Hirdetés
Kinek lesz gyomorfekélye?

Kinek lesz gyomorfekélye?

A gyomorfekélyről úgy tudjuk, a stresszes ember betegsége. Akiről azt mondjuk, "mindent lenyel" vagy "eszi a méreg", az talán hajlamosabb rá. Ám ha ez így van, vajon mi magyarázza azt, hogy például a háborúk alatt nem növekszik a gyomorfekély előfordulása?

Hirdetés
Hirdetés

Dr. Bende János sebész, gasztroenterológus, klinikai onkológus doktort kérdeztük, aki a Péterfy Sándor Utcai Kórház Általános Sebészeti Osztályának osztályvezető főorvosa.

A gyomrunkban naponta egy-másfél liter gyomorsav termelődik, ez a nagyon alacsony pH-értékű, tehát igen savas, agresszív folyadék, amelynek az emésztésben van fontos szerepe.  A gyomornyálkahártya azonban ellenáll a sav maró hatásának, és barrier - azaz védő, határoló - réteget képez a gyomor belső falán. A gyomorfekély nem más, mint a gyomor nyálkahártyáján lévő seb, amely megszakítja a nyálkahártya folytonosságát, lehetővé téve a gyomorsav pusztítását. (Hasonló módon nyombélfekély is kialakulhat.)

A kialakulás okai

A gyomorfekélyek egy részéért egy baktérium, a Helicobacter pylori tehető felelősé. Ez a kórokozó képes a savas közegben is megélni. Magyarországon a felnőtt lakosság legalább 30 százalékának a szervezetében jelen van ez a baktérium, de csupán a hordozó személyek 10 -15 százalékában okoz gyomorfekélyt.

A fekély egyes gyógyszerek mellékhatásaként is kialakulhat. Különösen az asztma, az allergia és az autoimmun megbetegedések kezelése során alkalmazott szteroidok, illetve a - leggyakrabban ízületi panaszokra ajánlott - nonszteroid gyulladásgátlók lehetnek veszélyesek.

A dohányzás a gyomorfekély szempontjából is fokozott rizikót jelent. Aki cigarettázik, annál nagyobb valószínűséggel alakul ki a betegség, illetve a megfelelő kezelés mellett nehezebben gyógyul, valamint a szövődményekre is nagyobb az esély.

Kinek lesz gyomorfekélye?

A szervezet számára stresszhelyzetet jelentő események (súlyos sérülés, égés, sokk) következtében akár 2 - 3 nap alatt is kialakulhat a betegség, amelyet ekkor stresszfekélynek nevezünk. Kialakulásában a védekezőrendszer károsodása és a fokozott savtermelés egyaránt szerepet játszhat.

Ez nem keverendő össze a pszichés stressz okozta állapotromlással. Azt mondják, aki stresszes életmódot él és sokat "emészti magát", az hajlamosabb a gyomorfekélyre. Az ilyen személyre még ezt a kifejezést is használjuk: "fekélyes alkat". De akkor vajon a háborúk során miért nem növekszik a gyomorfekély előfordulása? Szakértőnk megadja a választ: a gyomorsav termelődésére az hat legerősebb ingerként, ha a gyomor feszül, azaz tele van. A háborúk alatti éhezés ezt nem teszi lehetővé.

Mint dr. Bende János megjegyzi, összes mai ismeretünk ellenére is előfordul, hogy nem lehet pontosan meghatározni, mi okozta a gyomorfekélyt?

Panaszok

A gyomorfekély fő tünete a gyomorszáj táján fellépő fájdalom. A tompa, égő érzés jellemzően éhezésre jelentkezik, étkezés után pedig elmúlik. A termelődő gyomorsav feltételezhetően marja a kisebesedett gyomorfalat. Jó tudni, hogy bizonyos élelmiszerek - például az erősen fűszeres ételek, a konzerv paradicsom, a fehérbor és az édesség - fokozzák a fájdalmat.

A fájdalom mellett puffadás, savas felböfögés és gyomorégés is jelentkezhet.

Az orvos - az alapos kikérdezés után - kétféle vizsgálati módszer közül választhat.

A kontrasztanyagos - báriumos - röntgenvizsgálat azt mutatja meg, hogy van-e a gyomor nyálkahártyáján folytonossághiány (ott ugyanis megtapad a folyadék, s a felvételen folt mutatkozik). A röntgenvizsgálat azonban nem ad felvilágosítást a fekély pontos méretéről, mélységéről és az esetleges rosszindulatú elfajulásáról.

Az endoszkópos gyomortükrözés ma már jóval elterjedtebb eljárás. Ennek során a betegnek egy ujjnyi vastag csövet kell lenyelnie, amelynek a végén egy videokamera található. A vizsgálat egy kicsit kellemetlen ugyan, de mindössze pár percet vesz igénybe. Ráadásul nem csupán a gyomor és a nyombél nyálkahártyájának állapotáról ad felvilágosítást, de szövetmintavételre is alkalmas. Így akár a rosszindulatú elváltozásra is fény derülhet.

Ha már biztos, hogy fekélyről van szó, az úgynevezett UBT-tesztet is el kell végezni, hogy ki lehessen zárni a Helicobacter-fertőzést.

Kezelés

A kezelést az eredmények alapján kell meghatározni.

Mint dr. Bende János meséli, régen szinte minden második műtétet gyomorfekély miatt végeztek. Ez azt jelentette, hogy a gyomor belső felületének mintegy kétharmad részén kiirtották a savtermelő réteget.

