit is, amelyek nem mutattak kóros eltéréseket. Az orvos, a dietetikus és a gyógytornász a korábbi orvosi leletek és a mostani eredmények alapján állította össze Máté új életmód- és mozgásprogramját.

Máté 45 éves, kissé túlsúlyos férfi

Testösszetétel:

magasság: 182 cm

tömeg: 92 kg

izomszázalék: 34%

zsírszázalék: 32%

BMI: 27,7

Alapanyagcsere: 1947 kcal/nap

Heti edzés: rehabilitációs gyógytorna heti 1-szer

Gyógyszerek: aspirin, bétablokkoló, zsírcsökkentő statin és ACE-gátló

Táplálékkiegészítők: omega-3, Q10 Dohányzás: leszokóban

Betegségek: szívinfarktus utáni állapot

Mozgásprogram szívpanaszokkal

Sekk Patrícia gyógytornász elmondta, hogy a szív- és érrendszeri betegségben szenvedőknél különösen fontos, hogy a mozgásprogramot hozzáértő orvos állítsa össze folyamatos kontroll mellett, hiszen a túlzásba vitt sport és a megerőltetés esetükben halálos is lehet. Amikor gyengébbnek, levertebbnek érzik magukat, jobb, ha inkább kihagynak egy-két napot, és heveny, lázas betegség esetén szigorúan tilos sportolniuk. Meg kell említeni, hogy vannak olyan szívbetegségek (pl. súlyos szívritmuszavar, szívelégtelenség), amelyek mellett tilos a sport, ha az orvos ezt javasolja, semmiképp nem szabad felülbírálni.

Mivel Máté most panaszmentes, és a terheléses vizsgálat sem mutatott problémákat, elkezdhet óvatosan sportolni, azzal a feltétellel, ha közben pulzusmérő karórát vagy mellkaspántot visel, és betartja az előírt tréningpulzust. Amint fulladást, szédülést, ájuláshoz hasonló tüneteket érzékel, azonnal abba kell hagynia a mozgást. A sportolás közben mért vérnyomásáról naplót kell vezetnie, mert a gyógyszerei miatt a vártnál eltérően reagálhat, így azonban meg tudja beszélni kezelőorvosával az értékeket. A cél állóképességének javítása, a rehabilitáció, hogy állapota visszakerüljön az infarktus előtti állapotba, illetve annál jobb legyen.

Mozgásprogramjának egyik része az óvatos kardiotréning, ami lehet nordic walking, túrázás, ütemes gyaloglás, esetleg futás, kerékpározás, ellipszis tréner. Hetente legalább 3-szor 30 perc ajánlott, de ahogy erősödik, emelheti az adagot heti 5-re. Emellett heti 2-szer erősítő edzés javasolt, ez lehet súlyzós tréning, saját testsúlyos vagy kondigépes edzés, a lényeg, hogy itt is figyelje a pulzusát, és semmiképpen ne lépje túl a megszabott értéket. Ez nem csak a szívbetegeknek megszívlelendő tanács, hanem a magas vérnyomással küzdőknek is, a nagy emelések, a megerőltetés hirtelen meglökheti a pulzust, és nem kívánt hatást idézhet elő ezzel. Ha teheti, kérheti szívbetegségek terén képzett gyógytornász vagy személyi edző segítségét, így egészen biztos lehet benne, hogy a kontroll alatt helyesen végzi a gyakorlatokat.

Étrend- és életmódváltás

Szívinfarktus után, szív- és érrendszeri problémák vagy magas vérnyomás esetén kiemelt fontosságú az életmód és az étrend átalakítása, amelytől nem csak a további állapotromlás állítható meg, de az egészség javulása is várható. Az egyik legfontosabb és talán legelső lépés a dohányzásról való leszokás, ezért Máténak is ezt javasolják. Ezt követheti a tudatos stresszkezelés, a feszültségoldás módszereinek (relaxáció, autogén tréning, jóga, masszázs stb.) elsajátítása és beépítése a mindennapokba.

A táplálkozás fontos része, hogy a telített zsírsavak helyett több telítetlen zsírtartalmú étel kerüljön a tányérra, mondta el Sárga Diána dietetikus. Napi legalább négy alkalommal javasolt (nyers) zöldséget és gyümölcsöt fogyasztani, kétszer pedig sovány tejterméket. Érdemes megemelni a bevitt rostmennyiséget, ezt a zöldségeken kívül a teljes kiőrlésű pékáruval, illetve zabkorpával, búzakorpával tehetjük meg. A korpákban található béta-glükán különösen jó hatással van a koleszterinszintre. A hüvelyesek és a halak, fehér húsok szintén fogyaszthatók, de a zsíros húsokat, a felvágottakat, a konzerveket, cukros üdítőket inkább kerülni kell. Napi 6 gramm sónál többet nem ajánlanak sem a szívbetegeknek, sem az egészségeseknek. Az omega-3 bevitelét mindenképpen javasolt megemelni, ez az anyag megtalálható a tengeri halakban, lenmagolajban, lenmagpehelyben.

A Q10 enzim a sejt energiatermelésének folyamatában vesz részt, bizonyos biokémiai folyamatokat felgyorsít, egyeseket lelassít, esetleg más irányba terel, szükség van rá a sejtjeink helyes működéséhez. Q10-et a szervezetünk maga állítja elő 25-30 éves korunkig elegendő mennyiségben, utána azonban lassul a termelődése. 25 százalékos csökkenése megnöveli a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát, ezért különösen fontos pótolni. Egészséges embereknek 10-30 mg Q10-re van szükségük, sportolóknak 30-60 mg-ra, terápiás céllal szívbetegségben szenvedőknek javasolható 120-360 mg is, de az alkalmazás előtt mindenképpen konzultálni kell a kezelőorvossal, mert az enzim befolyásolhatja egyes gyógyszerek hatását. A Q10 természetes forrásokban is megtalálható, sok van a szírdíniában, lazacban, makrélában, illetve a tojásban is, de ez utóbbi túlzott mértékű fogyasztása a koleszterinszintet emeli meg, ezért mértékkel szabad csak fogyasztani.

Mozogjon (óvatosan) akkor is, ha szívbeteg

Kapcsolódó írások
Kérdezzen szakértőnktől
Kapcsolódó gyógynövények
Kapcsolódó betegségek