Fő a fejünk
A fejfájást hétköznapi jelenségnek tartjuk: életünk során szinte mindannyian megtapasztaljuk. Arra a kérdésre, hogy volt-e az elmúlt évben fejfájása, Magyarországon az emberek négyötöde igennel felel. Ez a hetedik leggyakoribb panasz, amellyel háziorvoshoz fordulunk.
A fejfájások két nagy csoportba oszthatók. Az egyikbe az úgynevezett másodlagos, tüneti fejfájások tartoznak: ezek mögött meghatározható szervi elváltozás - például szemészeti és fül-orr-gégészeti, anyagcsere-betegség, pszichiátriai probléma, igen ritkán komoly idegrendszeri betegség: daganat, vérzés - áll. (De ne gondoljunk egyből a legrosszabbra! Tízezer páciens közül évente csupán egynél derül ki, hogy agydaganat áll a háttérben!)
Ha viszont nem mutatható ki szervi ok (azaz a röntgen, a CT, az MRI nem mutat eltérést), akkor elsődleges, önálló fejfájásról beszélünk. Ilyenkor a fájdalomérző központ zavaráról van szó. Maga az agyszövet nem rendelkezik fájdalomérzékeléssel, csak az agyi ereknek és az agyburoknak vannak fájdalomérző idegvégződései. Fejfájásnál ezek kórosan aktiválódnak.
Milliók problémája
Az önálló fejfájásnak három formáját különböztetjük meg.
A tenziós fejfájás olykor mindössze egy félóráig kínoz, ám akár egy hétig is tarthat. A fájdalom rendszerint az egész fejre kiterjed, s enyhe vagy közepes erősségű. Gyakran szorongás, hangulatzavar is kíséri. A stressz elősegítheti a kialakulását. (A tenzió, azaz nyomás szó itt nem a vérnyomásra, hanem inkább a pszichés terhekre utal.)
A "cluster" (csoportokban jelentkező) fejfájás jellemzően a fiatal- és középkorú férfiakat sújtja. Rohamokban jelentkezik, s a rendkívül erős, féloldali fájdalom (a szemüregben, a homlokon, a halántékon) általában fél-egy óráig tart. Rendszerint éjszaka érkezik, de a nap folyamán többször is visszatérhet, jellegzetes tünete a fájdalom oldalán a szem könnyezése, a kötőhártya pirossága, az orrdugulás vagy az orrfolyás.
A migrén féloldali, lüktető, görcsös fejfájás. Néhány óráig, de akár három napig is tarthat. Általában hányingerrel, hányással, fény- és hangérzékenységgel, valamint fokozott gyengeséggel társul. A beteg alig képes fizikai erőkifejtésre. (A migrén lefolyásának négy jellegzetes periódusa: a bevezető tünetek szakasza, az aura időszaka, a fejfájás, majd a lábadozás.)
Bár Julius Caesartól kezdve Pascalon és Tolsztojon át Freudig sok neves férfiról feljegyezték, hogy migrénben szenvedett, a nőknél átlagosan háromszor gyakrabban fordul elő, mint a férfiaknál. (Igaz, a serdülőkor kezdetén még a fiúknál gyakoribb.)
Jelenleg az Európai Unióban 47 millió - hazánkban 1-1,2 millió - ember küzd migrénnel, és ez évente 36 millió munkanapkiesést, valamint 70 millió "csökkent értékű" munkanapot eredményez! Az idegrendszer betegségei közül ez a legköltségesebb: évente 27 milliárd eurót költenek a kezelésére...
Központban a segítség
Szerencsére már jó ideje léteznek fejfájáscentrumok, ahol neurológusok várják a fejfájással küszködőket. (Az első fejfájáscentrumok 1976-ban alakultak Magyarországon, és azóta már szinte minden nagyobb városban megtalálhatók.) Az ambulancián a beszélgetés és a neurológiai vizsgálat akár egy óránál is több időt vehet igénybe, hiszen az orvos igyekszik minden körülményt feltérképezni, amelynek köze lehet a fejfájáshoz. Bár legtöbbször nem közvetlen oka a fejfájásnak, fontos tisztázni, hogy milyen lelki okok állhatnak a háttérben, történt-e valami, ami szorongást vált ki, van-e hangulati ingadozása a betegnek. Ismert, hogy a migrénes és a tenziós fejfájásban szenvedők között az átlagosnál gyakrabban fordul elő depresszió: érdekes, hogy a szerotonin-anyagcserére ható egyes gyógyszerek mindkét kórkép megelőzésére alkalmasak, míg másokkal a migrénrohamot lehet megszüntetni.
Jobb esetben a páciensnek csak egyszer kell ellátogatnia az ambulanciára, ahol a szakember beállítja a megfelelő gyógyszerelést.
Kérdezzen szakértőnktől
Kapcsolódó gyógynövények
Kapcsolódó betegségek
