Hirdetés
Miért olyan agresszív a parlagfű?

Miért olyan agresszív a parlagfű?

Javában virágzik az egyik legagresszívebb gyom, amelynek pollenjeitől évről évre egyre többen szenvednek. A parlagfű-allergia aktualitásairól dr. Nékám Kristófot, a Budai Irgalmasrendi Kórház allergológus professzorát kérdeztük.

Hirdetés
Hirdetés

Az allergiás betegségek részben genetikailag meghatározottak: ha az egyik szülő allergiás, 20-30 százalék az esély a betegség öröklésére. Mindkét szülő érintettsége esetében ez a szám 50 százalék feletti. Ahhoz, hogy az allergiára való genetikai hajlamból valóban betegség alakuljon ki, bizonyos környezeti tényezőkre is szükség van.

Meredeken felfelé

Mint a professzor mondja, sajnos nem áll a rendelkezésünkre olyan országos adatbázis, amely megmutatná, hogy hány ember szenved az allergiától. A nemzetközi statisztikák alapján azonban megdöbbentő következtetést vonhatunk le.

Míg az 1980 előtt a hazai gyermekek 1 százaléka volt allergiás, addig a mai felnőttek 20-25 százaléka! Míg az Európai Unióban nyolc évvel ezelőtt minden negyedik gyermeknél alakult ki allergia, addig ma ez már minden harmadik gyermekre igaz! Az előrejelzések szerint pedig néhány évtized múlva a világ népességének fele allergiával fog küszködni!

Magyarországon a légúti allergiások felét érinti a parlagfű-allergia. A gyógyszertári eladások adatai szerint parlagfűszezonban megduplázódik az allergiaellenes tüneti készítmények értékesítése.

A virágzás

Dr. Nékám Kristóf szerint, bár a médiában hangsúlyos szerepet kap a parlagfű irtása, pusztán attól nem várhatunk jelentős eredményt. A parlagfű terjeszkedése mintegy 700 ezer hektárt érint: ez a megművelhető mezőgazdasági területek 10 százalékát teszi ki, ami elég sok. Nehéz olyan növényvédő szert kifejleszteni, amely kizárólag a parlagfűre mér halálos csapást, ráadásul egy-egy szerhez a növény néhány év alatt annyira hozzászokhat, hogy akár rezisztencia (ellenállás) is kialakulhat.
A parlagfűvirágzás erősségét alapvetően a földrajzi környezet és az időjárás befolyásolja. Az idei nyár – a hosszú, forró időszakokkal és a nagy esőzésekkel – kitűnő feltételeket biztosított a gyom terjedésének…

Érdekesség, hogy a parlagfű-allergia és az egyéb pollenallergiák erősíthetik egymást. Akinél például már áprilistól kezdődően panaszok jelentkeznek valamilyen fűfélére, annak néhány szezon alatt csökkenhet az ingerküszöbe, és egy alacsonyabb pollenkoncentrációra is erősebb tünetekkel reagál majd a parlagfűszezonban.

A környezet szerepe

A professzor szerint az allergia-problémát alapvetően nem a gyógyszerek tökéletesítése fogja megoldani, hanem egy kevésbé környezetszennyező, egészségtudatos életmód kialakítása és a társadalmi összefogás. (A parlagfű okozta allergia tünetei súlyosbodhatnak a légszennyezettség hatására: a virágporszemcse felszínére könnyen rátapadnak a különféle szennyeződések – különösen a dízelkorom –, amelyek a pollen allergánmolekuláival együtt szinergista, az allergiás gyulladást fokozó hatást váltanak ki.)

Miért olyan agresszív a parlagfű?

A nemzetközi adatok arra utalnak, hogy egyes magasabb GDP-vel rendelkező országokban – ahol a környezeti allergénkontroll tekintetében már előrébb járnak – csökkent az új pollenallergiák megjelenésének dinamikája. Ez akkor is igaz, ha az úgynevezett higiéné-hipotézis szerint a túlzott tisztaság, a mániákus fertőtlenítés nemhogy nem használ, de inkább hajlamosít az allergiára. Bár dr. Nékám Kristóf szerint a higiéné-hipotézisből nem következik, hogy fel kell hagynunk a modern tisztítószerek alkalmazásával, kétségtelen, hogy túlzott használatuk nehezíti az immunrendszer „tanulási” folyamatát. Pedig a megtanult védekezésre (ezt hívjuk szerzett immunitásnak) egész életünkben szükségünk van.

Több kutatás erősíti meg azt is, hogy azok között a gyerekek között, akik életük első néhány évét vidéken, háziállatok közelségében töltötték, kisebb százalékban fordult elő az allergia!
Az allergia kialakulásának szempontjából valószínűleg a születés körülményei is nagyon fontosak, azonban ebben a tárgyban nincs teljes összhang a kutatók között. A későbbi életkorokban elsősorban az életvitel elemei lehetnek azok, amelyek elősegítik az allergia kialakulását.

A tünetek

A parlagfű-allergia – más pollenallergiákhoz hasonlóan – a megfázásra is emlékeztető tüneteket váltja ki: általában az év hasonló időszakában viszket és bedugul vagy folyik az orrunk, tüsszögünk, kipirosodik a bőrünk. Inkább allergiára utal az, ha viszket a garatunk és a szemünk, könnyezünk, de inkább gyanakodjunk vírusfertőzésre, ha hőemelkedés vagy láz is jelentkezik. Az allergológus szakorvos bizonyíthatja be, hogy az esetleg egy időben virágzó többféle növény virágpora közül melyik az, amely kiváltotta az allergiás tüneteket. Ez a vizsgálat alig negyedórát vesz igénybe. Leggyakrabban az alkaron végzett bőrteszttel történik, de ha ennek akadálya van (például ha folyamatosan szedünk egyes allergiaellenes szereket), akkor vérteszttel is megoldható.

Az allergia kezelésében leggyakrabban tüneti szereket alkalmaznak. Ezek egy része vény nélkül is kapható a patikákban. A személyre szabott választáshoz kérhetjük a gyógyszerészünk segítségét. Ha a tünetek nem enyhülnek, célszerű orvossal is kivizsgáltatnunk magunkat, aki felírja a súlyosabb esetekben szükséges, rendszerint vényköteles készítményeket.

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Pirula Trend