Hirdetés

Létörténet

Az alkoholmentes italok fogyasztása az emberi táplálkozás egyik legfontosabb része. Az emberiség ősidők óta fogyasztja a gyümölcsök kipréselt levét, ám a világ népességének jelentős növekedése illetve az igények kielégítése miatt az élelmiszeriparnak elő kell állítani biztonságos italokat.

Hirdetés
Hirdetés

Az alkoholmentes italok "királya" a gyümölcslé, mely az adott gyümölcsből préseléssel, sajtolással nyert, a gyümölcs levére jellemző színű, illatú lé. Gyümölcslének tekintendő a sűrítményből előállított termék is, ha az a gyümölcsből közvetlenül nyert lével azonos érzékszervi és analitikai tulajdonságokkal rendelkezik. A gyümölcslé tehát 100 százalékban az adott gyümölcs leve, amely hozzáadott cukrot, színezéket és tartósítószert nem tartalmazhat!

A gyümölcsnektárt gyümölcsléből, gyümölcslé-sűrítményből, gyümölcsvelőből vagy ezek keverékéből, víz és cukor hozzáadásával (esetleg cukor hozzáadása nélkül) állítanak elő. A gyümölcstartalom ebben az esetben 25 és 50 százalék között van, gyümölcstől függően. A tényleges gyümölcslé- vagy gyümölcsvelő-tartalmat a terméken minden esetben fel kell tüntetni! Cukorbetegek, illetve testsúlygyarapodást elkerülni kívánók részére "csökkentett energiatartalmú gyümölcsnektárok"-at gyártanak, amelyekhez cukor helyett - jogszabályban engedélyezett - édesítőszert adagolnak. Ezeket "hozzáadott cukrot nem tartalmaz" megjelöléssel láthatják el, emellett tartósítószert egyáltalán nem tartalmazhatnak!

A gyümölcsitalok minimálisan 12 százalék (tömeg) gyümölcslevet, vagy gyümölcsvelőt tartalmazó termékek. Gyártásukhoz gyümölcsalapanyagok, cukor, méz, édesítőszerek, ivóvíz, ásványvíz használható fel, de engedélyezett egyes adalékanyagok, színezékek és aromaanyagok alkalmazása is. A terméken minden esetben fel kell tüntetni a gyümölcslé vagy gyümölcsvelő tartalmát. Ha a termék jellegét a felhasznált gyümölcsalapanyagtól eltérő aroma adja, akkor a megnevezésben az "aromával készült", "ízű", vagy "kivonattal készült" megjelölést fel kell tüntetni!

Üdítők

A folyadékszükséglet kulturáltabb kielégítésére az 1880-as évektől kezdődően új termékcsoport - az üdítőital - jelent meg, amely a XX. században - Európában a második világháború után - az egész világon elterjedt. Ezeket a termékeket, vagyis az üdítőitalokat a szervezet folyadékszükségletének kielégítése céljából fogyasztják. Természetesen, speciális összetételüknél fogva egyes üdítőitalok - pl. a kólafélék, tonikok - élénkítő, stimuláló hatást is kifejtenek. Ezektől eltekintve az üdítőitalok fogyasztását elsősorban azok élvezeti értéke motiválja. Magyarországon ma a legnagyobb mennyiségben gyártott és fogyasztott alkoholmentes italok az üdítőitalok, amelyek lehetnek szénsavasak - általában 3-9 g/liter szén-dioxidot használnak fel -, vagy szénsavmentes, ún. "csendes" italok is.

Ezek alkoholmentes italok, amelyeket ivóvíz, ásványvíz, cukor, vagy egyéb édesítőanyagok; gyümölcsalapanyagok és növényi kivonatok; aromák és színezékek; étkezési savak; egyéb adalékanyagok felhasználásával;  széndioxid hozzáadásával vagy anélkül, megfelelő tartósítási eljárással készítenek, és az előállítás helyén csomagolnak. Más helyeken is találkozhatunk az üdítőitalok más formájával (önkiszolgáló, kiszolgált) is, amelyeket a fogyasztás helyén szörpből hígítanak. Ezek a frissítők azonos minőséget képviselnek az ipar által palackozott termékekkel.

Gyümölcstartalmú üdítőitalok esetében, ha azok csomagolt formában kerülnek értékesítésre, akkor a termékeken a gyümölcslé vagy gyümölcsvelő hányadát jelölni kell. Gyümölcsízű üdítőitalok esetében a termék jellegzetességét kizárólag a felhasznált aroma adja. A szervezetbe bevitt "luxus" kalória csökkentése érdekében hazánkban is nő az ún. "light" üdítőitalok fogyasztása.

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Pirula Trend