Hirdetés
Hogyan működik az endokrin rendszer?

Hogyan működik az endokrin rendszer?

Nem tudunk elégszer rácsodálkozni arra, hogy az emberi test mennyire szervezetten, milyen összehangoltan működik. Számos folyamat anélkül megy végbe bennünk, hogy egyáltalán tudomást vennénk róla. Gondoljunk csak a növekedésre, az emésztésre, a nemi érésre, vagy a cukoranyagcserére.

Hirdetés
Hirdetés

E bonyolult folyamatok működésének titka az endokrin rendszer, amellyel most dr. Dohán Orsolya endokrinológus, onkológus, az Országos Onkológiai Intézet munkatársa segítségével közelebbről is megismerkedhetünk.

Az endokrin rendszer a belső elválasztású mirigyek rendszere. Bár nem igazán kézzelfogható, mégis szervrendszernek tekinthetjük, hiszen egy központ által irányított "egységek" hálózata, amelyek kommunikálnak egymással. Az "egységek" a belső elválasztású, azaz endokrin mirigyek, a kommunikáció pedig az általuk termelt hatóanyag, a hormonok útján zajlik.

Speciális hormonok

A hormonok olyan kémiai anyagok, amelyeknek három fő típusát különböztetjük meg: vannak aminosavakból álló hormonok, szteroidhormonok, illetve vegyes összetételűek.

A belső elválasztású mirigyek által termelt hormonok a véráramba kerülnek, amellyel a test minden részébe eljutnak. Ám mivel minden hormonnak megvan a maga speciális feladata, amelyet egy bizonyos területen kell elvégeznie, nagyon fontos, hogy sajátos legyen a hatása. Gondoljunk csak arra a gömb alakú gyerekjátékra, amelynek speciális kivágásaiba csak a megfelelő formájú alkatrész fér bele. A hormonok is hasonlóképpen működnek. Minden hormont csak egy speciális célsejt ismer fel abban a szervben vagy szövetben, amelyet működésbe kell hoznia. A hormon csak ezekhez a sejtekhez tud kapcsolódni, csak ezeket képes befolyásolni, és fordítva: ezek a sejtek is csak az őket befolyásolni tudó hormonokra reagálnak.

Klasszikus és diffúz rendszer

A belső elválasztású mirigyek alkotják az úgynevezett klasszikus endokrin rendszert. Létezik azonban egy diffúz (elszórt) endokrin rendszer is. Ezt olyan sejtek alkotják, amelyek alapvetően nem endokrin működésűek szervekben helyezkednek el, mégis termelnek hormonokat. Jó példa erre a hasnyálmirigy, amely egy főként emésztőenzimeket termelő külső elválasztású mirigy. Ám a mirigyállományában elszórtan megtalálható apró sejtcsoportok ezrei - a Langerhans-szigetek - endokrin sejtként működnek, és inzulint, valamint glukagont, valamint szomatosztatint termelnek.

Endokrin mirigy a koponyaalapon elhelyezkedő agyalapi mirigy, a nyakban található pajzsmirigy és a mellékpajzsmirigyek, a hasüregben elhelyezkedő hasnyálmirigy és mellékvese, valamint a nemi mirigyek vagy gonádok (férfiakban a herék, nőkben a petefészkek.)

A negatív feedback

A hormonrendszer irányító központja a hipofízis, azaz az agyalapi mirigy, ez a babszemnyi szerv. A hipofízis szoros kapcsolatban áll a hipotalamusszal, amelyet az endokrin működés karmesterének is szoktak nevezni, hiszen ez a legfontosabb kapcsolattartó az agy, az idegrendszer és az endokrin rendszer között.

A szabályozó mechanizmus titka a negatív feedback, azaz a negatív visszacsatolás. Ahogyan a termosztát az érzékelt hőmérséklet függvényében hol bekapcsolja, hol leállítja a fűtést, úgy szabályozza a hipofízis a hormontermelést. Érzékeli a vér hormonszintjét, vagy a hormon által szabályozott anyag mennyiségét. Ha ez túl magasra emelkedik, akkor csökkenti az adott hormon termelését, vagy azzal ellentétes hatású hormont bocsát ki. Ha a hormonszint túl alacsony, akkor fokozza a hormonkibocsátást. Ennek a finom kiegyenlítő mechanizmusnak köszönhető, hogy mindig éppen annyi hormon áll rendelkezésre, mint amennyire szükségünk van.

Hormonpótlás

Bár előfordulnak, az endokrin szervek rosszindulatú daganatai nagyon ritkák. Ezek a szervek rendkívül differenciáltak, karakterisztikusak, és ritkán veszítik el a sejtosztódás feletti kontrollt.

Az endokrin szervek egyéb betegségei ritkán jelentkeznek akut krízishelyzettel. Többnyire lassan fejlődnek ki, és nem könnyű diagnosztizálni őket. Az alul- vagy túlműködést a bekövetkező hormonzavar árulja el.

A legtöbb fajta alulműködés kezelhető hormonpótlással. Ezt szerencsére a tudomány mai állása lehetővé is teszi, hiszen a laboratóriumokban mesterségesen is elő lehet állítani bizonyos hormonokat. Ám egyáltalán nem mindegy, melyik gyógyszercég hol és milyen technikával előállított és milyen módon ellenőrzött hormonkészítményt alkalmazunk - természetesen csak orvosi előírásra!

Belső elválasztású mirigyek: az általuk termelt hatóanyag nem jut ki a külvilágba, hanem a véráram útján a szervezeten belül fejti ki a hatását. Példa erre a pajzsmirigy.

Külső elválasztású mirigyek: az általuk kiválasztott anyag a külvilágba kerül - ebben az értelemben a szájüreg is "külvilág", ahová például a nyálmirigy által termelt nyál jut.

Többfunkciós agyalapi mirigy

Az agyalapi mirigy kétféle típusú hormont termel. Az egyik csoportot az úgynevezett tróp hormonok alkotják, ezek más endokrin mirigyek hormontermelését idézik elő. Ilyen a sárgatestképző, azaz lutenizáló hormon (LH) és a tüszőserkentő hormon (FSH), de a mellékvesekéreg-serkentő hormon (ACTH) és a pajzsmirigyserkentő hormon (TSH) is.

Az agyalapi mirigy azonban közvetlen hatású hormonokat is termel - a többi endokrin mirigyhez hasonlóan -, mint például a növekedési hormont.

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Pirula Trend