Hirdetés
Mindent a szívinfarktusról

Mindent a szívinfarktusról

A szívinfarktust sokáig a férfiak betegségének tartottuk. Mára a helyzet megváltozott. Az infarktus legalább annyi nőt érint, mint férfit, a gyengébb nem esetében ráadásul többször okoz halált. Az okokról dr. Vértes Andrással, a Szent István Kórház kardiológus főorvosával beszélgettünk.

Hirdetés
Hirdetés

A szív megfelelő vérellátását biztosító erek, a koszorúserek nagyon érzékenyek az érelmeszesedésre, ami a szívinfarktusért is felelős: ez korábban a férfiak betegségének kikiáltott kór volt.
Nőknél. A nők „előnye” lassan eltűnik. A nők szívét alapvetően védik a nemi hormonok, ezért eddig úgy tudtuk, hogy amíg egy nő menstruál, addig nem igazán kell szív- és érrendszeri katasztrófától tartania. A férfiak és a nők között korábban a hetvenes életéveikre egyenlítődött ki a szívinfarktusok száma.
Mára megváltozott ez a trend: már az ötödik-hatodik iksz környékén jellemző, hogy nagyjából ugyanannyi nő kap szívinfarktust, mint férfi. Ez valószínűleg azzal magyarázható, hogy a gyengébb nem tagjai a rizikófaktorok tekintetében „felzárkóztak”.

Mi a szívinfarktus?

Infarktus akkor következik be, ha a beszűkült keresztmetszetű ér fala beszakad. Ekkor azonnal beindul a véralvadás, és rög képződik, amely megakadályozza a véráramlást. A súlyos vérellátási zavar következtében az érintett területen elhalhat a szívizom, ami akár végzetes is lehet. Az infarktusos betegek fele rögtön, illetve az infarktust követő néhány órán belül meghal, általában súlyos kamrai ritmuszavar következtében. Minden esetben súlyos, életveszélyes állapotról van szó, ami azonnali orvosi beavatkozást tesz szükségessé!

Nőknél. Nők esetében az infarktus gyakrabban végződik halállal, mint a férfiaknál.

Tipikus tünetek

Infarktus közben a beteg jellemzően tartós, szinte elviselhetetlennek tűnő, szegycsont mögötti mellkasi fájdalmat érez, amely kisugározhat a nyakba, a hátba, a vállba, a karokba (különösen a balba), esetenként a has felső részébe is.

Mindent a szívinfarktusról

Nőknél. A gyengébb nem képviselőinek tünetei nem mindig illenek a tankönyvi példák közé. A fenti tünetek is előfordulhatnak, ám a nők egy részénél inkább „csupán” légszomj, gyengeség, bágyadtság, hányinger, szédülés, kisebb mellkasi fájdalom, felső gyomortáji nyomás, hátfájás vagy az állkapocsba sugárzó fájdalom jelentkezik.

Teendők

Fontos, hogy infarktus gyanúja esetén ne hagyjuk magára a beteget, hanem sürgősen hívjunk mentőt! Aki egyedül van, és úgy érzi, állapota infarktusra gyanús, semmiképpen ne üljön kocsiba, hogy kórházba menjen. Lehetőleg semmilyen igénybevételnek ne tegye ki magát, de ha tud, hívjon mentőt, nyissa ki az ajtót, majd üljön vagy feküdjön le a bejárat közelében!

Nőknél. A nőkre jellemző, hogy a kevésbé specifikus tünetek miatt nem biztosak abban, vajon infarktusuk van-e, ezért attól tartanak, hogy esetleg szégyenben maradnak, ha kiderül: „hiába” jött ki a mentő. Mégis inkább „feleslegesen” hívjunk segítséget, mintsem hogy ne vegyünk komolyan egy ilyen súlyos érkatasztrófát!

Az időfaktor

Infarktus esetén rendkívül nagy a jelentősége az idő múlásának! Ha tapasztaljuk a tüneteket, azonnal hívjunk mentőt! A nemzetközi orvosi nyelv golden first hour-nak (arany első órának) nevezi az infarktusos panaszok kezdetétől számított első órát: ekkor jó eséllyel megmenthető a szívizom. Ha egy koszorúér elzáródik, akkor a mögötte lévő terület hat óra múlva biztosan elhal. A további életminőség a szív megmaradó pumpafunkciójától függ.

Ha a mentősök vagy a családorvos már a helyszínen megállapítja az infarktust, akkor a beteg kardiológiai centrumba kerülhet.

Nőknél. A nem mindig jellegzetes tünetek miatt előfordulhat, hogy a helyszínre érkező orvosban sem egyből, csupán később merül fel a szívinfarktus gyanúja. Ezzel értékes idő veszhet el.

A kezelés

A kezelés a férfiaknál és a nőknél nem különbözik egymástól. Szerencsés esetben a beteg az első hat órában úgynevezett intervenciós centrumba kerülhet, ahol katéteres beavatkozással segíthetnek rajta. Koronarográfiát, azaz szívkoszorúér-festést végeznek rajta. A katétert a koszorúerek eredésénél, a csuklón vagy a combhajlaton vezetik be, majd kontrasztanyagot juttatnak a koszorúérbe. Ez alatt röntgenfelvételt készítenek, amelyen kirajzolódik az érhálózat, és az is, hogy pontosan hol történt az érkatasztrófa. Ekkor a problémás érszakaszba egy kis ballonra húzott dróthálót (sztentet) vezetnek be. A ballont felfújva a drótháló kitágítja az eret, amelyen keresztül immár újra áramolhat a vér. Ezzel az eljárással az elhalás mértéke jelentősen csökkenthető, sőt, a folyamat akár vissza is fordítható, ám a múló idő fontos tényező. Az infarktus után 12 órával már nem számíthatunk szívizommentésre.

Lábon kihordani

Előfordulhat, hogy az infarktus jóval enyhébb tünetekkel zajlik le, vagy nem jár olyan nagy károsodással, esetleg az illető toleranciája magasabb az átlagosnál. Ezekben az esetekben az illető túlélhet egy infarktust anélkül, hogy tudna róla. Néhány hónap múlva esetleg egy EKG-vizsgálat után megkérdezik tőle, hogy mikor volt szívinfarktusa, mire ő csodálkozva feleli, nem tud arról, hogy valaha is lett volna. Erre mondjuk, hogy valaki „lábon kihordott egy infarktust”. Azért jobb, ha erre nem kerül sor: figyeljünk a saját szervezetünk jelzéseire, és gyanús rosszullét esetén hívjuk ki a mentőket, akiknek a korai érkezése életmentő lehet.

Rizikófaktorok:

  • Dohányzás
  • Magas LDL-koleszterinszint
  • Cukorbetegség
  • Magas vérnyomás
  • Túlsúly
  • A rendszeres testmozgás mellőzése
  • Az egészséges táplálkozás hiánya
  • Stressz
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Pirula Trend