Hirdetés
Dr. Faluvégi András: "Ha kitartóan küzdesz, odaérsz"

Dr. Faluvégi András: "Ha kitartóan küzdesz, odaérsz"

Amikor először voltam nála zumbázni, és odamentem hozzá bemutatkozni, rákérdeztem, hogy „te ugye egyébként állatorvos vagy?”. „Állatorvos is vagyok, meg táncos is.” Olyan komolysággal mondta ezt, hogy elszégyelltem magam az „egyébként” szóért. Megértettem, hogy számára ez a két terület ugyanolyan fontos, egyik sem csupán hobbi – mindkettő hivatás, sőt, szenvedély. Interjú dr. Faluvégi Andrással.

Hirdetés
Hirdetés

A zumba olyan táncos aerobik, amelynek különböző dél-amerikai táncok képezik az alapját, például a salsa, a merengue, a reaggeton. Aztán már az oktatón múlik, hogy az alapokból hogyan építi fel az órát. András óráján a zumba: szerelem első mozdulatra. Ő annyira vidám, dinamikus és lelkesítő tanár, hogy az ember minden mást elfelejt arra az egy órára.

D.E.: Mióta táncolsz?

F.A.: A versenytánccal csak negyedikes gimnazista koromban találkoztam. A szalagavatóra való felkészülés közben a tánctanár „felfedezett”, és onnantól nem volt megállás.

DE.: Mindig is kíváncsi voltam rá: törvényszerű, hogy a táncpartnerek magánélete is összefonódik?

F.A.: Nem törvényszerű, de azért gyakran előfordul. A testünkkel dolgozunk, sokat gyakorlunk, együtt utazunk, együtt öltözünk, szinte adja magát a dolog. Nekem nagyon sok táncpartnerem volt, de a többségükkel nem jártunk együtt. Igaz, azzal a lánnyal, akivel a legjobb eredményeket értem el, a magánéletben is egy párt alkottunk, de csak egy ideig. Érdekes módon a legnagyobb sikereink azután jöttek, hogy szakítottunk…

Dr. Faluvégi András:

Alapvetően azt gondolom, hogy a versenysportban ki kell zárni az érzelmi oldalt.

D.E.: De hiszen sok tánc annyira érzéki!

F.A.: Igen, de nem az történik, hogy átitat egy érzelem, és aztán azt fejezem ki a táncban. A valóság inkább az, hogy a mozgás öröme, egy-egy mozdulat minél tökéletesebb végrehajtása kelt bennem olyan érzéseket, amelyek aztán az arcomon is megjelennek. A rumba nem attól szenvedélyes, hogy hú, de szerelmes vagyok. Hanem attól, hogy miután évekig dolgoztam azon, hogy az a csípőnyolcas tökéletes legyen, és sikerül, na, az adja a katarzist.

D.E.: Mi pedig csak azt látjuk, milyen szép, milyen természetes!

F.A.: Miközben rengeteg munka van benne. A tánc kőkemény sport: másfél percnyi tánc négypercnyi boksznak felel meg, ami a fizikai igénybevételt illeti. De közben szórakoztató is. Jó, ha valaki tud táncolni, bármilyen szinten. A tánc egyfajta kultúra, kommunikációs csatorna, érintkezési mód. Gondolj bele, hogy például egy házibuliban, amikor a fiatalok találkoznak, valószínűleg a tánc lesz az első dolog, az első lépés az ismerkedésben. Persze lehet otthon tespedni és tévét nézni minden este, ám dönthetsz úgy is, hogy eljársz táncolni.

D.E.: Te aztán nem vagy egy tespedős típus!

F.A.: Dehogynem!

D.E.: Tessék?

F.A.: Imádok otthon „dögleni” és tévézni. Ráadásul nagyon édesszájú vagyok, a csoki meg a méz a gyengém. Ha nem mozognék, biztosan elhíznék! Ha viszont mozgok, azt nem tudom félig csinálni, csak nagyon! Azt szeretem, ha elfáradok. A hétfői zumbaedzés óta például még mindig izomlázam van. Neked nem?

D.E.: Jaj, nagyon is… Két lábon állsz: önálló tánciskolát nyitottál, és állatorvosi magánpraxist is viszel.

F.A.: Igen, egy éve alapítottam a táncstúdiót. Nem könnyű talpon maradni, de a lelkesedés visz előre. A rendelő pedig két éve létezik, azt a párommal együtt nyitottam, aki szintén állatorvos.

D.E.: Mindig is állatorvos akartál lenni?

F.A.: Vagy síbajnok. Na jó, ez inkább csak vicc. Apukám is állatorvos. Soha nem erőltette, hogy én is az legyek, de az ő példáját láttam magam előtt. Emlékszem, gyerekként mennyire lenyűgözött a szakdolgozata, bár semmit nem értettem belőle, csak a szép színes, sebészeti ábrák fogtak meg, és azt éreztem, hogy én is ezt akarom csinálni. Ő főleg gazdasági haszonállatokkal, tehát nagy testű jószágokkal foglalkozott. Sok mindent láttam gyerekkoromban.

D.E.: Például szülést?

F.A.: Ellést is, igen. Szarvasmarha-császármetszést, lókasztrálást, mindenfélét. Apukám nagyon jó a maga területén. Én, vele ellentétben, kisállatokkal foglalkozom. Egyszerre vagyok aneszteziológus, műtősfiú, sebész és belgyógyász, ami nagy kihívás. Az is érdekes, hogy míg orvosilag az állatokat kell ellátnom, a gazdákkal sokszor pszichológusnak is kell lennem. Nehezen tudnám elképzelni az életemet állatok nélkül, nekem is van otthon kutyám, macskám és kakadum is. (Jázmin kutya olykor a zumbaedzésre is besétál – a szerző.)

D.E.: Olyan derű és optimizmus sugárzik belőled, hogy azt tanítani kellene.

F.A.: Sokat gondolkoztam azon, hogy ez min múlik. Mindenkinek vannak mélypontjai, nekem is. De ha mindennap teszel valamit azért, hogy jól vagy jobban érezd magad, akkor a legjobb úton haladsz. Ha kitűzöd a célt, és kitartóan küzdesz, biztos lehetsz benne, hogy eléred. Más kérdés, hogy észre is kell venned, ha már odaértél: hogy ott vagy!

Névjegy:

Dr. Faluvégi András

  • 1975-ben Erdélyben (Szovátán) született, 1990-ben költözött át a családjával Magyarországra.
  • 2006-ban a latin táncok világranglistájának 14. helyén tartották számon. Ezen a listán négyezer táncos pár szerepel szerte a világból.
  • A tévéből is ismerhetjük: egy táncos műsorban Ungár Anikó partnere volt.
  • A Gizmók Állatorvosi Rendelő és Patika alapítója.
  • A Danza Táncstúdió tulajdonosa.

Keretes vége

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Pirula Trend