Mit egyen az, aki cukorbeteg?

Mit egyen az, aki cukorbeteg?

Régebben gyakran elhangzott, hogy a diabétesz nem betegség, hanem egy állapot. Pozitívabb hozzáállást jelent, ha úgy kezeljük, hogy a cukorbetegség az egészségnek feltételekhez kötött állapota. A feltételek egyik legfontosabbika pedig az étrendi ajánlások betartása.

Ezt sokan nehezen fogadják el: könnyebb lenne, ha az orvos felírna egy tablettát, ami mindent megold. Ám a diétát nem lehet megkerülni! A cukorbetegek számára ajánlott étrendről Gyurcsáné Kondrát Ilona dietetikussal beszélgettünk.

A legjobb, ha a diétát a kezelés részének tekintjük. A 2-es típusú cukorbetegség esetében mindenekelőtt a diéta és a fokozott testmozgás jelenti a terápiát. Ezt csupán kiegészítik a különböző módon ható vércukorszint-csökkentő tabletták, ha a diéta hatása nem bizonyul kielégítőnek.

Milyen diéta?

Mit egyen az, aki cukorbeteg?Hogy miért kell egyáltalán diétázni? Egyrészt azért, hogy a kezelési mód függvényében, testre szabottan csökkenthető legyen a vércukor-ingadozás. Másrészt pedig azért, hogy az elsődleges kockázati tényezőt jelentő testsúlyfelesleg növekedését megállítsuk, illetve megelőzzük az elhízást.A cukorbetegeknek a korábbi évszázadokban számtalanféle étrendet javasoltak már a koplalástól a zsír-, liszt-, tej- vagy cukordiétán keresztül a zabkúráig.

Az elmúlt évtizedben a diétás kezelés kérdésében a szakmán belül is jelentős koncepcióváltás zajlott le. A szakemberek véleménye szerint a korszerű diabéteszes étrend tulajdonképpen teljesen megegyezik azzal, amit egészséges táplálkozásként emlegetünk. Ez az étrend nem mellesleg a cukorbetegség megelőzésében is fontos szerepet játszhat! Azt is mondhatnánk, hogy ami az egészségeseknek ajánlás, az a cukorbetegeknek "kötelező".

Négy alapelv

A cukorbetegek diétája négy pillérre épül.Az étrend energia-, azaz kalóriatartalma a legfontosabb szempont. Hogy mennyi energiára van szükségünk, azt testre szabottan kell megállapítani a kor, a nem, a testmagasság, az anyagcsere jellemzői és a fizikai aktivitás foka alapján. Ha egy túlsúlyos egyénnél megállapítják a cukorbetegséget, mindenképpen célszerű fogyásra törekednie: az ő étrendjének tehát kevesebb kalóriát kell tartalmaznia, mint amennyivel állandó szinten tudná tartani a testsúlyát.

A túlsúlyos nők diétája napi 1200 kalória fogyasztását jelenti, a túlsúlyos férfiak és az aktívabb túlsúlyos nők napi étrendje tartalmazzon 1500 kalóriát, az aktívabb túlsúlyos férfiak pedig napi 1800 kalóriát is elfogyaszthatnak. Nagyobb fizikai igénybevétel esetén az elfogyasztható energiamennyiség is növelhető.A korszerű diabéteszes étrend összetétele: 50 százalék szénhidrát, 20 százalék fehérje és 30 százalék zsír. Nagyon fontos, hogy ne csupán a szénhidrát-bevitelre ügyeljünk, annak ellenére, hogy az orvosi ajánlások még ma is sok esetben csupán erre fókuszálnak. Ha az energiatartalommal nem vagyunk tisztában, nem biztosított az ideális tápanyag-összetétel sem, másrészt az a téves képzet alakulhat ki bennünk, hogy ami nem szénhidrát, abból bármennyit büntetlenül elfogyaszthatunk.

A szénhidrátmennyiséget napi 5-6 alkalomra osszuk el! Így mérsékelhetjük az étkezések utáni vércukorszint-emelkedést, és a testsúlygyarapodás veszélyét is csökkenthetjük. A közti étkezésekre - "nassolásként" - elsősorban a gyümölcsök és a rostos gabonatermékek javasoltak.Figyeljünk az egy étkezéskor magunkhoz vett táplálék szénhidráttartalmára! Ha az inzulinnal kezelt, vagy az inzulintermelést segítő gyógyszereket szedő cukorbetegek nem ellensúlyozzák a folyamatos inzulinhatást gyakran ismétlődő szénhidrátbevitellel, akkor hipoglikémia, azaz a vércukorszint leesése következhet be. Érdemes dietetikussal konzultálni arról, hogy melyik étkezés alkalmával mennyi szénhidrátot célszerű fogyasztanunk.

Miért fontos a glikémiás index?

Mit egyen az, aki cukorbeteg?Ma már tudjuk, hogy nem csupán arra kell figyelnünk, hogy egy élelmiszer mennyi szénhidrátot tartalmaz, hanem arra is, hogy az milyen mértékben emeli meg a vércukorszintet. Ennek meghatározására szolgál a glikémiás index, amely a szőlőcukorhoz viszonyított vércukoremelő képességet mutatja meg.

Glikémiás index

Élelmiszerek

90-100% Cukor, főtt burgonya, méz, gabonapehely, rizspehely, cukros italok

70-90% Fehér és félbarna kenyér, zsemle, kifli, fehér liszt, hagyományos tészták, szőlő, görögdinnye

50-70% Zabpehely, kukorica, főtt rizs, fekete kenyér, banán, cukrozatlan gyümölcslé, kivi

30-50% Tej, joghurt, kefir, alma, narancs, őszibarack, szilva, durumtészta, tejszínes fagylaltok

30% alatt Lencse, bab, borsó, dió, mogyoró, cékla, retek, paprika, paradicsom, tök félék, brokkoli, zöldbab

Korábban azt hitték, hogy a keményítők (burgonya, liszt, rizs) kevésbé emelik meg a vércukor szintjét, mint a cukrok. Ma már tudjuk, hogy ez nem így van! A finomított cukor fogyasztása nem csak azért nem javasolt, mert magas a vércukoremelő hatása, hanem, mert felesleges - luxus -energiabevitelt jelent a szervezet számára.

A keményítőtartalmú szénhidrátforrásoknak pedig érdemes a rostot tartalmazó változatát (barna rizs, teljes kiőrlésű liszt) használni, vagy rostokat tartalmazó zöldség- és főzelékfélékkel együtt enni (például burgonyát párolt káposztával, vagy rizset salátával).Jó hír azoknak, akik szeretik a hasukat, hogy a magyaros ételek többsége - különösen, ha korszerű konyhatechnikai eszközök igénybevételével készítjük el - 10-40 százalékkal kedvezőbb glikémiás indexű, mint, mondjuk, a fehér kenyér.

Nem kell tehát lemondanunk a pörköltről (de ügyelni kell a köret szénhidráttartalmára), a rántott húsról (de inkább salátával kellene enni a burgonya vagy rizs helyett) vagy a töltött káposztáról. A konklúzió ismét csak az, hogy nincsenek tiltott ételek, inkább csak a mennyiségre és a tápanyag-összetételre kell odafigyelnünk.

Kérdezzen szakértőnktől
Kapcsolódó gyógynövények
Kapcsolódó betegségek