Inkontinencia: van megoldás!

Inkontinencia: van megoldás!

Jó, ha tudjuk: az inkontinencia nem betegség, hanem valamilyen egyéb, a háttérben meghúzódó rendellenesség tünete. Több betegséggel is együtt járhat, így az orvoslás különböző területeit érinti: a nőgyógyászat, az urológia, az ideg-elmegyógyászat és a gerontológia is foglalkozik vele. Világszerte másfél milliárd, Magyarországon körülbelül egymillió ember küzd ezzel a problémával.

A vizeletet a vesék választják ki, majd az a két hosszú húgyvezetéken átfolyva a húgyhólyagba jut. Amikor a hólyag megtelik, az agyban tudatosul a vizelési inger. A húgyhólyag alsó részén lévő záróizom összehúzódik, így lezárja a húgycső külvilágba vezető csatornáját. Tudatos irányításunknak megfelelően azonban ezek az izmok elernyednek, a hólyagfal pedig összehúzódásával segíti a vizelet távozását.

Ám a vizeletürítés tudatos szabályozására nem mindenki képes. Az akaratlan vizeletfolyást vagy -csepegést inkontinenciának nevezzük.

Enyhe inkontinenciáról akkor beszélünk, ha az önkéntelenül távozó vizelet mennyisége 140 ml alatt van. Az ilyen panasszal rendelkező emberek általában aktív életet élnek.

Középsúlyos inkontinencia esetén a 4-6 óránként önkéntelenül ürülő vizeletmennyiség 140-300 ml közötti. Az érintettek többsége önellátó, de nedvszívó betétet használ.

Súlyos inkontinenciáról akkor beszélünk, ha a beteg 4-6 óránként több mint 300 ml vizeletet ürít akaratlanul. Ez a tünet általában más, súlyos kórképekkel társul, és a betegek többsége ágyhoz kötött.

Okok

Az inkontinencia minden korban és mindkét nemnél előfordulhat, de körülbelül kétszer annyi nőt érint, mint férfit.

Az inkontinencia oka fiatal nőknél az esetek csaknem 100 százalékában fertőzéses gyulladás. De a háttérben anatómiai ok is húzódhat. A genetika nagyban meghatározza, hogy erősek-e vagy éppenséggel gyengék a szöveteink, és ha nem eddzük az izmainkat, azok megnyúlnak. A gyors szülés is eredményezhet inkontinenciát, hiszen ilyenkor hirtelen tágul a hüvely, szakadoznak az izmok. Ha pedig gátmetszést alkalmaznak a szülés során, egyértelműen meggyengülnek a medencefenék izmai, ami könnyen vezethet inkontinenciához.

A nemzetközi adatok szerint a változókorúak, illetve az idősebb korosztály 18-35 százaléka küzd vizelettartási panaszokkal. Ebben az életciklusban a menopauza kísérőjelenségei hozzájárulhatnak a tünetek kialakulásához. A záróizmok, a medencefenék tartóizmai ugyanis megereszkednek, a szabályozatlan hormonális állapot okozhatja és súlyosbíthatja a hólyag instabilitását.

Diagnózis, terápia

A részletes kivizsgálás után a szakorvos dönthet arról, hogy milyen kezelést kapjon a beteg. A gyógyításra több megoldás is létezik: műtét, gyógyszeres kezelés vagy konzervatív módszerek.

A műtét olyan sebészeti beavatkozást, úgynevezett mikroinvazív eljárást jelent, amely során a szívsebészetben is használt, rugalmas, szövetbarát szalaggal helyettesítik a meggyengült testszöveteket.

A műtét csak legvégső esetben indokolt, hiszen az is vágással, a szövetek megsértésével jár. Ha lehet, érdemes a konzervatív terápiát alkalmazni. Ma már hatékony, kevés mellékhatással járó gyógyszerek kaphatóak. Sajnálatos, hogy áruk miatt csak kevesek számára elérhetőek.

Meg kell említeni a gyógyászati segédeszköznek minősülő külső vizeletgyűjtő eszközöket is, bár ezek nem szüntetik meg az inkontinencia okait és tüneteit, de könnyebbé tehetik a betegséggel való együttélést.

Helyes életmód

Megfelelő életmóddal sokat tehetünk az inkontinencia megelőzéséért, illetve a tünetek enyhítéséért. A legfontosabb, hogy testünket karbantartsuk és elkerüljük az elhízást, hiszen a testtömeg-növekedés hozzájárulhat az inkontinencia kialakulásához.

A változókorú nők mintegy fele panaszkodik elhízásról. Ebben az életkorban ugyanis évről évre csökken az energiaszükségletünk. Ha változatlan életforma mellett továbbra is annyit eszünk, mint korábban, az körülbelül évi egy kiló zsír lerakódását eredményezi.

Ez kezdetben nem tűnik soknak, talán nem is látszik, de egy évtized alatt már jelentős változást eredményez. Figyeljünk oda a kalóriabevitelre, és kóstoljunk bele valamilyen, nem túl nagy megterhelést igénylő sportba!

A dohányzás az inkontinenciát is negatívan befolyásolja. Bár a tünet előfordulásának gyakorisága hasonló a dohányzók és nem dohányzók között, a dohányosoknál gyakran tapasztalható heves köhögés elősegíti az inkontinenciához vezető anatómiai károsodást.

Az inkontinencia-panaszokkal élők gyakran úgy védekeznek a vizelési inger ellen, hogy megvonják maguktól a folyadékot. Ez azonban több kárt is okozhat, például húgyúti fertőzésekhez, székrekedéshez, kiszáradáshoz vezethet. Ezért nagyon fontos, hogy elegendő folyadékot igyunk, és a napi folyadékmennyiséget egyenletesen osszuk el egész napra.

Ha lehetséges, kerüljük a koffein és az alkohol fogyasztását, mert ezek is irritálják a hólyagot. Az erős fűszerekkel ugyanez a helyzet, ezért a fűszerszegény étrend ajánlott.

Milyen inkontinencia?

Az inkontinenciának különböző típusait különíthetjük el aszerint, hogy milyen körülmények között jelentkezik.

  • A stresszinkontinencia fizikai aktivitásra, ugrálásra, köhögésre, tüsszentésre, nevetésre bekövetkező vizeletcsepegés. Nők körében gyakori, különösen szülés után. (A stressz szó itt a hasűri nyomásra utal.)

  • Túlfolyásos inkontinencia esetén a beteg nem képes a húgyhólyag normális kiürítésére, a hólyag így folyamatosan túltöltött, ami állandó szivárgást okoz. E panasz oka általában valamilyen elzáródás, például prosztatamegnagyobbodás. Az elzáródás megszüntetése újra lehetővé teszi a normális vizelést.

  • A késztetéses inkontinenciát váratlan vizelési inger jellemzi. Elvész a húgyhólyag feletti kontroll, az akaratlanul összehúzódik, és a vizelés addig tart, amíg a hólyag ki nem ürül. (Hátterében gyakori az úgynevezett hiperaktív hólyag nevű betegség.) Az orvoshoz fordulók fele szenved ettől a tünettől.

  • Teljes inkontinenciáról akkor beszélünk, ha a záróizmok funkcióképtelensége miatt a hólyagürülés kontrollja teljesen hiányzik.

  • A fenti típusok jellemzői egyszerre is érvényesülhetnek. Ekkor beszélünk kevert inkontinenciáról.

Kérdezzen szakértőnktől
Kapcsolódó gyógynövények
Kapcsolódó betegségek