Hirdetés

Koffeinbomba

A metilxantin vegyületcsaládhoz tartozó szagtalan, kesernyés ízű, fehér kristályos alkaloid: ez így nem mond túl sokat. De ha elképzelünk egy csésze forró, aromás kávét vagy teát, rögtön érzékletesebb a kép. Ami közös bennük: a koffein, amelyet naponta élvezünk, akár élénkítő hatása miatt, akár azért, mert szeretjük a kávézás-teázás kellemes rítusát

Hirdetés
Hirdetés

A XIX. század elején a kávéházak elterjedésével a kávé egyre népszerűbbé vált. A világon először 1820-ban Friedrich Ferdinand Runge német vegyész vonta ki a kávéból az élénkítésért felelős anyagot, amelyet koffeinnek nevezett el. Tőle függetlenül egy év múlva francia vegyészek, Pelletier és Carenton is izolálták. Mint később kiderült, a teacserje levelében lévő élénkítő anyag, amit korábban teinnek vagy tininnek neveztek, ugyanaz a koffein, mint ami a kávéban is megtalálható. Azóta már tudjuk, hogy a koffein mintegy hatvan növénynek alkotóeleme, így a kóladióban, a kakaóban, a guaranában és a matéban is megtalálható.

Mit tesz a koffein?

A kávét vagy a teát nem csupán kellemes ízük miatt fogyasztjuk szívesen, hanem azért is, mert köztudottan élénkítenek. Enyhe, a központi idegrendszert stimuláló hatásának következtében a koffein csökkenti a fáradtságérzést és az álmosságot, javítja a memóriát, növeli a fizikai teljesítményt, csökkenti a reakcióidőt.

E hatások hátterében az áll, hogy a koffein a véráramba jutva az ideg- és izomsejtek felszínén fejti ki hatását. Számos enzim és ingerületátvivő anyag működését befolyásolja, és gátolja a fáradtságot jelző anyag, az adenozin hatását. (Blokkolja az agy adenozin-receptorait.) Ez a folyamat befolyásolhatja a vérerek összehúzódását is, ami magyarázza a koffein fejfájást csillapító hatását.

Mindemellett a koffein serkenti a kortizol és az adrenalin felszabadulását, enyhe vérnyomás-emelkedést és gyorsuló szívverést okozva. Ellazítja a hörgőket, kissé növeli a gyomorsavtermelést, gyorsítja az anyagcserét, továbbá vízhajtó hatású.

A koffein gyorsan felszívódik, serkentő hatása már negyedóra elteltével mutatkozik, de nem rakódik le a szervezetben, hanem mintegy 3-4 órán belül pedig ki is ürül.

Mennyi legyen elég?

Az általánosan elfogadott táplálkozástani ajánlások szerint egy egészséges felnőtt ember számára a mérsékelt napi maximum koffeinmennyiség 300 milligramm. Az európai átlagfogyasztás 200 milligramm, de egyes észak-európai országokban eléri a 400 milligrammot is. Az ajánlott mennyiség nagyjából napi három csésze kávénak felel meg. Azt is figyelembe kell vennünk azonban, hogy az italok koffeintartalma sok esetben csupán becsült érték, hiszen a koffeinkoncentráció függ a főzet alapanyagául szolgáló növény fajtájától, az elkészítés során alkalmazott speciális eljárásoktól (például a pörköléstől, a fermentálástól, a főzési időtől), valamint a növényi rész és a víz arányától, azaz a töménységtől. Segíti a termékek közötti eligazodást, hogy egy 2002-es európai uniós irányelvnek megfelelően a literenkénti 150 milligrammnál több koffeint tartalmazó italokon az összetevők között fel kell tüntetni a koffeint is.

Koffeinbomba

A koffein hatásai természetesen az egyéni érzékenységtől is függenek. A dohányosok szervezetében például gyorsabban lecsökken a koffeinkoncentráció, mint a nemdohányzó emberekében. A várandós nőknek figyelembe kell venniük, hogy a terhesség alatt lassul a koffeinlebontás, ezért számukra inkább a napi 200 milligrammos koffeinfogyasztás legyen a maximum. Szoptatáskor ajánlott a koffeinfogyasztás kerülése vagy korlátozása, bár az anyatejbe csak minimális mennyiségben jut koffein. Gyermekek számára nem ajánlott a fogyasztása, mivel náluk ingerlékenységet, szorongást és különféle viselkedési zavarokat okozhat.

Káros vagy hasznos?

Napjainkig számos kutatás foglalkozott a koffeinnek az egészségre gyakorolt hatásával. Korábban egyes kutatók úgy tartották, hogy a koffeinfogyasztásnak vérnyomásemelő hatása van, növelheti a szívkoszorúér-betegségek rizikóját, összefüggésben állhat a szívritmuszavar előfordulásával és akár még egyes ráktípusokra is hajlamosíthat.

A közelmúltban végzett vizsgálatok többnyire éppen ezek ellenkezőjét támasztják alá. Ami a vérnyomást illeti: fiatalabbaknál, illetve azoknál, akik nem rendszeres kávéivók, közvetlenül koffeinfogyasztás után valóban tapasztalható vérnyomás-emelkedés, a rendszeres fogyasztóknál azonban nem. Két-három óra elteltével pedig sokaknál vérnyomás- és pulzusszám-csökkenés tapasztalható.

A koronária betegségek rizikója és a mérsékelt, rendszeres kávéfogyasztás között jelenleg nincsen bizonyított kapcsolat. Egy 2006-ban publikált, több mint egy évtizeden át tartó, 120 ezer amerikai személy bevonásával készült vizsgálat során még a napi hat vagy annál több csésze koffeintartalmú italt fogyasztók körében sem találtak összefüggést.

A koffeinfogyasztás és a daganatos betegségek kialakulása közötti kapcsolat irányában végzett számos vizsgálatból arra következtethetünk, hogy a koffeinbevitel nem jelent rizikót. Sőt, egyes tanulmányok arra utalnak, hogy a kávéfogyasztásnak még védő hatása is lehet bizonyos rákfajtákkal (például a májrákkal) kapcsolatban. Állatkísérletekben a pörkölt kávéban lévő klorogénsav, kávésav és ferulsav rákellenes hatásúnak bizonyult.

Egyre több eredmény igazolja, hogy a rendszeres kávéfogyasztásnak védő hatása lehet a 2-es típusú cukorbetegséggel, a Parkinson-kórral és a májcirrózissal kapcsolatban.

A legújabb kutatások arra utalnak, hogy a kávéban is megtalálható, antioxidáns tulajdonságú flavonoidok mellett a koffeinnek is szerepe lehet az időskorral gyakran együtt járó szellemi hanyatlás megelőzésében és a szellemi frissesség megőrzésében.

Ha tehát szeretjük a koffeintartalmú italokat, nem indokolt, hogy megvonjuk magunktól ezt a kis élvezetet, de törekedjünk a mértékletességre!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Pirula Trend