Hirdetés
Hogyan bomlik le a táplálék?

Hogyan bomlik le a táplálék?

Ha valaki éppen most van túl egy böjtön, akkor jól teszi, ha csupán lassan bővíti a fogyasztható táplálékok körét. Egyrészt a „megvonás” után jobban tudjuk élvezni az ízeket és az evés örömét, másrészt nem árt, ha ilyenkor tudatosabban válogatjuk meg azt, hogy mit mikor és mivel fogyasszunk el. A tápanyagok lebomlásáról dr. Bende János gasztroenterológussal beszélgettünk.

Hirdetés
Hirdetés

A táplálékunk három fő összetevőből áll. A fehérjék a test építőkövei. A szénhidrátok a szervezetben végbemenő folyamatok üzemanyagai. A zsírok mindkét célt szolgálják, építésre és energiaközvetítésre is alkalmasak. A normális működéshez a szervezetnek vitaminokra és ásványi anyagokra is szüksége van. Ezeket – kevés kivételtől eltekintve – nem tudja előállítani, tehát a vitaminokat a tápláléknak kell tartalmaznia, amely egyébként emészthetetlen összetevőket is magában foglal. Ám ezek sem feleslegesek: például a rostokban dús táplálkozás nagyban hozzájárul a bélrendszer egészségének megőrzéséhez, legyen szó akár a székrekedés, akár a vastagbéldaganat megelőzéséről. Végül, de nem utolsósorban fontos megemlíteni azt az anyagot is, amely a fenti folyamatok közegéül szolgál: a tiszta vizet, amely egyik említett összetevőt sem tartalmazza.

A táplálék útja

Száj. A fogainkkal kis darabokra aprítjuk az ételt, amelyhez nyál keveredik. Egyes anyagok – például bizonyos gyógyszerek, az alkohol vagy a széndioxid – már a szájban felszívódnak.

Hogyan bomlik le a táplálék?

Nyelőcső. Amikor lenyeljük a falatot, az étel a nyelőcsövön keresztül jut a gyomrunkba.

Gyomor. A gyomor egy izmos falú tömlő, ahol a táplálék 4-5 órát tölt el. Valódi emésztés nem történik itt. A gyomor felső része tárolja a táplálékot, és időről időre az alsó részbe üríti azt. Benne naponta egy-másfél liter gyomorsav termelődik.

Vékonybél. A gyomor munkája elsődlegesen arra irányul, hogy lebontsa a táplálékot, a tápanyag-molekulák felszívódása azonban már a vékonybélben történik. Minél több időt tölt a táplálék a vékonybélben, annál jobban felszívódik.

Vastagbél. A vastagbél 7-16 óra alatt visszaszívja a vizet a béltartalomból, így az egyre szilárdabbá válik.

Végbél. A végbél egy 15 centiméter hosszú, könnyen táguló, zsákszerű bélszakasz, amely a kiürítésig tárolja a székletet.

Fehérjék

A fehérjék óriási molekulák, s akár több ezer atomból is állhatnak. A táplálékkal elfogyasztott fehérje alegységei az aminosavak. Az élővilágban összesen csupán mintegy 20 aminosav fordul elő, ám ezek végtelen számú kombinációban kapcsolódhatnak egymáshoz.

A fehérjemolekulák széthasítása már a szájban megkezdődik az amiláz enzimnek köszönhetően. A feldarabolódás a gyomorban folytatódik: a gyomorsav a gyomorfal egyéb sejtjei által termelt fehérjebontó enzimmel, a pepszinnel együtt alkotórészeire, azaz aminosavakra bontja a táplálék fehérjéit. Az elpépesített táplálékhoz a vékonybélben adódnak hozzá a hasnyálmirigy által termelt emésztő enzimek. A hasnyálmirigy belső elválasztású része termeli az inzulint. A külső elválasztású része nem a vérbe üríti a termelt anyagokat, hanem a bélbe. Összefoglaló néven pankreász-nedvnek nevezzük a hasnyálmirigy által termelt emésztő enzimeket. A hasnyálmirigy nedve a rendkívül savas gyomor után a vékonybél lúgos környezetében tudja kifejteni a hatását. A hasnyálmirigy által termelt tripszin és kimotripszin egyre rövidebb szakaszokra bontják a fehérjéket, egészen addig, amíg már csak néhány aminosavnyi hosszúak.

A fehérje így tud felszívódni a vékonybél felső szakaszából. Összességében elmondható, hogy a fehérjék nehezen, lassan bomlanak le. Ezért van az, hogy egy húsétel elfogyasztása után hosszabb ideig marad meg a jóllakottság-érzésünk, mint például egy adag tészta bekebelezése után.

Szénhidrátok

A szénhidrátok jelentik a szervezet elsődleges energiaforrását. A legkisebb és legegyszerűbb szénhidrát a szőlőcukor, azaz a glükóz. Sok egyedi cukormolekula nagy szénhidrát-molekulákat tud alkotni. Az emésztés során ezek bomlanak újra az alkotórészeikre. Az amiláz enzim már a szájban megkezdi a cukormolekulák széthasítását. A hasnyálmirigy szintén termel amilázt, ami itt már kizárólag a szénhidrát-molekulákat bontja részeire: egyre kisebb és kisebb cukormolekulák jönnek létre.

Hogyan bomlik le a táplálék?

A szénhidrátok könnyen, gyorsan felszívódnak. Vizsgahelyzetben ezért javasolt „agyfényesítőként” enni egy kis szőlőcukrot. (Egy régi hagyomány szerint a nászéjszaka előtt a férfinak tanácsos volt mézet ennie, hogy így fokozza a teljesítményét…)

Zsírok

A zsírok, vagy tudományosabb néven: a lipidek jelentik a legtöményebb, leginkább kalóriadús energiaforrást. A lipidek alkotóelemei a többnyire hosszú láncokból álló zsírsavak.

A zsírok felszívódásához extra előkészületek szükségesek. A táplálékkal bevitt zsírokat a hasnyálmirigy által termelt zsírbontó enzim, a lipáz igyekszik lebontani, ám a zsírok hajlamosak arra, hogy kis gömböcskék formájában újra egyesüljenek. Még hatékonyabb zsírbontásra van szükség, hogy a zsírok kis cseppecskékre bomoljanak: ez az emulgeálás, ami már az epe feladata. Az epehólyag arra törekszik, hogy a megfelelő pillanatban kiengedje az epét. Ez a sav különösen hatékonyan hasítja szét a zsírcseppecskéket: a hasnyálmirigy által termelt tripszin enzim így már könnyen elboldogul velük.

A máj mint labor

A máj úgy működik, mint egy biokémiai üzem. Több mint ötszáz anyagcsere-folyamatban vesz részt. A tápanyagokat szükség szerint át tudja alakítani egymásba, azokat tárolni képes, miközben méregtelenít is: a károsító anyagokat – például az alkoholt – ártalmatlan bomlástermékekké változtatja.

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Pirula Trend