Mit jelent a demencia?

Mit jelent a demencia?

A demencia világszerte súlyos népegészségügyi probléma. Európában több mint hétmillió, Magyarországon legalább 160 ezer embert érint. Becslések szerint 2050-re világviszonylatban több mint 100 millió demens beteggel számolhatunk. Hogy pontosan mit is jelent a demencia, hogy mi mindennel nem szabad összekeverni, és hogy mi a teendő a diagnózis után, arról dr. Káposzta Zoltán neurológus főorvossal beszélgettünk.

A latin eredetű demencia kifejezés szó szerint "ész, értelem nélküli állapotot" jelent. Az orvosi használatban azonban a szellemi képességek hanyatlásával, csökkenésével azonos. Bár a demencia, vagy ahogyan a hétköznapokban gyakran nevezzük, elbutulás viszonylag gyakori jelenség, nem mindig használjuk helyesen a szót.

Ami nem demencia

Kialakulásának valószínűsége az életkor előrehaladtával nő (65 éves korban minden tizedik, 90 éves korban minden harmadik embert érint), a demencia mégsem keverendő össze az öregedéssel együtt járó szellemi hanyatlással! Az ugyanis természetes, hogy idősödve kevesebbre vagyunk képesek. Szakértőnk hasonlatával élve: ahogyan idővel a bőrünk is ráncosodik, úgy az agyunk morfológiája (alakja) is módosul, ami a képességeink bizonyos csökkenéséhez vezethet. A demencia ennél többet jelent: ekkor a szellemi hanyatlás mértéke kóros!

A demencia tünetei

A szellemi teljesítőképesség csökkenése

- az emlékezés rövidül, később csökken

- a gondolkodás lassul

- a részletek összerakásának, szintetizálásának képessége csökken

- nem jutnak eszünkbe a szavak

- romlik a tájékozódási képesség

Pszichés tünetek

- ingerültség

- agresszió

- a személyiségjegyek változása: ez részben a károsodás következménye, reakció a félelemkeltőnek, ellenségesnek tűnő környezetre

Alzheimer-kór

A másik jelenség, amivel az emberek gyakran keverik a demenciát, az Alzheimer-kór. Valóban van átfedés, de az Alzheimer-kór csak az egyik típusát képezi a demenciának.

Mit jelent a demencia?

Tehát minden Alzheimer-kóros demens, de nem minden demens beteg Alzheimer-kóros is egyben, hanem csupán az 50-75 százalékuk. A kór tünetei a demencia tüneteihez képest a következőkkel egészülnek ki: hibás vagy csökkent ítélőképesség, beszédzavarok, a begyakorolt mozgások zavara, tárgyak rossz helyre tétele, passzivitás, hallucinációk, téveszmék.

Vegyük észre!

Jó lenne, ha minél több demens beteget minél korábban diagnosztizálnának, és közülük minél többen kerülnének gondozásba! Fontos tudatában lennünk a fenti tüneteknek, hogy hozzátartozónkon minél előbb felismerjük ezeket - ugyanis a legtöbbször nem a betegben, hanem családtagjában merül fel a gyanú! Figyeljünk fel arra, ha idősebb rokonunknál lassúbb gondolkodást, szellemi "elnehezedést" észlelünk.

Bár előfordulhat, hogy mindez a normális öregedés része, az is lehet, hogy több annál. Hogy ezt ki lehessen zárni, beszéljük rá az illetőt a háziorvosi vizsgálatra. Ez több okból is fontos. Egyrészt, mert a háziorvos ismerheti a pácienst, így maga is észlelheti a bekövetkező változásokat. Másrészt a tünetek hátterében egyéb betegség is állhat, ami csak a szükséges szakorvosi vizsgálat elvégzésével deríthető ki: erre a háziorvos utalhatja be a beteget. A vizsgálat a Pszichiátriai és a Neurológiai Szakmai Kollégiumok által akkreditált demencia centrumokban, a nemzetközi irányelveknek megfelelően történik. Igyekezzünk meggyőzni a hozzátartozónkat, hogy essen túl a szükséges vizsgálatokon, amelyek egyáltalán nem fájdalmasak.

Vizsgálatok

A vizsgálatok sora a kórelőzmény felvételével kezdődik. Hasznos, ha a hozzátartozó elkíséri a pácienst, hiszen előfordulhat, hogy ennél a pontnál a segítségére lesz szükség: elmesélheti, milyen tünetekre figyelt fel, mikor kezdődött az elbutulás. A kikérdezést fizikális, majd idegrendszeri vizsgálat követi: az orvos ellenőrzi a reflexek és az agyidegek működését.

