Hirdetés
Miért jó a tojás?

Miért jó a tojás?

A tojás – amivel feldobhatjuk a nyári salátaözönt – nem véletlenül vált számos kultúrában az új élet és a termékenység szimbólumává. Egyik legősibb táplálékunk egyetlen sejt: természetes védőburokkal ellátott megnagyobbodott petesejt, amelyet a tojásfehérje mint tápanyagraktár vesz körül. A tojásról Henter Izabella dietetikussal beszélgettünk.

Hirdetés
Hirdetés

A tojásból egy kiscsirke is kikelhetne, azaz tartalmazza mindazt, amire az esetlegesen kifejlődő egyed kialakulásához és táplálásához szükség van, valamint azokat az anyagokat is, amelyek képesek védelmet nyújtani a külső ártalmak ellen.

Értékes

A tojásfehérje – egy tojásban mintegy 5,4 gramm – az anyatejhez hasonlóan 100 százalékos biológiai értékű fehérje. Ez azt jelenti, hogy önmagában is olyan mennyiségben és arányban találhatók meg benne a fehérjét felépítő aminosavak, hogy azok felszívódása és hasznosulása a legoptimálisabb.

Az egy (körülbelül 40 grammos) tojásban megtalálható 4,8 grammnyi zsírt a sárgája hordozza: ennek negyven százaléka telített, míg hatvan százaléka telítetlen zsírsav. A tojás vitaminokban és ásványi anyagokban is rendkívül gazdag.

Káros?

Korábban úgy tudtuk, a tojás fogyasztása növeli a káros koleszterin (LDL) szintjét a szervezetben. Ma már úgy véljük, ez nem így van. Ennek ellenére még mindig megoszlanak a vélemények a tekintetben, hogy mennyi tojást szabad fogyasztanunk: van, aki nem korlátozza és az egyén ízlésére bízza a döntést, a szakmai iránylevek pedig a korábbi heti 2-3 darab helyett ma 4-5 tojásnál húzzák meg a limitet.

Szupertojás

Egy magyar szabadalomnak köszönhetően ma már olyan tojást is választhatunk, amely még egészségesebb, mint egy hagyományos tyúktojás. A speciális takarmányozásnak köszönhetően a különleges tojás harmincszor annyi omega-3 zsírsavat és ötször annyi E-vitamint tartalmaz, mint egy átlagos tyúktojás, az omega-3 és az omega-6 zsírsavak aránya pedig megközelíti az ideálist.

Miért jó a tojás?

Az Egészséges Magyarországért Egyesület Szívbarát-védjeggyel látta el a speciális tojást. Mindez nem jelenti azt, hogy mértéktelen tojásfogyasztást javasolnák az egészséges szív barátainak, bár az új tojás zsírsavösszetétele sokkal kedvezőbb, energiatartalma, összes zsírtartalma és koleszterintartalma megegyezik a hagyományos tojáséval.

Allergiát is okozhat

Más ételeinkhez hasonlóan a tojás is kiválthat allergiát. Hazánkban a tej mellett az egyik leggyakoribb allergénnek számít mind a kisgyermekek, mind a felnőttek körében. A tojás egyébként nyolc hónapos kor után vezethető be a babák étrendjébe, de allergiára hajlamos gyermekeknél ezt halasszuk legalább 2–4 hónappal későbbre. Kezdetben kizárólag friss, jól megfőzött tojássárgáját adjunk a kicsinek, majd egyéves kora után fokozatosan kaphat tojásfehérjét is.

Figyeljük a babák reakcióit: ahogyan más ételallergiák, úgy a tojásallergia tünetei is jelentkezhetnek a gyomor- és bélrendszerben, de a bőrön vagy a légző szervrendszerben is. A kicsinél véres széklet, testszerte száraz, ekcémás bőr alakulhat ki. Allergiás reakció lehet a hányás, a hasmenés, a haspuffadás, a csalánkiütés és az orrfolyás is. Az állapotot szakorvos segítségével tisztázzuk!

Ha a diagnózis tojásallergia, kövessünk tojásmentes diétát – amit egyébként nem is olyan könnyű betartani. Tojás ugyanis számos élelmiszerben található, még ha ezt elsőre nem is gondolnánk. Leginkább a cukrászsütemények, a tésztafélék, a krémtöltelékek és a fagylaltok tartalmazhatják. Bevásárláskor mindig olvassuk el az egyes ételek összetevőit is. Jó, ha tudjuk, hogy a következőkben felsoroltak tojás jelenlétére utalnak: albumin, globulin, lecitin, lizozim, majonéz, ovalbumin, ovovitelin.

Érdekességek a tojásról

  • A tojás héján mintegy 17 ezer pórus található, amelyeken keresztül a tojás vizet veszít a tárolás során, ám felvehet idegen illatokat, ízeket is. Ezért célszerű a tojást kartondobozban tárolni.
  • A tojást hegyes végével lefelé kell behelyezni a dobozba, mert így a sárgája középen marad, és nem tapad a héjhoz.
  • A tojás szobahőmérsékleten egy nap alatt „öregszik” annyit, mint hűtőszekrényben egy hét alatt.
  • Hűtőben tárolva a vásárlás után egy hónapig sem veszít a minőségéből.
  • Az egy-két hetes tojás héja a főzés után könnyebben leszedhető, mintha friss tojást főztünk volna meg.
  • A nyers vagy főtt tojás könnyen megkülönböztethető, ha az asztallapon megpörgetjük. Ha könnyen pörög, akkor főtt, ha „kalimpál”, akkor nyers.
  • A tojásfehérje homályossága a frissességet jelzi (a megtojáskor belekerülő szén-dioxid okozza).
  • A főtt tojás sárgája körül néha zöldes gyűrű látható: ez vagy a túlfőzés vagy a főzővíz nagy vastartalma következtében jön létre. Elkerülhető a helyes főzési idő betartásával és a főtt tojás gyors lehűtésével.
  • A hűtött tojásfehérje és -sárgája könnyebben szétválasztható.
  • Bőségesebb habot nyerünk, ha a tojásfehérjét a habverés előtt 20–30 percig szobahőmérsékleten állni hagyjuk.
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Pirula Trend