Ma már - amennyiben nincsen szövődmény- a gyomorfekélyt elsősorban gyógyszeresen kezelik.

Igazolt Helicobacter-fertőzés esetén eradikációs terápiára, azaz a baktérium kiirtására van szükség.

A H2-receptor-antagonisták gátolják a gyomorsavtermelést.

A protonpumpa-gátlók még erőteljesebben csökkentik a savelválasztást, méghozzá a savat termelő gyomorsejtek működésének befolyásolásával.

Az antacidák, azaz a savlekötő szerek nem a savtermelést gátolják, hanem a képződő savat semlegesítik. Klasszikus házi praktika tejet itatni, szódabikarbonát vagy kekszet etetni a gyomorfájdalomra panaszkodó beteggel. Gyakorlatilag ezek az élelmiszerek is hozzájárulhatnak a gyomorsav semlegesítéséhez, de természetesen komolyabb panaszok esetén érdemes kivizsgáltatnunk magunkat, és az orvos által előírt terápiát követnünk.

A filmképző szerek is segíthetnek: ezek - mint ahogyan a narancsban található pektin - a sérült nyálkahártyán filmszerű, nem oldódó réteget képeznek, így védve azt a sav maró hatásával szemben.

Az orvos gyakran kombinált kezelést javasol.

A kezelés alatt érdemes egy kis életmódváltást is bevezetni: többet pihenni, kerülni a fűszeres ételeket, az alkoholt és a dohányzást.

Négy-hat hetes gyógyszeres kezelés után gyógyulás várható. Ha a beteg állapota nem javul, az felveti a rosszindulatú elváltozás gyanúját.

Szövődmények

Nagyon fontos, hogy a gyomorfekélyre jellemző tünetekkel minél hamarabb orvoshoz forduljunk, az elhanyagolt betegség ugyanis súlyos szövődményekhez vezethet. Ebben az esetben kórházi kezelésre és akár műtétre is szükség lehet.

Vérzés keletkezhet akkor, ha a fekély mélyre terjed, és felmarja egy ér falát. A gyomorba vér kerül, amit a beteg vagy kihány, vagy az keresztülhalad a bélrendszeren. A vérzést endoszkópos úton lehet csillapítani.

Ha a gyomor falán lévő seb túlterjed a nyálkahártyán és a hashártyát is eléri, akkor a gyomor könnyen perforálhat, azaz kilyukadhat. Az átfúródás következtében a gyomorsav és az emésztőenzimek a hasüregbe kerülnek, ahol súlyos hashártyagyulladást okozhatnak.

Kinek lesz gyomorfekélye?

A perforáció hirtelen, erős gyomorfájdalommal jelentkezik, amely rövid időn belül az egész hasra kiterjed. A beteg igen hamar nagyon súlyos állapotba kerülhet, ezért sürgős műtéti beavatkozásra van szükség.

Ha a gyomor- vagy a nyombélfekély hosszú ideje fennáll, a környéken lévő szövetek hegesednek. Ez könnyen a gyomor és a nyombél átmeneténél található izomgyűrű szűkületéhez vezethet, aminek következtében a táplálék nem tud átjutni a gyomorból a nyombélbe. Egy idő után a gyomor kitágul, a pangó ételtől pedig a szervezet hányás útján próbál megszabadulni.

A hosszú ideje fennálló gyomorfekély nagyon ritkán rosszindulatúvá is válhat.

Gyógyulás

Megfelelő terápia alkalmazásával néhány hét alatt kórházi kezelés nélkül is meg lehet gyógyulni. Ám akinek egyszer már volt gyomorfekélye, annál fennáll a kiújulás lehetősége is. Tudományosan nem bizonyított, de megfigyeléseken alapuló tény: a fekély főleg tavasszal és ősszel hajlamos visszatérni.


Az emésztés folyamata

Az emésztés már a szájban megindul: a fogainkkal kis darabokra aprított ételek lebontását a nyál kezdi, amiláz nevű enzimjével. A táplálék a szájból a nyelőcsövön át a gyomorba jut, ahol savfürdőt vesz. 4 - 5 óra elteltével a vékonybélbe kerül, ahol különféle emésztőnedvek bontják le. A vékonybél belső felszínét bélbolyhok borítják: a táplálék ezeken keresztül szívódik fel a vérbe. Újabb néhány óra elteltével a maradék a vastagbélben halad tovább, hogy 7-16 órát töltsön ott. Itt már csak a víz és az ionok felszívódása történik, emésztés nem. A nem hasznosítható részek végül a végbélnyíláson keresztül távoznak, széklet formájában.


Reflux

A magyar felnőtt lakosság egynegyede jól ismeri a refluxos panaszokat, amelynek oka a gyomor és a nyelőcső közötti záróizom elégtelen működése. Emiatt a gyomorban lévő sav rendszeresen átjut a nyelőcsőbe, ám annak nyálkahártyája nincsen felkészülve a sav fogadására, a nyálkahártya begyulladhat, felmaródhat, és akár a nyelőcső rosszindulatú daganata is kialakulhat. Hogy kinél alakul ki reflux, az attól függ, kinek mennyire erős a szóban forgó záróizma. A túlsúlyos emberek között szinte mindenkire jellemző! Ma már sajnos a gyerekeknél is egyre gyakoribb, többnyire a gyermekkori asztmának is ez az oka!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Pirula Trend