Hirdetés
Mélyvénás trombózis

Mélyvénás trombózis

A mélyvénás trombózist nevezik néma gyilkosnak is, mert sokszor alig kísérik tünetek, de legsúlyosabb szövődménye, a tüdőembólia akár halálos is lehet. Ismerjük okait, tudjuk, hogyan védekezhetünk ellene. Mégis rengeteg áldozatot szed ma is, amikor a diagnosztikai és a terápiás lehetőségek is igen fejlettek.

Ha az alsó végtag mélyen futó gyűjtőereiben, vénáiban alakul ki egy vérrög, akkor mélyvénás trombózisról beszélünk. Az esetek körülbelül felében a mélyvénás trombózis tünetmentes. Szerencsére nem mindig kísérik súlyos szövődmények. A tünetek és a késői szövődmények súlyossága attól függ, hogy a mélyvénás rendszer mely szakaszát érinti a betegség, és milyen nagyságú szakaszt zár el a véralvadék. Minél kisebb és minél inkább a keringés széli részéhez közeli (ún. perifériás területre eső) ágat érint a trombózis, annál inkább tünetmentes és kisebb a komoly szövődmények kialakulásának esélye.

A vérrög rendszerint néhány nap alatt szervül, odatapad a véna falához, és elzárja azt. Hetekkel, hónapokkal később - esetleg mellette vagy rajta keresztül - valamelyest újra átjárhatóvá válhat az ér, ami némiképp javíthat a panaszokon. De az alsó végtagi véna ezen területén lévő vénabillentyűk működése akkor is zavart szenved, ami vénás keringési elégtelenséghez és a járulékos szövődményekhez (lábdagadás, másodlagos visszértágulatok, nehézlábérzés, bőrjelenségek, lábszárfekély, stb.) vezethet.

Azonban a mélyvénás trombózisban megtörténhet, hogy a vérrög egy része vagy egésze leszakad, amit embólusnak nevezünk. Az embólus elsodródik a vérárammal, és nagy valószínűséggel a tüdőverőerek valamelyikében zárja majd el a vérkeringést. Ez az állapot a tüdőembólia, amely a vérrög nagyságától és az elakadás helyétől függően akár a beteg azonnali halálához is vezethet. Ezt a folyamatot Rudolf Virchow (1821-1902) német orvos, patológus fedezte fel, és bebizonyította, hogy a véráram különböző anyagokat tud magával sodorni, amelyek aztán más erekben fennakadnak.

Virchow azt is felismerte - s ez a mai napig érvényes -, hogy a trombózis kialakulásának három fontos hajlamosító tényezője van: a pangás, az érfal betegsége, valamint a véralvadási zavar.

A lassult vénás keringés következtében pangást okoznak a visszértágulatok, a tartós ágybanfekvés (pl. betegség, műtét után), a végtagi gipsz, a bénulások. Az érfal károsodhat műtétek, sérülések következtében. A fokozott véralvadási hajlam lehet genetikusan öröklött (bizonyos véralvadási faktorok hiánya, ún. trombofíliák), de gyógyszerek, így a hormonális fogamzásgátlók szedése is fokozhatja a trombóziskészséget. Hajlamosító tényező még az idős kor, a dohányzás, az elhízás, a rosszindulatú daganatos megbetegedések (a daganatok véralvadást serkentő anyagokat termelhetnek), a nagyobb hasi-, kismedencei- (prosztata- és nőgyógyászati), valamint ortopédiai (különösen a csípőtáji) műtétek (a sérült szövetekből szabadulnak fel a véralvadást beindító szöveti faktorok).

A lassult vénás áramlással kapcsolatosan ki kell emelni az úgynevezett economy-class szindrómát. A turistaosztályon hosszú, interkontinentális utakat repülő utasoknál, de a buszon 20-30 órát utazóknál is előforduló szindróma. Ilyenkor a vénás keringést súlyosan rontó, hosszan tartó, mozdulatlan ülő testhelyzet következtében alakul ki gyakrabban mélyvénás trombózis. Ehhez a repülőn hozzájárul még az alacsonyabb kabinnyomás, a száraz levegő és a csökkent folyadékbevitel, melynek következtében a keringő vér besűrűsödik.

