Hirdetés
Látásjavító műtétek

Látásjavító műtétek

Dr. Gonda Gyula szemész főorvos segítségével áttekintettük a látásjavító műtétek történetét a gyémántkésektől a lézeres beavatkozásokig. Bár elsőre ijesztőnek tűnhet a szemműtét gondolata, jó tudni, hogy a modern eljárások egyre kevesebb kockázattal járnak, miközben akár tökéletes látást is biztosíthatnak.

Hirdetés
Hirdetés

Dr. Gonda Gyula szemész főorvos segítségével áttekintettük a látásjavító műtétek történetét a gyémántkésektől a lézeres beavatkozásokig. Bár elsőre ijesztőnek tűnhet a szemműtét gondolata, jó tudni, hogy a modern eljárások egyre kevesebb kockázattal járnak, miközben akár tökéletes látást is biztosíthatnak.

Az egészséges szemben távolba nézéskor a beérkező fénysugarak nyugalmi állapotban pontosan az éleslátás helyén egyesülnek. Sokaknál azonban a szem felépítésének kisebb hibái miatt a kép nem a retinára vetül, és közel- vagy távollátás jön létre.

A szem alkalmazkodóképességének köszönhetően a néhány dioptriának megfelelő látáshibát (távollátás esetén) még maga is képes korrigálni. A komolyabb látáshiba azonban már külső eszközzel, kontaktlencsével vagy szemüveggel korrigálandó. Aki pedig nem fél alávetni magát egy műtétnek, az az operációt is választhatja, melynek köszönhetően végleg megszabadulhat a zavaró látáshibától.

A múlt: RK és RTK

Korábban az RK, azaz a radiális keratotómia nevű eljárást alkalmazták a rövidlátás kezelésére. Az eljárást 1978-ban az orosz Fjodorov fejlesztette ki (a japán Sato professzor 1950-es évekbeli kutatásai nyomán). A műtét során azt próbálták elérni, hogy a szaruhártya görbületi sugara nagyobb legyen, azaz kevésbé legyen domború. Így a fókuszpont nem a szem belsejében, hanem távolabb, pontosan a retinán jön létre. A beavatkozás lényege, hogy a szaruhártyán gyémántkéssel sugárirányú, mély bevágásokat ejtettek. A szem a belső nyomás hatására a sebzett helyeken kidomborodott, míg a középső területen nem. Így enyhült a szaruhártya domborulata, azaz csökkent a szem törőereje.

Az RTK, vagyis a radiális termokeratoplasztika a távollátás kezelésére alkalmas, +4 dioptriáig. A szintén Fjodorov professzor által kifejlesztett eljárás lényege, hogy a szaruhártya perifériáján egy 700 °C-ra felhevített, vékony tűvel sugárirányban úgynevezett koagulációs pontokat helyeztek el. A felhevített szövet összehúzódott, így a szaruhártya domborúbb lett.

A jelen: lézer

Bár mostanra a gyémántkéssel végzett eljárások is sokkal korszerűbbek lettek, ma már szinte sehol nem végzik ezeket. Mára inkább a lézeres szemműtétek terjedtek el. A refraktív (azaz lézeres látásjavító) sebészet lényege, hogy speciális, nagyon rövid hullámhosszú, rövid behatási idővel dolgozó, kis mélységben ható lézersugarakat használnak, amelyekkel a szaruhártya egyes rétegeiben végeznek különféle beavatkozásokat. A korábbi műtéttípusokhoz hasonlóan itt is az a cél, hogy megváltozzon a szaruhártya domborúságának mértéke. A számítógép vezérelte lézerrel érintett sejtek mikrométerben mérhető területen elpárolognak, ám a környezetükben semmilyen káros hatás nem következik be.

Látásjavító műtétek

Mint szakértőnk mondja, a lézeres kezeléstől a +6-tól -12-ig terjedő dioptriatartományban várhatunk jó eredményeket. Leginkább húsz- és negyvenéves korunk között érdemes rászánnunk magunkat a műtétre. Húszéves kor alatt még nem alakult ki teljesen a szem mérete. Negyven felett pedig az esetleges szárazszeműség lehet nehezítő tényező, illetve az öregszeműség, tehát az az élettani folyamat, amelynek következtében a szemlencse elveszíti alkalmazkodóképességét.

A szaruhártya anatómiája

(kívülről befelé haladva):

  1. Epithelium: 4-5 sejtrétegből álló, el nem szarusodó laphám. Állandóan nedvesnek kell lennie, ezért néhány másodpercenként pislogunk, hogy szemhéjunk lehunyásával megújíthassuk a szem elülső felszínén lévő folyadékfilmet. Kitűnően regenerálódik.
  2. Bowman-hártya: vastag, egynemű hártya, amely a szaruhártya felépítésében játszik fontos szerepet. A szaruhártya-idegek keresztülfuthatnak a szöveten. Nem képes regenerálódni, ha megsérül, akkor azon a részen a szaruhártya elveszíti átlátszóságát.
  3. Stroma: a szaruhártya vastagságának 90 százalékát alkotó, átlátszó, lemezes, 60-70 rétegből álló, szabályos szerkezetű kötőszövet. Biztosítja a szaruhártya formáját és stabilitását.
  4. Descemet-membrán: szabályosan elrendezett kollagénrostok alkotják. Feladata, hogy megakadályozza a csarnokvíz behatolását, illetve hogy az endothelium alapjául szolgáljon. Regenerálódásra képes.
  5. Endothelium: egyetlen rétegből álló laphám, amely a folyadékkal teli elülső szemcsarnokot határolja. Sejtjei kivonják a fölösleges folyadékot a szaruhártya szövetéből, és biztosítják a szaruhártya normális átlátszóságát.

