Hirdetés
Gyógyítható-e a limfóma?

Gyógyítható-e a limfóma?

A limfómák a nyirokrendszer rosszindulatú daganatos megbetegedései. Bár vannak agresszív fajtái, sok típusa ma már jól kezelhető és hosszú távú, tünetmentes túlélés biztosítható. Dr. Szaleczky Erika, az Országos Onkológiai Intézet belgyógyász, onkológus munkatársa segítségével összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat.

Hirdetés
Hirdetés

A nyirokrendszer az immunrendszer része, s elsődleges feladata, hogy  megvédje a szervezetet a fertőzésekkel szemben.

A nyirokrendszert a  vérerekhez hasonló nyirokerek alkotják, amelyek behálózzák az egész  szervezetet.

A nyirokerekben egy folyadék, a nyirok vagy más néven limfa  kering. A nyirokerek a nyirokcsomókban, ezekben az apró, bab alakú  szervekben futnak össze.

A nyirokcsomókban nagy számban megtalálható limfociták, azaz  fehérvérsejtek felelősek a fertőző organizmusok (például a baktériumok  és a vírusok) kiszűréséért. Ilyen nyirokcsomók vannak a nyakon, a  kulcscsont alatti és fölötti területen, a hónaljban, a mellkasban, a  hasüregben és a lágyékban.

A nyirokrendszerhez tartoznak még a mandulák, a lép és a csecsemőmirigy. A testünkben máshol is található nyirokszövet, például a bőrben, a gyomorban és a vékonybélben.

Ha a szervezetben valahol fertőzés vagy gyulladás lép fel, a legközelebb elhelyezkedő nyirokcsomók megduzzadnak és érzékenyek lesznek.


Típusok

Az immunrendszer részeként a nyirokrendszernek a daganatok elleni védekezésben is jelentős szerepe van. Ám olykor előfordul, hogy maga a nyiroksejt-vonal kezd el kórosan és korlátlanul szaporodni: a nyirokrendszer rosszindulatú daganatos megbetegedését nevezzük limfómának. Hazánkban a rákos megbetegedések 1-2 százaléka limfóma.

A limfóma kialakulásának pontos okát nem ismerjük. A betegség nem öröklődik, és különösebb rizikófaktorai sem állapíthatók meg. Bármely életkorban előfordulhat. A statisztikák szerint a férfiakat gyakrabban érinti, mint a nőket.

A limfómák alapvetően két nagy csoportra oszthatók. A Hodgkin-kórnak négy szövettani altípusa van, amelyek kezelése hasonló. (A betegség első leírójáról, Sir Thomas Hodgkinról kapta a nevét.) Az összes többi limfómát a non-Hodgkin-limfómák közé soroljuk. Ezek száma sokkal több, és egymástól is meglehetősen különböznek. Hazánkban évente mintegy 260 Hogdkin- és közel 1500 non-Hogdkin-kóros új beteget diagnosztizálnak.

Tünetek, vizsgálat

A limfómák fő tünete a duzzadt nyirokcsomó, amely azonban nem okoz fájdalmat. Ha ilyet tapasztalunk, nem szabad megijednünk, hiszen elképzelhető, hogy csupán valamilyen fertőzés vagy gyulladás áll a háttérben.

A limfómában előfordulhatnak még olyan egyéb, általános tünetek is, mint például a visszatérő, mással nem magyarázható láz, a jellemzően éjszakai izzadás vagy hőemelkedés, az étvágytalanság, a fogyás, a nehézlégzés, a köhögés és a bőrviszketés. Forduljunk orvoshoz, ha ezek a tünetek két hétnél hosszabb ideig fennállnak!

Az orvos kikérdezi a beteget, majd fizikális vizsgálat következik. Meg kell állapítani az érintett nyirokcsomók elhelyezkedését és nagyságát.

A limfóma gyanúja csak szövettani vizsgálattal igazolható. A limfóma a nyirokrendszer természetéből adódóan az egész szervezetet érinti. Ha a diagnózis limfóma, azt is ellenőrizni kell, hogy érintettek-e a nyirokrendszeren kívüli szervek. A betegség stádiumának megállapítása érdekében vérvizsgálatok, képalkotó vizsgálatok (röntgen, ultrahang, CT, esetleg MRI, PET) és csontvelővétel is szükséges.

Kezelés

A limfóma kezelése történhet sugár-, kemoterápiával vagy célzott biológiai terápiával, illetve ezek kombinációjával. A sebészi út többnyire nem jön szóba. Elsőre talán furcsának hangzik, de minél agresszívebb egy daganat, annál jobban kezelhető kemoterápiával. Sajnos mind a sugár-, mind a kemoterápia súlyos mellékhatásokkal járhat.

A sugárkezelés például szokatlan fáradtságot, bőrpírt, bőrszárazságot, torokszárazságot, torokfájást, nyelési panaszokat, nehézlégzést, köhögést okozhat. Ha a hasi területről van szó, hányinger, hányás vagy hasmenés is előfordulhat. A kemoterápia a gyorsan osztódó sejtekre hat, így a daganatos sejteken kívül a csontvelőt, az emésztőrendszer felszínét és a hajhagymákat is pusztítja.

Az immunterápia, azaz a célzott biológiai terápia viszonylag új lehetőség. E gyógyszereknek a molekulái "megtalálják" a daganatos nyiroksejteket, és csak ezeket pusztítják el. Sajnos az immunterápiának is lehetnek mellékhatásai, például - ritkán - allergiás reakciót válthatnak ki. Egyes betegeknek őssejt-transzplantációt javasolnak.

Sok beteg teljesen felépül a limfómából. Ám ahhoz, hogy a gyógyulást biztonsággal kimondhassuk, 10 évet kell várni - addig inkább túlélésről, illetve tünetmentességről beszélhetünk. Mivel a kór kiújulhat - ennek veszélye a terápiát követő két éven belül a leggyakoribb -, nagyon fontos, hogy az érintettek járjanak rendszeres kontrollra!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Pirula Trend