Hirdetés
Miért tüsszentünk, ha a Napba nézünk?

Miért tüsszentünk, ha a Napba nézünk?

Tüsszent, ha a Napba néz? És ha a lámpába? Ha igen, nincs semmi baj, önnek fotikus tüsszentési reflexe van. Ez amúgy nem is annyira ritka dolog, bár pontos adatok nincsenek, de becslések alapján nagyjából az emberiség 10-35 százalékának tüsszentenie kell attól, ha belenéz a fénybe.

Hirdetés
Hirdetés

Tehát nem is szükséges a napfény, az is elég, ha a fotikus tüsszentési reflexesek a sötétből hirtelen világos helyre mennek, vagy ha belenéznek a lámpába.

A jelenséget a tudomány is ismeri, és meglepő módon nemcsak a Hülye Betegségek Kutatóintézetében foglalkoztak eddig vele. A szakirodalom ACHOO-szindrómának (Autosomal Dominant Compelling Helio-Ophthalmic Outbursts of Sneezing), vagy fotikus tüsszentési reflexnek nevezi. A jelenséggel írásban először Arisztotelész foglalkozott, az ő elmélete szerint a hő okozza a tüsszentést, de nagyjából 2000 évvel később, a 17. század elején Francis Bacon már a szivárgó agyi folyadéknak tulajdonította a jelenséget.

Miért tüsszentünk, ha a Napba nézünk?

Valójában viszont a tudomány egyelőre nem igazán tud mit kezdeni a fénytüsszentéssel: bár több kutatás is foglalkozott vele, egyelőre csak abban lehetünk biztosak, hogy az egyébként eléggé ártatlan jelenség - amire a mai napig nincs klinikai diagnózis - genetikusan öröklődik, és veszélyes lehet bizonyos szakmákban, például ha egy vadászpilóta a fénytüsszentés miatt másodpercekre elvakul, vagy ha az alagútból a fényre érve egy autó sofőrjével történik ugyanez, bár ezeket a helyzeteket napszemüveg felhelyezésével egyszerűen lehet kezelni.

A University of California kutatói szerint a fénytüsszentés nem jelent evolúciós előnyt, így a tudósok egyelőre nem értik, hogy miért öröklődött mégis tovább a jelenségért felelős génállomány. Az egyetem kutatója, a fénytüsszentéssel is foglalkozó Louis Ptácek szerint ugyanakkor érdemes vele foglalkozni, mivel az epilepsziás rohamokat és a migrénes fejfájást is kiválthatja fényhatás, így ha megtalálnák azokat a géneket, amelyek a fénytüsszentést okozzák, akkor a többi betegség elleni küzdelemben is felhasználhatnák az eredményeket.

Az absztraktabb okoknál többet lehet tudni a konkrét mechanizmusról, ami a fénytüsszentőkben végbemegy, amikor fénytől tüsszentenek. A Zürichi Egyetem kutatása szerint az a legvalószínűbb, hogy a fénytüsszentők látóidege és az orruk nyálkahártyájának idegei túl közel vannak egymáshoz, így a fényre nem csak a látóideg, hanem a nyálkahártya is reagál, ebből lesz a tüsszentés.

A kutató, Nicholas Langer ugyanakkor egy másik elmélettel is előállt: ennek az a lényege, hogy a fénytüsszentők agya érzékenyebb a fényre, mint a nem mutánsoké, ezért amikor fényt látnak, az agyuk azon része is reagál, ami a tüsszentésért felel.

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Pirula Trend