 

PRK

A PRK-műtéttechnikát (Photo Refraktív Keratotómia) az 1980-as évek második felében fejlesztették ki, Magyarországon 1992 óta végzik. A műtét során kézi műszerrel, mechanikusan távolítják el az epitheliumot és a Bowman-membránt - ez utóbbi sajnos nem nő vissza soha, bár jelen tudásunk szerint ez nem befolyásolja a látásélményt. Ezek után a szemsebész megkéri a pácienst, hogy tekintetével egy világító pontra koncentráljon, majd a lézerrel elpárologtatja a stroma egy rétegét, ezzel laposabb fénytörési felszínt alakítva ki. Az egész művelet nem tart tovább néhány másodpercnél. A beteg a műtét végén antibiotikumos cseppet kap a szemébe, az esetleges felülfertőződés elkerülésére.

Látásjavító műtétek

A műtét után a szemet védő kontaktlencsével fedik le. Az epithelium sejtei 2-3 nap alatt nőnek vissza, ez alatt fényérzékenység, idegentest-érzés, szúrás, fájdalom tapasztalható. Hat hónapig napszemüveggel kell védeni a szemet még enyhe napsütésben is, hiszen az UV-sugárzás hatására a stroma sejtjei a szaporodásra ösztönző ingert kaphatnak, és visszaállhat az eredeti állapot. Az eljárás előnye, hogy biztonságos, és hogy jó eredményt hoz. Hátránya az operáció utáni első napok kellemetlensége és az, hogy a látásélesség beállása hetekig is tarthat.

LASIK

A LASIK-technika (Laser-Assisted In Situ Keratomielusis) 1991-ben jelent meg, hazánkban 1998 óta alkalmazzák. A műtét során a sebész egy speciális, mechanikus, egyszer használatos eszköz (a mikrokeratóm) segítségével egy pici védőlebenyt képez a szaruhártya felső rétegeiből. Ezt felhajtja, majd közvetlenül a stroma rétegében elvégzi a laposabb felszínt eredményező lézerkezelést. Végül visszahajtja a lebenyt, amely visszafekszik és visszatapad ugyan a műtött területre, de sajnos eredeti minőségében már nem épül össze az alapjával.

Ez magában hordozza annak a veszélyét, hogy erős ütközéskor (például sportolás vagy egy baleset közben) a lebeny leszakadjon, ami látásvesztést okozhat. A szövődmények esélye 5 százalék körüli. A LASIK-műtét előnye, hogy az azt követő időszakban nem lép fel komoly kellemetlenség, és gyorsan beáll a látásélesség.,

LASEK

A LASEK-eljárást (Laser-Assisted Sub-Epithelial Keratectomy) azért fejlesztették ki, hogy egyesítsék a PRK és a LASIK előnyeit. Annyi a különbség a PRK-műtéthez képest, hogy az operáció elején az epitheliumot nem távolítják el, csupán alkoholos oldat segítségével meglazítják, és felhajtják. A lézerkezelés után pedig visszahelyezik a szaruhártya felszínére.

Kevesebb szövődmény fordul elő, mint a LASIK-eljárásnál, a gyógyulási folyamat pedig gyorsabb. Védő kontaktlencsét az ilyen műtét után is helyeznek a szemre, és ekkor is szükség van a hónapokig tartó napszemüveges védelemre.

INTRALASIK

Mára a fenti eljárások egyre jobban kiszorulnak, és az INTRALASIK-eljárás válik egyre népszerűbbé.

Ez a technika leginkább a LASIK-ra hasonlít. A különbség a védőlebeny képzésénél jelentkezik. Míg a LASIK-eljárásnál egy számítógép által vezérelt mechanikus eszközzel készítik a lebenyt, addig az INTRALASIK-technikánál ezt a műveletet is lézer végzi. A szaruhártya korrekciója a lebenyképzés után már azonos módon, mindkét esetben egy másik lézerrel történik. A visszahajtott lebeny itt sem nő vissza soha, csak visszatapad. Az INTRALASIK mégis sokkal kevesebb káros következménnyel járhat. A lebeny képzésénél ugyanis a lézer a szaruhártya lemezeivel párhuzamosan haladva íves formát alakít ki, amelynek a felszíne nem lapszerű, hanem peremmel rendelkezik. Ez a perem óvja meg később a lebenyt az elmozdulástól! Ennek ellenére a lebeny elmozdulásának minimális veszélye elvileg a páciens élete végéig fennáll. Az eljárás hátránya, hogy a többihez képest magasabb az ára, előnye viszont a biztonság, a fájdalommentesség és a rendkívül gyors eredmény.

A világon eddig több mint 10 millió sikeres lézeres szemműtét adta vissza az éleslátás élményét. Az már szinte csak hab a tortán, hogy míg a szemüveg és a kontaktlencse az elsődleges és a másodlagos fénytörési hibákat korrigálja, addig a lézerkezelés a rejtett, úgynevezett magasabb rendű fénytörési hibákat is.


Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Pirula Trend