Hirdetés
Kullancsencephalitis: előzzük meg!

Kullancsencephalitis: előzzük meg!

A kullancsoknak több tucat fertőző betegség kórokozóinak terjesztésében lehet szerepük. Hazánkban leginkább két betegségért tehetők felelőssé: a Lyme-kórért, illetve a vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladásért (kullancsencephalitis). Ez utóbbi betegség nem ritka, és súlyos következményekkel járhat. Védekezzünk ellene! A legfontosabb tudnivalókat dr. Schneider Ferenc infektológus főorvos, a szombathelyi Markusovszky Kórház Infektológiai Osztályának vezetője segítségével foglaltuk össze.

Hirdetés
Hirdetés

A vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladásért az arbovírusok flavivírus családjába tartozó kórokozó tehető felelőssé. Az Ixodes ricinus, vagyis a közönséges kullancs terjeszti, amely egyébként egyszerre akár több kórokozóval is megfertőzhet bennünket! A pici vérszívók fejlődési ciklusának megfelelően a kullancsencephalitis különösen májusban és júniusban jelentkezhet nagyobb számban, illetve októberben várható a megbetegedések második hulláma.

Súlyos is lehet

A kullancsot különböző rágcsálók, rovarevők és nagyobb vadak hordozhatják anélkül, hogy ők maguk megbetegednének. A kullancshordozó gerinces gazdaállatokban azonban elszaporodik a vírus. Vérszíváskor aztán a kullancs továbbterjesztheti a vírust az emberre is. A férfiaknál három és félszer gyakrabban fordul elő a kullancsencephalitis, s leginkább húsz- és hatvanéves kor között.

A vírus a fertőzött kullancs nyálmirigyéből, a felesleges vér kiöklendezésekor, általában a csípést követő 4-6 órán - esetenként akár egy-két órán  - belül kerül az emberbe. A kórokozó a kullancscsípés helyén és a környező nyirokcsomókban elszaporodik, majd a véráram útján a központi idegrendszerbe is eljut.

A lappangási idő 3-30 nap. A megbetegedések 70 százaléka tünetmentesen zajlik, a többi esetben pedig influenzára emlékeztető panaszok jelentkeznek. Az első fázisban lázat, izomfájdalmat, fejfájást, hányingert, hányást, rossz közérzetet, elesettséget tapasztalhatunk. Ezután rendszerint néhány napos láztalan szakasz következik, amit a betegség második fázisa követ: ekkor hirtelen ismét magasra szökik a láz, újra fejfájás, hányás jelentkezik, valamint idegrendszeri tünetek lépnek fel.

A diagnózist agyvíz-vizsgálat alapján, illetve az ellenanyag-termelés igazolásával állapítják meg. A betegségnek jelenleg nincsen oki terápiája, kizárólag tüneti kezelés lehetséges.

A lábadozás 10-14 nap után kezdődik. Az esetek többségében - 100 betegből 97-nél - teljes a gyógyulás. Súlyosabb esetekben azonban az idegsejtek károsodása következtében felső végtagi bénulás is kialakulhat! A kullancsencephalitis a megbetegedések fél-egy százalékában - halállal is járhat.


Megelőzés

Előzzük meg a kullancscsípést! Ez elsősorban azt jelenti, hogy adassuk be magunknak és gyermekeinknek a kullancsencephalitis elleni védőoltást. Az orvosok szerint egyéves kor felett olthatók a gyermekek is.

Az aktív - megelőző jellegű - védőoltás esetében három alapoltásra van szükség, lehetőleg úgy, hogy a kullancsszezon kezdetére befejeződjön az immunizálás. (A második oltás az elsőt követő négy hét múlva, a harmadik egy év múlva esedékes. Gyors immunizálás esetén az oltóanyag fajtájától függően az első oltást egy, majd 2 hét, végül egy év, illentve 2 hét, majd egy év múlva követik az ismétlő oltások.) A védőoltást a háziorvos vagy a gyermekorvos is beadhatja, de oltóközpontokhoz is fordulhatunk. A védettség három éven át tart, majd emlékeztető oltásra van szükség, ötévente pedig újabb oltással célszerű megerősíteni a védettséget. Látható, hogy a teljes immunitás kialakulásához hetekre van szükség: ezért nagyon fontos, hogy a szülők előrelátóak legyenek.

Felmerülhet a kérdés, vajon a korábban kullancsencephalitis ellen adott oltás az idén is megfelelő-e. A válasz: igen, de csak 3-5 évig! Mivel a szóban forgó agyhártyagyulladást konstans vírus okozza - annak szerkezete nem változik -, így a korábbi években kapott vakcina biztos, hogy legalább 5 évig védelmet nyújt.

Kullancscsípés nélkül?

Bármilyen hihetetlen, elképzelhető, hogy valaki anélkül fertőződik meg, hogy megcsípte volna egy kullancs. Ugyanis a fertőzésnek más útja is lehetséges. Mivel a vírus a tejmirigyben is replikálódhat, előfordulhat, hogy a hordozó állat nem betegszik meg, ám a teje fertőz. Ez történt Vas és Zala megyében 2007-ben, amikor 26 olyan személy került kórházba vagy orvoshoz egyazon időben, akik kullancsencephalitisszel fertőzött kecske nyers tejét fogyasztották.

Jó tanács az állattartó gazdáknak, hogy védőszemüvegben és -maszkban takarítsák az istállókat, a kutyatartóknak pedig, hogy négylábú kedvenceiket is oltassák be kullancsencephalitis ellen!

Kirándulók figyelmébe

  • Mivel a kullancsok nem szeretik a nagy meleget, legyünk különösen óvatosak kora tavasszal, reggel és este!
  • Legyen nálunk kullancseltávolító kanál vagy csipesz és jól záródó műanyag doboz.
  • Kirándulás előtt és alatt - 4 óránként - kenjük vagy permetezzük be a bőrünket kullancs- és rovarirtó krémekkel, spray-kkel!
  • Öltözködjünk szellős, de jól záródó, lehetőleg világos ruhákba, nadrágunkat tűrjük a zokninkba, viseljünk sapkát vagy kalapot!
  • Hosszú hajunkat fogjuk össze, és tegyük a sapka alá!
  • Hazatérve soha ne mulasszuk el a kullancsvizitet: vizsgáljuk át magunkat és egymást, s ne feledkezzünk meg a hajas fejbőrről sem!
Hirdetés
Hirdetés
Kapcsolódó írások
Kapcsolódó betegségek
Hirdetés
Pirula Trend