Az MRI-, azaz a mágnesesrezonancia-vizsgálat részletesen megmutatja, történt-e szervi károsodás az agyban, esetleg megváltozott-e a szürke- és a fehérállomány aránya, csökkent-e az agy tömege. A neuro-pszichológiai vizsgálat egy gondosan összeállított tesztsorból áll, amelynek célja, hogy kimutassa, csökkentek-e a szellemi képességek és fennáll-e az érzelmi-indulati élet zavara.


A demencia fajtái:

  • Alzheimer-kór: a leggyakoribb demencia, amely az idegsejtek károsodásával jár.
  • Vaszkuláris demencia: a második leggyakoribb ok, amely vérkeringési agyi kórfolyamat következménye. Az idegsejtek képesek lennének ellátni feladatukat, de nem jutnak elég oxigénhez.
  • Lewy-testes demencia: az agy körülírt területén az agyi idegsejtekben kórosan felszaporodó fehérjékkel kapcsolható össze.
  • Fronto-temporális demencia (más néven Pick-betegség): az agy homloklebenyében végbemenő agyszövet károsodása miatt alakul ki.
  • Pszeudo- (azaz ál-) demencia: nem valódi demencia, csupán valamilyen lelki ok - például depresszió - miatt következik be a gondolkodás lassulása vagy a feledékenység.

Diagnózis

A további teendők attól függenek, mi a pontos diagnózis. Ha nincs szervi károsodás, és csupán pszeudo-demenciáról van szó, nem is az elbutulást kell kezelni. A páciensnek tanácsos pszichológiai vagy pszichiátriai segítséget igénybe vennie.

Amennyiben Alzheimer-típusú demenciáról van szó, a beteg kezelése a pszichiátriai és neurológiai szakmai irányelveknek megfelelően a demencia centrumokban történik. A betegség felismerésétől kezdve a feladatvégzés igazi csapatmunkában történik, amelynek a beteg gondozója éppen olyan fontos eleme, mint a neurológus vagy pszichiáter szakorvos, illetve a háziorvos. Ha vaszkuláris demencia a diagnózis, az érszűkület rizikófaktoraira kell ügyelni, azaz karban kell tartani a vérnyomást, a vércukor- és a koleszterinszintet. Tulajdonképpen az agyi érbetegséget kell kezelni. Nem lehet ugyan minden eret meggyógyítani, de csökkenteni lehet a betegség előrehaladását.

Megelőzhető?

És az egyéni megelőzés? Kizárhatjuk-e annak lehetőségét, hogy bennünket is utolérjen a demencia? Sajnos nem teljesen. De sokat tehetünk azért, hogy ha meg is jelennek majd nálunk a tünetek, azok minél kevésbé legyenek súlyosak. Mint dr. Káposzta Zoltán említi, egy nemrégiben a British Medical Journal-ban megjelent tanulmány szerint a vércukorszint rendben tartása, a depresszió kezelése és a rendszeres szellemi edzés bizonyítottan késlelteti a demencia megjelenését vagy előrehaladását. Az agy karbantartásának legjobb módja: a használat.

Fejtsünk rendszeresen rejtvényt, túrázás során böngésszük gyakran a térképet, igyekezzünk fejben tartani a programjainkat! Az amerikai Alzheimer Szövetség idén Honoluluban tartott rendes évi tudományos összejövetelén további három tanulmányra hívták fel a figyelmet, amely a demencia, illetve az Alzheimer-kór megelőzésével foglalkozik.

Az első kutatást a bostoni Brigham kórház munkatársai végezték, 1200 idős ember 20 éven keresztüli megfigyelésével. Az eredmények azt mutatták, hogy azoknál az öregeknél, akik rendszeres testmozgást végeztek, az átlaghoz képest mintegy 40 százalékkal csökkent az esélye a demencia kialakulásának. A második munkát Lenore Arab, a Kaliforniai Egyetem kutatója jegyzi, aki arra mutatott rá, hogy a rendszeresen teát iszogató idősek esélye a kórra nagyjából 37 százalékkal alacsonyabb, mint teát nem fogyasztó társaiké. Az adatokat 14 éves megfigyelés során nyerték ki az igen nagyszámú, mintegy 4800 főt számláló mintából.

A harmadik tanulmány a D-vitamin és az elbutulás elkerülése között talált összefüggést. A munkát a brit Exeter Egyetem szakértői végezték, és arra jutottak, hogy azoknál, akik D-vitamin-hiányban szenvednek, mintegy 42 százalékkal valószínűbb, hogy kialakul a folyamatos leépülés.

Kérdezzen szakértőnktől
Kapcsolódó gyógynövények
Kapcsolódó betegségek