A mandulák a szervezet immunrendszerének részei, elsődleges szerepük a fertőzések megakadályozása. Ez nem mindig sikerül: a mandulák begyulladhatnak, megduzzadhatnak. Ez a mandulagyulladás, amelyet orvosi néven tonzillitisznek nevezünk. Dr. Lengyel Csongor fül-orr-gégész adjunktussal beszélgettünk.

A mandulák nem mindig tudják tökéletesen elhárítani a vírusok és baktériumok támadását: ilyenkor begyulladnak. A mandulagyulladás bármely életkorban előfordulhat, leginkább azonban öt- és tízéves kor között jellemző. A mandulagyulladásért baktériumok (leggyakrabban a Streptococcusok, a Staphylococcus és a Haemophilus) vagy az EBV-vírus a felelős.

A baktériumok és vírusok okozta fertőzés egyik első tünete lehet a torokfájás. Később láz, fáradtság, izomfájdalom, nyelési fájdalom jelentkezhet, fájdalmasan megnagyobbodott nyaki nyirokcsomók tapinthatók. A vizsgálatkor a mandulák általában duzzadtak, vörösek, de előfordulhat, hogy apró, sárgásfehér pontoknak látszó tüszőkkel vagy vékony lepedékréteggel vannak fedve. A tünetek 4-6 napig állnak fenn.

A teendők

A mandulagyulladás diagnózisát a háziorvos vagy a fül-orr-gégész állítja fel a fej és a nyak együttes vizsgálatát magában foglaló szakvizsgálat során. Az orvos ilyenkor gyulladás jeleit keresve megvizsgálja a hallójáratot és a dobhártyát, áttekinti az orrjáratokat, a torok képleteit és a nyaki nyirokcsomókat. A torok vizsgálatának nagy a jelentősége egyéb betegségek, például a diftéria kizárásában.

Egyes esetekben szükség lehet mintavételre torokváladék-tenyésztés céljából: ilyenkor egy steril vattában végződő pálcával mintát vesznek a mandulák felületéről.

A mandulagyulladás kezelése során központi szerep jut a pihenésnek – az ágynyugalom, a bő folyadékfogyasztás, a meleg sós vízzel való öblögetés, a megfelelő fájdalomcsillapítás gyorsíthatja a gyógyulást. Bakteriális fertőzés gyanúja esetén antibiotikus kezelés javasolt.

Mikor kell kivenni?

Bizonyos esetekben felmerül, hogy a mandulát jobb lenne eltávolítani. Elsősorban akkor van erre szükség, amikor a mandulagyulladás krónikussá válik, azaz gyakran visszatér, ilyenkor a mandula már nem tudja ellátni a védekező feladatát. Éppen ellenkezőleg!

A krónikusan gyulladt mandula gócként is viselkedhet. Állományán belül rengeteg baktérium halmozódik fel, amelyek könnyedén útnak indulnak a vérárammal. Eközben a vérben található ellenanyagok és fehérvérsejtek tömege tapad rájuk, az egyre nagyobbodó részecske pedig ott, ahol kicsi az ér keresztmetszete, megreked és gyulladást okoz: leggyakrabban a vesékben, az ízületekben, a szívbillentyűkben és a hajhagymákban (ezért lehet gyanús a foltokban hulló haj vagy az ízületi fájdalom).

A hazai irányelvek szerint az évente legalább háromszor előforduló mandulagyulladás indokolja a műtétet.

Az operáció

Műtét előtt a betegnek teljes körű kivizsgáláson kell átesnie. Válaszolnia kell a korábbi betegségeivel kapcsolatos kérdésekre, különösen, ami az esetleges vérzékenységet illeti. A mandulák állapotát pontosan felmérik. A műtét időpontjának megválasztásában nőknél fontos szempont, hogy lehetőleg ne a havi vérzés idejére essen, mert az jelentősen megnöveli a vérzéshajlamot.

A tonzillektómia mind helyi érzéstelenítésben, mind altatásban elvégezhető.

Altatás során a hangszalagok szintje alá a légcsőbe ledugott cső biztosítja a levegő szabad áramlását. Az ajkakat szétfeszítik, a nyelvet leszorítják. Helyi érzéstelenítés során a beteg együttműködése is szükséges. A műtét elején a mandula körül alkalmazott érzéstelenítő injekciókkal érik el a fájdalommentességet (igaz, maga a szúrás nem kellemes). Mindkét típusú műtét során a fül-orr-gégész speciális eszközzel megfogja, előrehúzza és ezzel megfeszíti az egyik mandulát, majd a lehető legóvatosabb mozdulatokkal elválasztja környezetétől. A vérző ereket leköti vagy speciális vérzéscsillapító eszközzel megégeti. Mindezt a másik oldalon is megismétli.

Műtét után

A műtétet követő néhány órában a beteg nem ehet és nem ihat semmit. Az esetleges vérzés miatt a legjobb, ha ekkor az oldalán fekszik. Egy ideig még a folyadékok nyelése is fájdalmas, a szilárd ételeké pedig még inkább. Mégis javasolt a torok „használata”: a gyakorlással könnyebbé válik majd a nyelés. Persze ne ropogós héjú kenyérrel kezdjük, hanem levesekkel, puhára főtt zöldségekkel vagy főzelékekkel. Eleinte mindenképpen kerüljük a csípős fűszereket, például a borsot, a paprikát, a tormát vagy a gyömbért. Jó tudni, hogy a nyílt seb miatt a torok ilyenkor a szokásosnál érzékenyebb a hőre, ezért az ételeket inkább csak langyosan fogyasszuk, ne forrón!

A fájdalom a műtétet követő harmadik-ötödik nap körül a legerősebb, ekkor a sebárok hegesedése, összehúzódása okozza az érzékenységet. Átlagosan két nap után a páciens haza is mehet, bár a torokfájással még két-három hétig számolnia kell. Az ásítással járó fájdalomérzés még hetekig fennállhat. A műtét szerencsére semmilyen negatív következménnyel nem jár hosszú távon.

Milyenek a mandulák?

A szájpadi mandulák ovális alakú, lapos vagy gombócszerű (általában egyenetlen felszínű) nyirokszövetből álló szervek, a torok két oldalán. Ezeket két árkádhoz hasonló ív – az elülső és hátulsó garatív – öleli körül. A mandulákat valójában apró csatornácskák alkotják: ha kiterítenénk ezek belső felszínét, akkora területet kapnánk, mint egy teniszpálya!

A szájüregbe, az orrüregbe és az orrmelléküregekbe kerülő baktériumok és vírusok ellen a mandulák úgy nyújtanak védelmet, hogy az immunrendszer sejtjeit ellenanyagok termelésére ösztönzik.

A cikk első részét ide kattintva találja