Hirdetés
Miért izzadunk?

Miért izzadunk?

Bár nyáron sokszor szenvedünk tőle, az izzadás normális élettani folyamat. Ha nem verejtékeznénk, testhőmérsékletünk nem maradhatna állandóan 37 Celsius fok körüli hőfokon. A verejtékezésnek a méregtelenítésben és – az enyhén savas kémhatás fenntartásával – a fertőzések elleni védekezésben is fontos szerepe van.

Hirdetés
Hirdetés

Bőrünk a szervezetünk igényeinek megfelelően reagál a hidegre és a melegre. Hidegben az apró szőrmerevítő izmok felállítják a szőrszálakat, hogy azok jobban visszatarthassák a bőr közelében található szigetelő levegőréteget (ezt a jelenséget nevezzük libabőrnek). A vénák és az artériák közötti hajszálér-összeköttetések beszűkülnek, így csökken a véráramlás és a bőrfelület hőleadása is. Melegben éppen az ellenkezője történik. A szőrmerevítő izmok ellazulnak, a verejtékmirigyek nedvességet bocsátanak a bőrre, amely elpárolgásával hűti a bőrt. Az érösszeköttetések tágulnak, így több vér jut a testfelület közelébe, ahol lehűlhet.

Verejtékmirigyek

Kétféle verejtékmirigy létezik.

Az apokrin mirigyek a hónaljban, az emlőben és a nemi szervek környékén találhatóak meg. Méretük és aktivitásuk serdülőkorban, hormonális hatásra nő meg, majd időskorban lecsökken. Váladékuk – amelyet folyamatosan termelnek – tejszerű cseppek formájában jelentkezik a szőrtüszők nyílásában.
Az ekrin mirigyekből testszerte mintegy kétmillió található. Ezek az irha alsó rétegében eredő, gomolyaghoz hasonlító mirigyes csövek, amelyek a bőrfelszínre vezetnek. Sűrűségük testtájanként változó, a tenyéren és a talpon található belőlük a legtöbb, négyzetcentiméterenként akár 400–600. Működésükre a hormonális rendszer nincs közvetlen hatással, inkább az idegrendszer szabályozza váladéktermelésüket. Ezért fordul elő az, hogy például stresszhelyzetben jobban izzadunk.

Miért izzadunk?

A verejtékmirigyek váladéka eredetileg szagtalan. A bőrön élő baktériumok azonban bizonyos enzimjeikkel lebontják és kémiailag megváltoztatják az apokrin mirigyek által termelt izzadság alkotórészeit. A bomlástermékek felelősek a verejték kellemetlen szagáért. Az ekrin mirigyek pedig – nedvesen tartva a hajlatokat – hozzájárulnak a baktériumok elszaporodásához. A test illata egyébként mindenkinél egyéni. Az emlősöknél a szexuális magatartás szabályozásában is fontos szerepet játszik.

Higiénia

A kellemetlen testszag megelőzésében a megfelelő tisztálkodás a legfontosabb. A zuhanyzás jól leviszi a bőrünkről a rátapadt szennyeződéseket. Ha mégis a fürdést választjuk, előtte vegyünk egy gyors zuhanyt. Így a fürdővízbe szórt gyógyhatású készítmények is hatékonyabban tudnak felszívódni, mintha koszosan ülnénk bele a kádba. Hányszor kell zuhanyozni? Vegyük figyelembe az életvitelünket és az időjárást. Ha nagy a hőség, ha egész nap öltönyben vagy kosztümben kellett lennünk, ha izzadékonyak vagyunk, indokolt a napi többszöri tusolás – már az is jótékony és üdítő hatású, ha csak vízzel végezzük.

Az sem mindegy, mivel mosakszunk. Ne használjunk állandó jelleggel antibakteriális tusfürdőket! A bőrünkön jelen lévő baktériumflóra ugyanis természetes része a védekezőrendszerünknek. Persze bizonyos esetekben, például ha fertőzés áll fenn, indokolt a használatuk, hiszen nagyon fontos, hogy a fertőzött családtag ne adja tovább a kórt. Természetesen mindenkinek legyen saját törülközője!

Ha szükséges és megoldható, tisztálkodjunk naponta többször: még akár a munkahelyen is megtehetjük azt, hogy megmossuk a hónaljunkat.

Túlzott izzadás

A kánikulán, a nehéz fizikai munkán és az érzelmi reakciókon kívül sok minden más is okozhat izzadást, például egyes gyógyszerek, a várandósság vagy a szívelégtelenség is. A hőmérsékleti viszonyoktól független, nyugalmi állapotban is bekövetkező kóros izzadás pedig önálló kórkép: ezt nevezzük hiperhidrózisnak. Ha úgy véljük, túlzott mértékben izzadunk, forduljunk orvoshoz, hogy kideríthesse, mi áll a háttérben.

Dezodor vagy izzadásgátló?

Bár a köznyelvben gyakran szinonimaként használjuk, a dezodor és az izzadásgátló nem ugyanaz.

Miért izzadunk?

Előbbi nem csökkenti az izzadást, csupán a verejtéket lebontó baktériumokra hat, így semlegesíti a kellemetlen szagot. Utóbbi azonban az ekrin verejtékmirigy kivezető csövében fejti ki összehúzó hatását, így átmenetileg magát a váladéktermelést is csökkenti. Válasszunk tudatosan!

Izzadásgátlók a gyógyszertárból

Dr. Tóth Mária, a Tükör Patika szakgyógyszerészétől kértünk segítséget: hogyan válasszunk?

  • A hintőporoknak talkum az alapja, de cink-oxidot, fertőtlenítő és érösszehúzó anyagokat is tartalmaznak. Gombás, kiütéses vagy erőteljesen izzadó bőrre speciális változatai is kaphatók.
  • A patikákban solutio antisudorica, azaz izzadás elleni oldat is vásárolható, amelyet ecsetelővel kenhetünk fel a bőrre. Ennek hatóanyaga az alumínium-klorid, amely ma viták kereszttüzében áll. Tény, hogy a verejtékmirigyek kivezető nyílását leszűkítő, eltömítő anyag hatékonyan gátolja meg az izzadást. Ám ma egyre több szakember állítja, hogy az alumíniumsó felelős lehet az Alzheimer-kór vagy a mellrák kialakulásában, ráadásul sokan allergiásak is rá.
  • A golyós dezodorok egy része is tartalmaz alumíniumsót, ám ma már egyre több olyan készítmény között is választhatunk, amelynek gyártója kivette a kérdéses anyagot az összetevők közül.
  • Egyes homeopátiás szerek is csökkentik az izzadást. A megfelelő alkati szerrel jól kezelhető a probléma.
  • Egy igazán természetes hatóanyag, a zsálya is segíthet. Öntsünk le egy adag zsályalevelet forró vízzel, és hagyjuk állni 10 percig. Fogyasszunk naponta három csésze teát! Vigyázat: szoptatós kismamáknál tejapasztó hatása is lehet!
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Pirula Trend