Hirdetés
IBS, a stresszbetegség - Rohamosan nő a betegek száma

IBS, a stresszbetegség - Rohamosan nő a betegek száma

Dr. Bende János gasztroenterológus főorvostól megtudjuk, hogy mi okozza az irritábilis bélszindrómát és hogy miért fontos minél hamarabb orvoshoz fordulni, ha a közérzetünket, a mindennapjainkat tönkreteszi a rossz bélműködés.

Hirdetés
Hirdetés

Terjed, akár a járvány

Irritábilis bélszindrómáról (IBS) akkor beszélünk, ha a bél funkcionális zavaráról van szó és nincs objektív ok a panasz mögött. Ez a rendellenesség a hazai felnőtt lakosság majdnem 15-20 százalékánál fordul elő,  a nőknél gyakoribb ez a betegség, mint a férfiaknál.  (Nagy valószínűséggel a nőknek érzékenyebb a pszichoszomatikus felépítésük, mint a férfiaké.) Valójában az IBS-betegek száma ennél jóval magasabb, hiszen sokan úgy gondolják, hogy ezekkel a panaszokkal együtt kell élniük.

Stresszbetegség

Meggyőződésem szerint az irritábilis bélszindróma pszichoszomatikus betegség, kialakulásában nagy szerepe van a stressznek. Azok a népcsoportok, akik stresszmentesen élnek ez a betegség teljesen ismeretlen. Manapság az egészségügyben feltűnően elterjedt az IBS kifejezés, de a betegség természetesen nem új. A stresszhelyzetre érzékeny emberek régen is pontosan úgy reagáltak az izgalommal, szorongással járó helyzetekre, akárcsak most. Egy-egy vizsgaidőszakban, munkahelyi konfliktusos helyzetben vagy magánéleti  problémák esetén, az ember többet megy vécére, hasmenése van. Székrekedés ritkábban fordul elő. Számos vizsgálat kimutatta, ha az IBS-sel diagnosztizált betegek nyugodt körülmények közé kerülnek, vagyis, amikor megszűnik a stressz, akkor a tünetek lényegesen csökkennek, sőt sok esetben teljesen eltűnnek.

IBS, a stresszbetegség - Rohamosan nő a betegek száma

Érdekes megállapítás, hogy túl nagystressz esetén - például háborús körülmények között -,  megszűnnek a panaszok. Az emberfeletti fegyelmet, koncentrációt igénylő, az életet veszélyeztető helyzetekben a szervezetnek nincs ideje erre a problémára, mert akkor az elsődleges feladat az életben maradás. (Az életveszély elmúlása után újból jelentkeznek a korábbi panaszok.)

IBS panaszok

  • görcsös hasi fájdalom
  • hasmenés
  • székrekedés
  • hányinger, hányás
  • alhasi puffadás
  • fokozott bélgázképződés

Betegség vagy vizsgadrukk?

Onnantól kezdve beszélhetünk betegségről, amikor a páciensnek a hétköznapi életminőségét jelentősen rontja ez az állapot. Amikor az ember különleges élethelyzetbe kerül, első dolga a vécét felderíteni. Amikor az illető beül egy tárgyalásra és szorong, hogy kellemetlen tünetek nélkül végig tudja-e ülni a megbeszélést a fejében már előre összeállít 2-3 mentegetőző mondatot, hogy miért kell majd kimennie a teremből. A szorongástól persze a tünetek csak fokozódnak, és akinek már volt ilyen problémája, az tudja, hogy ez egy ördögi kör. Nos, ez az az állapot, amikor szükségessé válik a gyógyszeres kezelés.

Mit jelezhetnek a bélpanaszok?

Amikor a beteg hasmenéses vagy székrekedéses panasszal felkeresi az orvost, először ki kell vizsgálni, hogy mi lehet a panaszok hátterében. Biztosan tudni kell, hogy nincs-e a páciensnek laktózérzékenysége, enzimhiányos állapota, fekélyes gyulladása, vastagbél daganata, vagy netán Crohn–betegsége, ugyanis a felsoroltak tünetegyüttese megegyezik az IBS tüneteivel. Ha mindezeket a lehetőségeket a vizsgálatok során kizártuk, akkor kezdhetjük meg az irritábilis bélszindróma kezelését.

Már megint együnk, de jól és jót!

A stressz mellett az IBS-betegség másik kiváltó oka a nem megfelelő táplálkozás. Korunkra jellemző, hogy túlzottan jól előkészített ételeket fogyasztunk, kevés rost jut a szervezetünkbe, holott a megfelelő bélműködéshez a rost elengedhetetlen. A széklet sokszor napokig pang a vastagbélben, s a pangó széklet erjedése okozhat hasmenést, de székrekedést is. Biztos vagyok abban, ha prebiotikumokat, magas rosttartalmú ételeket ennénk, sokkal kevesebb ilyen betegség lenne, hiszen elegendő rost bevitele esetén felgyorsul a tápanyagszállítás. A helyes diéta tartalmazza tehát a magas rosttartalmú ételeket, emellett meg kell növelnünk a napi folyadékmennyiséget. Általános jelenség, hogy rendkívül kevés folyadékot fogyasztunk. A tendencia – a média, és talán a hollywoodi filmek hatására - javul, de még mindig nem iszunk elegendő mennyiséget. Nem árt hangsúlyozni, hogy a vastagbél a víz visszaszívódásának a területe. A vastagbélből akkor is visszaszívódik a szervezet számára szükséges folyadék, ha nem vittünk be eleget. Ennek az a következménye, hogy besűrűsödik a széklet. Meg kell jegyezzük, hogy a magas rosttartalmú diéta nem mindegyik IBS-betegnek ajánlott.

Hogyan lehet segíteni?

A betegségre kizárólag tüneti kezelést lehet alkalmazni, mert az irritábilis bélszinrdróma okát nem ismerjük. A páciensek általában háziorvoshoz vagy gasztroenterológushoz fordulnak IBS-panaszokkal, de ha az illető kellően intelligens, akkor küldjük el pszichiáterhez. Sajnos gyakran tapasztaljuk, hogy a pszichiátriai kezelést még mindig nagy számban elutasítják az emberek, holott nem győzöm hangsúlyozni, hogy az IBS pszichoszomatikus betegség. Szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy a modern világban a pszichiáter az a szakember, aki segíteni tud, amikor egy-egy megoldhatatlannak tűnő élethelyzetbe kerülünk. Nem kell és nem is szabad egyedül maradni ezzel a problémával, hiszen tudunk rajta segíteni.  Nyugodtan forduljunk orvoshoz, annál is inkább, mert a tünetek hátterében bizony lehetnek olyan betegségek, amelyek azonnali beavatkozást igényelnek, gondolok itt egy gyomorfekélyre, vagy a sajnos rendkívül gyakori vastagbél daganatra. Az IBS esetében különösen igaz, hogy a panaszokról nyíltan kell beszélni, s talán közelebb van a megoldás, mint az ember gondolná.

Dr. Bende János
gasztroenterológus, sebész főorvos

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Pirula Trend