Hirdetés
Kérdezz-felelek a stroke-ról

Kérdezz-felelek a stroke-ról

Napjainkban Magyarországon a szív-érrendszeri betegségek jelentik a legnagyobb veszélyt a lakosságra. Ezek közül is az egyik legsúlyosabb a stroke, amely a vezető halálokok között szerepel. Fontos, hogy felismerjük a tüneteit, és minél hamarabb cselekedjünk. A betegségről Dr. Káposzta Zoltán neurológus főorvost kérdeztük.

Hirdetés
Hirdetés

Hány embert érint a stroke?

Magyarországon évente mintegy 40-50 ezer stroke fordul elő. A stroke-ot elszenvedő betegek 12-18 százaléka 30 napon belül, 25-30 százaléka egy éven belül meghal: összesen évente 15-18 ezer ember. Megdöbbentő, hogy az 55 évesnél fiatalabbak stroke miatti halálozása hazánkban a nőket tekintve négyszer, a férfiakat tekintve hatszor magasabb a nyugat-európai átlagnál!

Melyek a stroke rizikófaktorai?

Befolyásolható tényező a magas vérnyomás, a dohányzás, az alkoholizmus, a cukorbetegség, az emelkedett vérzsírszint, az elhízás és a mozgásszegény életmód.

Kérdezz-felelek a stroke-ról

Nem befolyásolható tényező az idős életkor, a férfi nem, egyes genetikailag determinált betegségek és a szívritmuszavar.
További lehetséges rizikófaktort jelenthet bizonyos fogamzásgátló tabletták szedése és a migrén.

Sokféle elnevezéssel illetjük a stroke-ot. Melyik a helyes?

A stroke angol szó, amely ütést, csapást jelent. Magyarul a szélütés kifejezés felel meg ennek a legjobban, a népnyelvben pedig a szintén találó gutaütés szó terjedt el. Az orvosi nyelvben heveny agyi keringési zavarnak vagy agyi érkatasztrófának hívják. Bárhogyan is nevezzük, a stroke valóban ütésszerűen, hirtelen jelentkező tünetek összessége, amely az agy vérellátásában bekövetkező károsodás miatt alakul ki.

Az agyvérzés ugyanaz, mint a stroke?

Nem mindig. A stroke-nak alapvetően két fajtáját különböztetjük meg: a vérhiányos és a vérzéses formát. A vérhiányos stroke esetében – ahogyan az elnevezés is utal rá – vérhiány okozza a bajt, tehát a vér nem jut el a megfelelő agyi területekhez. A probléma forrása lehet vérrög, mely származhat az agyi verőér falán kialakuló károsodásból, de az is elképzelhető, hogy a test valamely más részén, például a szívben alakul ki. Ha a vérrög a vérárammal az agyba kerül, ott agyembóliát okoz.

A vérzéses stroke-ot hívjuk agyvérzésnek. Ennek oka az agyat tápláló verőerek valamelyikének megrepedése, aminek következtében a kiömlő vér károsítja az agyállományt. A stroke-os esetek négyötöde vérhiányos, egyötöde pedig vérzéses.

Miért olyan veszélyes a stroke?

A saját tömegéhez képest az agy vér-, oxigén- és tápanyagigénye óriási. Ha vérellátási zavar következik be, és az néhány óránál hosszabb ideig tart, az agyszövet elpusztul. Már egy kis mennyiségű agyszövet elvesztése is nagyon súlyos állapotot idézhet elő!

Mi lehet a stroke következménye?

A szélütés ugyan az agyban történik, de következményei az egész szervezetet érinthetik. Ha egy agyterület nem kap vért, akkor nem jut hozzá a működéséhez elengedhetetlenül szükséges oxigénhez és tápanyaghoz. Ez testünk bármely részénél probléma lenne, de az agyban található idegsejtek különösen érzékenyek erre. Már néhány perces hiány a pusztulásukat okozhatja, és megszűnhet az agy érintett területének működése. Ez alapvető életfunkcióinkat éppúgy érintheti, mint érzelmi működésünket. Bekövetkezhet egyes testrészek bénulása, beszéd- vagy látászavar, szédülés, a tájékozódási vagy az emlékezőképesség elvesztése is. Nagyon súlyos esetben a szélütés kómához, majd halálhoz vezethet.

Hogyan ismerhetjük fel, ha valakinek stroke-ja van?

Ha valaki rosszul lesz, és felmerül a stroke gyanúja, a tünetek meglétéről bárki könnyedén és gyorsan meggyőződhet az úgynevezett MBE-módszerrel.

M: Mosolyogjon! Kérjük meg az illetőt, hogy mosolyogjon! Ha a 7. agyideg (az arcizomzatot beidegző ideg) centrálisan sérül, az aszimmetrikus bénulást okoz, és a beteg csak az egyik oldalra tudja elhúzni a száját mosolygáskor. Ez stroke-ra utalhat, de természetesen más is okozhatja. Arra is megkérhetjük, hogy öltse ki a nyelvét: stroke-os betegnél azt tapasztalhatjuk, hogy a nyelv nem előre mozdul, hanem oldalra térül el.

B: Beszéljen! A stroke-os beteg beszédében egy egyszerű mondat szavai is elmosódhatnak, „galuskássá” válhatnak, más esetekben a beteg alig vagy egyáltalán nem képes beszélni. Esetenként a beszédértés is károsodik.

E: Emelje fel mindkét karját! Bármelyik oldali végtag gyengesége vagy bénulása stroke jele lehet.
Mi a teendő stroke gyanúja esetén?

Ha a gyanús tünetek bármelyikét észleljük, azonnal hívjuk a mentőket! Az akut stroke-os beteget késlekedés nélkül kórházba, azon belül is stroke-betegek ellátására akkreditált neurológiai osztályra kell juttatni! A kezelés mindig egyénre szabott, hiszen más és más okok állhatnak a szélütés hátterében. Először ezt kell kideríteni. Ha a keringészavart a verőeret elzáró vérrög okozza, ennek a vénás rendszeren keresztül történő feloldását a tünetek kialakulásától számított 3 órán belül meg kell kezdeni. Ha az intézményben a verőeres rendszer katéterezésével történő vérrögoldás is végezhető, akkor a fenti terápiás időablak 6 óra lehet.
Minden perc számít, hiszen idegsejtek millióinak pusztulásáról van szó. Ha az orvosi segítség gyorsan érkezik, és a szükséges vizsgálatok alapján időben kiderül a katasztrófát kiváltó ok, akkor az bizonyos esetekben megszüntethető, és a beteg akár maradandó károsodás nélkül is meggyógyulhat.

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Pirula Trend