Hirdetés
Mire jó az antibiotikum?

Mire jó az antibiotikum?

Sokan szednek antibiotikumot anélkül, hogy tisztában lennének vele, miért és hogyan kell használni. Jó, ha tudjuk: az antibiotikumok nem megfelelő alkalmazásával nem csupán a saját szervezetünket tesszük ki felesleges gyógyszermellékhatásoknak, hanem hozzájárulunk az antibiotikum-rezisztencia világszerte tapasztalható jelenségéhez.

Hirdetés
Hirdetés

Az antibiotikumoknak két típusa létezik: a baktericid szerek megölik a baktériumokat, míg a bakteriosztatikus készítmények gátolják azok szaporodását. Mindkettő célja, hogy megfelelő ideig tartó alkalmazásuk során minden káros baktérium elpusztuljon. Ha nem szedjük elegendő ideig, akkor a baktérium nem pusztul el teljesen, sőt, újra szaporodni kezd. Ilyenkor ez a baktérium ugyanarra a szerre már ellenálló lehet, rezisztencia alakulhat ki!

Tévhitek

Az antibiotikumok szedésével kapcsolatban nagyon sok téves eszme és gyakorlat terjedt el - mondja dr. Kovács Eszter háziorvos. - A fertőző betegségekben jártas orvosok hangsúlyozzák, hogy az antibiotikumokkal nem szabad visszaélni. Akkor van szükség rá, ha megfelelő indikáció áll fenn, ha a megfelelően kiválasztott antibiotikumot megfelelő dózisban és megfelelő ideig szedjük. Fontos tisztában lennünk azzal, hogy például a leggyakrabban előforduló légúti és gyomor-bél rendszeri  fertőzések nagy része nem bakteriális, hanem vírusos eredetű.

Tipikus vírusos tünetek például a hőemelkedés vagy a magas láz, az izomgyengeség, a nátha, az enyhe torokfájás, a rekedtség. Ezekben az esetekben kezdetben többnyire nincs szükség antibiotikumra. A vírusos fertőzéseknek tüneti terápiája van, tehát a vírussal fertőzött betegek a legjobban teszik, ha otthon maradnak, pihennek, lázcsillapítót és egyéb, a gyógyszertárakban vény nélkül kapható tüneti szereket szednek, gyógynövényes teát isznak mézzel (például hársfateát) és inhalálnak.

Magunktól többnyire ne!

Antibiotikum szedésének akkor van értelme, ha a fertőzést nagy valószínűséggel baktérium okozza. Légúti vírusos fertőzés esetén erős a gyanú, hogy bakteriális felülfertőződés történt, ha a tünetek elhúzódnak. Tipikus eset az, amikor nem szűnik a láz vagy a beteg újra belázasodik, illetve köhögés során masszív, gennyes köpet ürül. Az orvosnak könnyebb dolga van a megfelelő terápia meghatározásában, ha a beteg már némi öngyógyítás, kúrálás, ágyban fekvés után fordul hozzá (ebből az utóbbi általában kimarad).

- Nagyon rossz gyakorlat, hogy sokan antibiotikumot tartanak otthon - mondja dr. Kovács Eszter. - Az orvosnak kell kiválasztania a megfelelő szert, a dózist és a kezelés időtartamát is! Ő tudja, hogy milyen kórokozó ellen, milyen fertőzés esetén melyik készítmény a leghatásosabb, és figyelembe veszi a beteg esetleges gyógyszerallergiáját, valamint a lehetséges mellékhatásokat is. (Ki gondolná például, hogy fontos körülmény lehet, járunk-e szoláriumba? Nos, bizonyos antibiotikumok fényérzékenységet okoznak...)

Ha már elkezdtük, bizonyos ideig - általában minimum öt napig - folytatnunk kell az antibiotikum szedését. Megelőző jelleggel nincs értelme antibiotikumot alkalmazni, néhány kivételtől eltekintve. Legyengült immunrendszerű embereknél, szívbetegeknél például nem szerencsés a lázas állapot: nekik ilyen esetben szükséges antibiotikumot szedniük. Hányás, hasmenés, láz esetén széklettenyésztés nélkül ne alkalmazzunk antibiotikumot! De a legfontosabb, hogy antibiotikum szedése előtt feltétlenül beszéljünk háziorvosunkkal, önmagunktól ne kezdjük el az antibiotikumok szedését, bízzuk ezt a döntést az orvosra!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Pirula Trend