Elsősegélynyújtási ismeretek: A háztartási balesetek I. rész

Elsősegélynyújtási ismeretek: A háztartási balesetek I. rész

Kisebb-nagyobb balesetek minden háztartásban előfordulnak, az azonban nem mindig olyan egyértelmű mit kell tennünk a kritikus pillanatban, hogyan kell ellátnunk szakszerűen egy-egy sérülést.

A helyesen végzett sebellátás, pedig kulcsfontosságú, hiszen lerövidítheti a gyógyulás idejét, csökkenti a kialakuló szövődmények arányát és súlyosságát.

A sérülések ellátása

Elsősegélynyújtási ismeretek: A háztartási balesetek I. részA sebellátás célja, hogy a legjobb funkcionális és kozmetikai eredmény mellett minél gyorsabb sebgyógyulását érjünk el, a lehető legkevesebb szövődménnyel. Ennek érdekében a sebellátás során a sebgyógyulás legoptimálisabb feltételeit kell megteremteni. Ebben az esetben a seb gyorsan, fertőzésmentesen, kevés hegszövettel elsődlegesen gyógyulhat. Minden seb sorsa attól függ, hogy a legelső ellátás szakszerű volt-e. A sérülés helyszínén úgynevezett ideiglenes sebellátás történik.

  1. Mielőtt a helyszínen hozzákezdünk a beteg ellátásához, minden esetben tájékozódjunk a sérülés körülményeiről. Igyekezzünk kideríteni a baleset pontos időpontját, helyszínét, milyen eszköz, hogyan okozta a sérülést.
  2. A beteget ültessük, vagy fektessük le, a sérült végtagról távolítsuk el a ruházatot.
  3. A seb környékét steril mull-lapra öntött sebbenzinnel vagy alkohollal tisztítsuk meg. A tisztítását a sebszéleknél kezdve sugárirányban, a sebtől távolodva végezzük, így nem sodorjuk a sebbe a szennyeződéseket.
  4. A seb közvetlen környezetét jódtinktúrával ecseteljük. A klasszikus alkoholos jódoldat nem kerülhet a sebbe. A jódot szerves kötésben tartalmazó oldatokkal, illetve 3%-os hidrogén-peroxid oldattal (Hyperol) a sebüreg is tisztítható.
  5. A Hyperol a vér és szövetnedvek hatására felpezseg, habot képez, ami a seb minden részébe eljut. Erős oxidáló hatása miatt kiváló fertőtlenítőszer.
  6. A sebbe tilos sebhintőport szórni vagy kenőcsöt kenni! A sebhintőpor a magába szívott sebváladékkal együtt ugyanis kérget képez a seben, ami megakadályozza a sebváladék ürülését, és a seb elgennyesedéséhez vezethet.

Háztartási balestek ellátása

A leggyakoribb háztartási sérülések a kézsérülések. Fontos annak megítélése, hogy a baleset során történt-e nagyobb ér- vagy ideg esetleg ín- ízület vagy csontsérülés. Ennek esélye jóval nagyobb barkácsgépekkel történt baleset estén. Az esetleges sokkos állapotú betegnél elengedhetetlen a fekvő testhelyzet biztosítása, esetleg felpocolt alsó végtagokkal. Az ujjak vagy a végtag baleseti erdetű csonoklása esetén a levágott testrész hűtéséről is gondoskodni kell, ami a visszaültetés esélyét jelentősen növeli.

Gyakori háztartási baleset a szögbe lépés. Ezekben az esetekben ritka a komoly ér-vagy idegsérülés. A seb fertőtlenítése és fedőkötés felhelyezése után a végtagot polcoljuk fel. A tetanusz védőoltás kötelező, ezért az orvosi ellátás az apró sérüléseknél is elengedhetetlen. Az idegentest bentmaradásának gyanúja esetén, vagy ha sérülés nem friss és gyulladásos jelek mutatkoznak, az ellátás már inkább sebészi feladat.

Teendők:

  • ha seb is van az ujjon, végezzünk sebtisztítást
  • lássuk el az ujjat fedőkötéssel
  • seb, vagy köröm alatti vérömleny esetén a sérült kart mindenképpen kössük fel
  • ha mód van rá jegeljük a sérült ujjvéget, kötésen át jégakkuval, nylon-zacskóba tett jégkockákkal

Forrás: Dr Kökény Zoltán: A méhcsípéstől az újraélesztésig