Hirdetés
Felesleges idősek?

Felesleges idősek?

Az ENSZ Egészségügyi Szervezete (WHO) és a különféle nemzetközi szervezetek már az 1990-es években felismerték, hogy a világ fejlett országaiban felborulóban van a demográfiai egyensúly. A népesség elöregedése számtalan társadalmi problémát okoz.

Hirdetés
Hirdetés

Az aktív korúak száma hazánkban is csökken, az orvostudomány fejlődésének köszönhetően pedig egyre több idős ember éri meg a hetvenedik, nyolcvanadik életévét. Az atomizálódott családokból "kiszorulnak" az idősek, többségük magányosan tengeti napjait. Szociológiai vizsgálatok, statisztikai adatok sokasága bizonyítja: a nyugdíjasok helyzete sem társadalmi, sem egészségügyi-mentális, sem anyagi szempontból nem megnyugtató. Egyre fontosabbá válik a szociális munkában az idősgondozás, hiszen egyre több szerep hárul az e korosztályhoz tartozók ellátásában, életminőségének megőrzésében, társadalmi integrációjában az állami ellátórendszer intézményeire, illetve a különféle egyházi, civil szervezetekre.

Szőke Gyuláné, a II. Kerületi Önkormányzat I. Gondozási Központjának vezetője - több évtizedes szakmai múltjának köszönhetően - nemcsak az idősek anyagi, mentális, egészségügyi problémáit, hanem az ezek megoldására, kezelésére hivatott megoldási módokat: tehát az egészségügyi, szociális ellátási lehetőségeket is ismeri. Mint mondja, a második, sokak által "elitnek" tartott kerületben ugyanúgy megtalálhatók a súlyos anyagi gondokkal küszködő nyugdíjasok, mint az ország szegényebb térségeiben, kistelepülésein.

A szakember ugyanakkor a legfőbb, az előrehaladott korúak életminőségét befolyásoló tényezőnek mégsem az anyagi ellehetetlenülést, hanem az e korosztály közérzetét, mentális, sőt fizikai állapotát is meghatározó rászorultság-, kiszolgáltatottság- és feleslegességérzetet tartja. Ma az idősek többsége afféle párialétet kénytelen élni, s a tevékeny élet után meg kell elégedniük az "eltartotti" státussal - mondja a szakember.

Felesleges idősek?

A többgenerációs családmodell megszűnésével, az idősekre nem mint segítőtársakra, hanem mint "nehezékre" tekint közvetlen környezetük is, de a társadalom is. A társadalombiztosítás felosztó-kirovó rendszere erősíti a tudatot az aktívakban, hogy őket terhelik a már munkaképtelenek (idősek, betegek, fogyatékkal élők) eltartásának, gondozásának terhei, a rászorultak életminősége ugyanakkor elválaszthatatlan a ma munkaképes korúak által megteremtett anyagi feltételektől.

A kérdésre, hogy a még tevékeny nyugdíjasok, a fizikailag és szellemileg is friss idősek tudását, tapasztalatait hogyan fordíthatná a maga javára a társadalom, a szakember azt válaszolja: egy, az általa vezetett intézmény felmérésének tanúsága szerint az idősek közül sokan valóban szeretnének még aktívan részt venni a társadalom életében. A szakember a civil szervezeteknél látja annak a lehetőségét (a karitatív munkától a gyerekfelügyeletig), hogy hasznossá tehessék magukat a korosabb emberek is. Míg tőlünk nyugatabbra már számos munkaalkalmat kínálnak a nyugdíjas korúaknak is, addig nálunk a munkaerőpiacon még a jóval fiatalabbak is nehezen tudják értékesíteni tudásukat, képességeiket.

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Pirula Trend