Mélyvénás trombózis

Nem szabad elfelejteni, hogy a mélyvénás trombózis lehet egészen tünetszegény, sőt, akár tünetmentes is, de jelentkezhet az alábbi, sajnos gyakran nem jellegzetes tünetekkel:

  • az alsó végtagok területén kialakuló nyomásérzékenység vagy fájdalom,
  • lábikragörcs,
  • érzéskiesés a lábakon,
  • fájdalom vagy fáradtságérzés az alsó végtagban, ami ülés és a lábak felpolcolása közben  enyhül,
  • megmagyarázhatatlan melegségérzés az alsó végtagokban vagy az alhas területén,
  • a bőr kékes elszíneződése,
  • bőrpír kialakulása vagy bíborszínű foltok megjelenése,
  • duzzanat, vizenyő kialakulása a végtagon (ami folyadék-felhalmozódás következménye),
  • jellegzetes, hogy féloldali trombózis esetén a duzzanat egyoldali, csak a panaszos végtagot érinti,
  • hirtelen kidudorodó visszerek jelennek meg az alsó végtag bőre alatt.

Klasszikus esetben, természetesen, a betegség könnyen felismerhető. Ilyenkor az érintett végtag duzzadt, fájdalmas, bőre feszes, fénylő, meleg tapintatú, esetenként kékesen elszíneződött, a felszíni vénák teltté válnak.

Mélyvénás trombózis

Nem ritka, hogy általános tünetként hőemelkedés vagy láz is jelentkezik.

Mélyvénás trombózis nemcsak az alsó végtagon alakulhat ki, hanem a 2-5%-os gyakorisággal a felsőn is. Tünetei hasonlóak, gyakori a hónaljárokban végzett műtétek, a karba, kulccsonti vénába ültetett vénás kanülök, vagy akár pacemaker-beültetés esetén.

A betegség felismerését színes Doppler-ultrahangvizsgálat, bizonyos laborvizsgálatok, és ma már egyre ritkábban, de vénás érfestés is elősegíti. A fokozott hajlam bizonyos esetekben labor- és genetikai vizsgálatokkal igazolható.

A mélyvénás trombózis kezelése

Amennyiben a mélyvénás trombózis gyanúja felmerül, a beteget néhány napig, a vérrög szervüléséig szigorúan fektetni kell, szállítását is csak így szabad megoldani, még a mellékhelyiségre sem mehet ki. Ennek oka, hogy mozgás közben könnyen leszakadhat a vérrög, és elsodródva a keringéssel, és embóliát, akár halált is okozhat. Épp ezért veszélyes a betegség, mert mivel gyakran zajlik tünetmentesen, előfordulhat, hogy a tüdőembólia az első tünete. Ma már a mélyvénás trombózist nem kell feltétlenül kórházban kezelni, de ennek eldöntése orvosi feladat. A fekvésen kívül rugalmas pólya viselése, és véralvadásgátló injekció, majd tabletta adása szükséges.

A legjobb, ha sikerül a betegséget megelőzni. Ágyban fekve, műtét után, vagy akár a repülőn is, gyakran, akár félóránként mozgassuk meg körkörösen és le-fel lábfejünket, erőteljesen hajlítsuk be többször lábujjainkat, húzzuk fel térdeinket, keljünk fel, tegyünk néhány lépést. Igyunk sok folyadékot, viseljünk rugalmas pólyát, repülőn kompressziós zoknit. A gyógyszeres megelőzés elrendelése orvosi feladat, egyre többen kapják a betegek már otthon is, műtét után még hetekig, vagy az alsó végtag gipszrögzítésének ideje alatt a hasfal bőre alá beadható injekciókat. A műtét után ugyanis bizonyítottan legalább 4 hétig fokozott a betegség kialakulásának kockázata.

Egy dolgot nem árt tudni még. A mélyvénás trombózis nem azonos a felületes, bőr alól kidudorodó visszerek rögösödésével, gyulladásával. Ez utóbbi ugyan kellemetlen tünetekkel jár, de rendszerint ártalmatlan megbetegedés.

Hirdetés
Hirdetés
Pirula Trend
Hirdetés

Partnereink

Férfihírek logo Napidoktor logo Egészsgékalaúz logo Hírszemle logo Teügyed logo Nőifriss