Hirdetés
Megtarthatjuk a hazai fehér akácokat?

Megtarthatjuk a hazai fehér akácokat?

Janez Potocnik környezetvédelmi biztos megkapta Fazekas Sándor levelét, amelyben a vidékfejlesztési miniszter azt kérte az uniós biztostól, hogy az akácméz alapanyagát adó fehér akác ne kerüljön fel arra az uniós listára, amelyet Brüsszel a visszaszorítandó nem őshonos állat- és növényfajokról készít - erősítette meg az MTI megkeresésére a biztos szóvivője.

2014.03.12
Hirdetés
Hirdetés

Joe Hennon tudatta, hogy az erre vonatkozó rendelet számos olyan rendelkezést tartalmaz, amely alapján a bizottság köteles figyelembe venni, hogy egy-egy faj mióta van jelen Európában és milyen gazdasági-társadalmi haszon származik belőle.

"Ezek a megfontolások szerves részét képezik majd annak az elemzésnek, amely alapján össze fog állni a lista" - ismertette a szóvivő.

Hennon azt is világossá teszi, hogy abban az esetben, ha a fehér akác mégis rákerülne a listára, Magyarországnak elsősorban arról kellene gondoskodnia, hogy ne terjedjen tovább. Ez nem jelentené azt, hogy Magyarországnak teljes mértékben ki kellene irtania az akácosokat.

Megtarthatjuk a hazai fehér akácokat?

"A jogszabály elsődleges célja, hogy megakadályozza új invazív, nem őshonos fajok behurcolását az EU-ba, valamint azt, hogy megakadályozza azoknak az idegen fajoknak a megtelepedését és terjedését, amelyek a legnagyobb fenyegetést jelentik a biodiverzitásra, a gazdaságra és az emberi egészségre" - fejtette ki Joe Hennon.

A bizottság tavaly szeptemberben ismertette javaslatát az úgynevezett nem őshonos özönfajok visszaszorítására, amelyek a brüsszeli testület szerint évente 12 milliárd euró értékű kárt okoznak az európai agráriumnak. A tiltólistára tett fajokat tilos lesz importálni, forgalomba hozni, felhasználni és szabadon engedni a környezetben.

A fehér akác Észak-Amerikából származik, Magyarországon Mária Terézia uralkodása idején, a XVIII. században kezdték telepíteni a homokos területek megkötésére.

Hennon azt is részletesen ismerteti, hogy a bizottság adatai szerint 12 ezer nem őshonos állat- és növényfaj él jelenleg Európában, és körülbelül minden hatodik számít agresszíven terjedő úgynevezett özönfajnak. Ezek közül van, amelyik az emberre is veszélyes, mint például az ázsiai lódarázs vagy a tigrisszúnyog, mások épületekben vagy a termésben okoznak károkat, mint az ártéri japánkeserűfű vagy a nutria.

Emellett egyes behurcolt fajok veszélyt jelentenek olyan őshonos európai állatokra, amelyek elengedhetetlenek az európai ökológiai rendszer egyensúlyának fenntartásához, a fekete cseresznye súlyos zavarokat okoz az erdei ökoszisztémában, az Amerikából származó szürke mókus pedig kiszorítja az európai vörös mókust.

Az élőhelyek pusztulása mellett az idegen invazív fajok felelnek a legtöbb őshonos állat- és növényfaj kihalásáért - magyarázza az MTI-nek Janez Potocnik szóvivője.

Joe Hennon arra is rámutat, hogy a bizottság olyan fajokról állít össze listát, amelyek uniós szinten is aggodalomra adnak okot. A listát a bizottság a tagállamokkal közösen, kockázatelemzés és tudományos bizonyítékok figyelembe vételével állítja össze - hangsúlyozta a szóvivő.

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Pirula Trend