Hirdetés
Két és fél évvel tovább élnek a magyarok

Két és fél évvel tovább élnek a magyarok

Az utóbbi évtizedben 2,7 évvel javultak a magyarok életkilátásai, hasonló mértékben, mint az Európai Unióban. A gyermekek egészségi állapota romlik, sokan küzdenek tartós egészségi problémával, a magyar egészségügyi rendszer leterheltsége évről évre nő - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentéséből.

2014.06.12
Hirdetés
Hirdetés

A szerdán az Országgyűlés honlapján közzétett Magyarország 2013 című dokumentum szerint a 2012-ben született magyarok 75 éves élettartamra számíthatnak (a férfiak több mint 71, a nők csaknem 79 évig élhetnek). Ezzel a magyarok várható élettartama egy évvel több, mint Litvániában és Lettországban, de hét évvel kevesebb, mint a leghosszabb élettartamú spanyolok körében.

A gyermekek körében az utóbbi évtizedben az asztma előfordulása két és félszeresére, a cukorbetegségé kétszeresére nőtt. A magas vérnyomás 80, a deformáló hátgerinc-elváltozások és a rosszindulatú daganatok 40, a vérszegénység 30 százalékkal emelkedett a fiatalok körében.

A jelentésből kiderül az is, hogy a magyar gyermekeknek kiemelkedően jó a kapcsolatuk a szüleikkel, az iskolai személyzettel viszont már kevésbé. Jóllétüket leginkább az egészségi kockázatok fenyegetik: gyümölcsöt csak harmaduk eszik naponta, 15 százalékuk túlsúlyos, nyolcaduk legalább hetente egyszer dohányzik, ötödük legalább kétszer rúgott már be, és minden második üres hassal indul reggel iskolába.

Két és fél évvel tovább élnek a magyarok

A KSH jelentése szerint minden ötödik magyar embernek kell nap mint nap tartós egészségi problémával szembenéznie. Az elmúlt tíz évben az asztma, a vérképző szervek és az immunrendszer rendellenességei, valamint az agyi érbetegségek előfordulásának gyakorisága több mint kétszeresére emelkedett, a cukorbetegségé 80, a rosszindulatú daganatoké 70, a magasvérnyomás- és szívkoszorúér-betegségeké 60, az idült alsó légúti betegségeké 30 százalékkal lett több.

Kitértek arra is, hogy a fejlett világban, így Magyarországon is a helytelen táplálkozás, a mozgáshiány és a dohányzás az elkerülhető betegségek és a korai halálozás fő okai. A felsorolást egyre több egészségügyi szakember kiegészíti a stresszel - írta a KSH, hozzátéve: a Magyar lelkiállapot 2013 című jelentés szerint a munkahelyi stressz 2006 óta jelentősen emelkedett.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 2012-es országjelentése szerint viszont az egészségtudatos életmód hiánya mellett az egészségügyi rendszer alacsony hatékonysága is szerepet játszik abban, hogy az életkilátások nem javulnak gyorsabban.

A KSH jelentése szerint a magyar egészségügyre fordított kiadások az OECD-országok átlagának a felét teszik ki, ezzel a 34 országból a 29. helyen áll Magyarország. A többi országhoz képest viszonylag kevés pénz jut a kórházi ellátásra - különösen a tartós, rehabilitációs ápolásra -, a járóbeteg-ellátásra és a megelőzésre. Az ezer lakosra jutó orvosok száma Magyarországon közelít az OECD-átlaghoz, de az országok kétharmadában több nővér van.

Alig van ország, ahol fajlagosan több kórházi ágy áll a betegek rendelkezésére, mint Magyarországon, de az értékes diagnosztikai eszközökkel való felszereltség tekintetében minden OECD-ország megelőzi Magyarországot.

A magyar egészségügyi rendszer leterheltsége évről évre nő, ami az alapellátásra is egyre nagyobb terheket ró. A betegforgalom a 2000-es évek eleje óta több mint ötödével emelkedett. A hatékonyabb prevenciót a pénzhiány mellett a leterheltség is akadályozza - olvasható a KSH jelentésében.

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Pirula Trend