Hirdetés

Fájdalom, láz

A fájdalom - az orvosi szótár meghatározása szerint - változatos mértékű és helyű, jól körülírt vagy kiterjedt kellemetlen érzés, melyet rendszerint az érzőidegek továbbítanak az agyba. A fájdalom mint élettani jelenség része a szervezet védekező mechanizmusának, mivel bekapcsolja a motoros reflexeket, és ébren tartja a szervezet védelmi apparátusát.

Hirdetés
Hirdetés

A fájdalomra azonnal reagálunk, s minél gyorsabban szeretnénk megszüntetni.

A fájdalomérzet a bőr, illetve a belső szervek egyes pontjairól, az úgynevezett fájdalomreceptorokból indul ki. Fájdalomérző idegvégződés milliószámra található - többek között - a bőrünkben, a csontjaikban, az izmaikban, az ízületeinkben. Eloszlásuk azonban nem egyenletes, mert - például - a hátunk közepén sokkal kevesebb található, mint az ujjbegyünkben.

Fájdalom létrejöhet

  • fizikai hatásra

  • hő- vagy mechanikus hatásra

  • kémiai hatásra

A fájdalom számtalan módon jelentkezhet. Nem véletlenül beszélünk tompa vagy éles, szúró, lüktető, feszítő, hasogató és nyilalló, nyomó, viszkető, szorító fájdalomról. A súlyos fájdalmat okozó sérülést szinte azonnal megérezzük, míg a tompa, sajgó fájdalom (pl. gyomorgörcs) később jut el a "tudatunkig", mivel lassabb vezetési sebességű idegrostokon terjed.

A fájdalom mindenképpen hasznos védekezőreakció, hiszen a szövetek károsodásától hivatott megvédeni minket. A fájdalmat kiváltó ingerület a gerincvelőn keresztül reflexes mozgásokat indíthat el: ha például egy forró tárgyat érintünk meg, azonnal elkapjuk a kezünket, még mielőtt végiggondolnánk, mi is történt valójában.

A leggyakoribb fájdalmak a fejfájás, az ízületi és csontfájdalmak, a különböző gyulladás, illetve fertőzés okozta fájdalmak, a fogfájás, a menstruációs fájdalmak, a műtétek utáni sebfájdalom, és a különböző daganatos megbetegedésekkel összefüggő fájdalmak.

Akut fájdalom

Az ilyen típusú fájdalom, melyet szövetsérülés vált ki, lehet gyenge és csak egy pillanatig tartó - mint egy tűszúrás -, de lehet igen erős is, ami napokig, sőt hetekig is tarthat. (Égést, csonttörést, izomrándulást kísérő fájdalom.) Akut fájdalom esetén pontosan tudjuk, hol van a sérülés.

Krónikus fájdalom

Ellentétben az akut fájdalommal, a krónikus esetben a sérülés gyógyulását követően is megmarad a fájdalom. Rendszerint fél év eltelte után beszélünk krónikus fájdalomról. Oka lehet valamilyen krónikus megbetegedés (ízületi kopás vagy ízületi gyulladás. Esetenként sérülésből, gyulladásból ered, melyek a perifériális idegeket vagy a gerincvelőt érintik. Az idegfájdalomnak ez a típusa - mely az eredet sérülés gyógyulása után is fennmarad - neuropátiás fájdalomnak hívjuk. Ez azt jelenti, hogy a fájdalmat idegkárosodás, és nem a sérülés okozza.

Időnként a krónikus fájdalom oka nem derül ki.

Fájdalomcsillapítás

Minden fájdalom - ha nem is szüntethető meg teljesen -, csillapítható.

A fájdalomcsillapító tabletták általában az agyban hatnak, a keletkező fájdalomérzet-átvitel gátlása révén. A recept nélkül kapható fájdalomcsillapítók kiválasztásánál figyeljünk azok hatóanyag tartalomára, mert az, hogy gyógyszerek más-más néven kerülnek forgalomba, még nem azt jelenti, hogy a bennük lévő hatóanyag is különböző.

A recept nélkül kapható fájdalomcsillapítókat - hatóanyaguk alapján - három nagy csoportba sorolhatjuk: szalicilátot, paracetamolt és amidazofént, novamidazofént tartalmazók.

Ügyeljünk arra, hogy azonos hatóanyagú fájdalomcsillapítót ne szedjünk egyszerre, mert ez túladagoláshoz vezethet.

Néhány tény a fájdalomról

  • Ha a fájdalomreceptorok sűrűségét nézzük, akkor a nyelvünk a legérzékenyebb a fájdalomra. A második helyen a nemi szervek állnak.
  • A fájdalomra való érzékenység egyénfüggő. Vannak, akikben a fájdalomellenes hormonok (endorfin, szerotonin) szintje magasabb az átlagnál, ők jobban tűrik a fájdalmat.
  • Bármilyen meglepő, az agyszövetben nincsenek fájdalomérzékelő receptorork. Így az agy csak feldolgozza a fájdalomról beérkező információkat, de önmaga nem érez semmilyen fájdalmat.


Láz

Minden akut fertőző betegség jellemző tünete. A láz akkor jön létre, amikor a vírusok, baktériumok vagy egyéb ágensek hatására a szervezet egy fehérjét kezd termelni, mely - a köztiagyra hatva - az alaphőmérséklet emelkedését idézi elő. A láz mint tüneti reakció igen fontos a betegség természetét, illetve lefolyását illetően. Nem feltétlenül fontos a láztalan állapot minden áron való visszaállítása: néhány tized fok emelkedés nem késlelteti a betegség gyógyítását. Viszont a magas láz súlyos anyagcserezavarokat idézhet elő, ezért ilyekor fontos a lázcsillapítás.


Mikor beszélünk lázról?

A 37-38 Celsius-fok közötti testhőmérséklet esetén hőemelkedésről, 38 felett lázról beszélünk. Kisgyermekek esetében gyakran a végbélnyílásban mérik a lázat, ilyenkor figyelni kell arra, hogy a hőmérő fél fokkal magasabbat mutat, mint ha a hónaljban történne a mérés.

Lázcsillapítás

Ma már számos vény nélkül kapható gyógyszer áll rendelkezésre - gyerekeknek, felnőtteknek egyaránt - különböző hatóanyagokkal és különböző gyógyszerformákban.

Ám természetes úton is csillapíthatjuk a lázat: jó módszer erre a hűtőfürdő. A lázas beteget ültessünk be egy kád kellemesen meleg vízbe, majd lassan csorgassunk hozzá hideg vizet. A zuhany kevésbé hatékony.

Alkalmazhatunk priznicet is: a beteget bugyoláljuk be állott vizes lepedőbe, s egy könnyű pléddel takarjuk be.


Néhány tudnivaló a lázgörcsről

Ez az állapot mindig lázas állapotban jelentkezik, általában a láz felszálló szakaszában. A fél-négy éves gyerekek körülbelül 3 százalékát érinti. A görcsös állapotot nem a lázat okozó betegség, hanem maga a láz idézi elő. A gyerek elkékül, végtagjai megmerevednek vagy rángatóznak, elveszti az eszméletét. A lázgörcs - az esetek többségében - néhány perc alatt magától elmúlik.

A lázgörcsre hajlamos gyereknél a lázcsillapító eljárások nem különböznek, de gondosabban kell eljárni, mint azoknál a kicsiknél, akiknél nincs ilyen hajlam. Minden lázas állapothoz orvost kell hívni.

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Pirula Trend