Kaphat jogosítványt, aki alvási apnoéban szenved?

Kaphat jogosítványt, aki alvási apnoéban szenved?

Az obstruktív alvási apnoe szindróma a lakosság 2-4 százalékát érinti, legjellemzőbb tünete a hangos, egyenetlen horkolás, amelyet zihálásba torkoló szünetek szakítanak meg, mert a légzés időnként leáll, majd újraindul. Számos egészségügyi kockázattal jár, és egy Európai Uniós szabályozás szerint jogosítványt sem szerezhet, aki ebben a betegségben szenved.

A hangos éjszakai horkolás sok házasságot megkeserít, de a legtöbb esetben csak viccelődés tárgya marad, pedig a zavaró hanghatásokon kívül sokkal komolyabb problémáról van szó. Az obstuktív alvási apne szindróma egy olyan alvásfüggő légzészavar, amelyben alvás alatt a garatizmok ellazulása a felső légút elzáródását okozza, és az alvó 10 másodpercet meghaladó ideig nem kap levegőt. A szervezet érzékeli az ilyenkor kialakuló oxigénhiányt, és az alvást megszakítva felébreszti az alvót, hogy aktivizálja a légút izmait és elkerülje a fulladást. Ez a folyamat akár több százszor is megismétlődhet az alvás folyamán, és ezek az oxigénhiányos állapot okozta mikroébredések megakadályozzák a pihentető, folyamatos mélyalvás létrejöttét.

Kaphat jogosítványt, aki alvási apnoéban szenved?

 

Az alvási apnoe tünetei

- hangos, egyenetlen horkolás

- zihálás, horkantás

- mikroébredések

- nappali fáradtság, álmosság

- hirtelen álomba merülés

- ingerlékenység

- a koncentrációs képesség csökkenése, feledékenység

- szorongás, letargia

- gyomorsav-visszacsorgás

- szájszárazság

- fejfájás

 

Vegye komolyan!

Az alvási apnoe szindróma hátterében az idegrendszer működésének zavara – renyhe reflexe – áll, amelyet egyéb alkati hajlamosságok, például a szűk garat, a mélyharapás vagy a túlsúly tovább fokozhatnak. Főként a 35-60 éves kor közötti férfiaknál fordul elő, de a menopauzát követően egyre több nő is szenved miatta. A kezeletlen alvási apnoe hónapok, évek alatt olyan betegségek kialakulását okozza, mint a magas vérnyomás, a 2-es típusú cukorbetegség, az agyi és koszorúsér rendellenesség. Hosszú évek alatt pedig stroke-hoz, szívinfarktushoz, elbutuláshoz és korai elhalálozáshoz vezethet.

Az alvási apnoe két nagy csoportját különböztetjük meg: az obstruktív és a centrális alvási apnoét. Az obstruktív, vagyis elzáródással (obstrukcióval) járó légzészavar esetében a levegő útját elzárja a garat, ezért csökken le a vér oxigénszintje. Centrális apnoe esetén semmi nem zárja el a levegő útját, az agy nem ad parancsot a levegővételre, hibás funkciója áll a háttérben. Súlyosságát az apnoehypopnoe index (AHI index) alkalmazásával mérik, ami az egy alvásóra alatti légzészavarok számát mutatja meg. Ha ez a szám 5-15 között van, akkor enyhe, ha 15-30 között, mérsékelt, ha pedig 30 feletti, akkor súlyos alvási apnoéról beszélünk.

 

Segít lélegezni

Az alvási apnoe magától nem múlik el, sőt az évek előrehaladtával súlyosbodik. Leghatékonyabb terápiája az úgynevezett légsínterápia, melynek során a légutakat egy a lélegeztető készülékhez hasonló eszköz, a CPAP készülék (elnevezése az angol continuous positive airway pressure, azaz folyamatos pozitív légúti nyomás kifejezés rövidítéséből származik) akkorára nyitja, hogy a garatizomzat alvás közben ne tudjon elzáródni. Így megszűnik a horkolás, az éjszakai légzéskimaradások, normalizálódik a véroxigénszint és létrejön a pihentető, mélyalvás.

A megfelelő terápia betartásával a beteg állapota már másnap javul, rövid időn belül pedig tünetmentessé válik. A terápia abbahagyásával a kellemetlen tünetek rövid időn belül visszatérnek, majd súlyosbodnak. A Magyar Alvásdiagnosztikai és Terápiás Társaság szerint rendkívül fontos, hogy az alvásdiagnosztikai központok korlátos kapacitását a megnövekedő betegigényhez kell igazítani, hiszen nagyon nehezen lehet bekerülni a vizsgálatra. A terápiát a jelenleginél jóval szélesebb körben kell elérhetővé tenni, hiszen a CPAP készülékek jelenleg OEP támogatással elérhetők, a támogatás mértéke csupán 50 százalékos, ráadásul csak 1400-1600 beteg számára.

 

Alvási apnoe és a jogosítvány

Az alvási apnoe tünetei hátrányosan befolyásolják a gépjárművezetők vezetési képességeit. A hazai utakon 2014-ben 290 közlekedési baleset történt azért, mert a vezető elaludt a volánnál, és az Európai Unióban is sok veszélyes helyzetet okoz a sofőrök kialvatlansága. Magyarországon 2015. április 1-jén lépett hatályba az irányelvet meghonosító jogszabály, a 13/1992. (VI.26.) NM rendelet, amely kimondja: „Azon kérelmezőket, akiknél fiziológiai jellemzőik alapján felmerül a mérsékelt vagy súlyos obstruktív alvási apnoe szindróma gyanúja, a vezetői engedély kiadását, illetve megújítását megelőzően alvászavar szűrővizsgálatra kell beutalni. …”Akinél az alvási apnoe gyanúja beigazolódik, de részt vesz a megfelelő terápiában, szerezhet jogosítványt.

Kapcsolódó írások
Kérdezzen szakértőnktől
Kapcsolódó gyógynövények
Kapcsolódó betegségek