Hirdetés
Együtt élni az asztmával

Együtt élni az asztmával

Az asztma a világ egyik leggyakoribb krónikus betegsége. Napjainkban mintegy 300 millió embert érint a világon, 200-300 ezer embert pedig Magyarországon. A nyugati életstílust követő országokban előfordulási gyakorisága tovább növekszik. Egyes becslések szerint 2025-re további 100 millió fővel gyarapodik az asztmás betegek száma.

Hirdetés
Hirdetés

Az asztma a hörgők krónikus gyulladásos betegsége, amelyet három fő tünet együttese jellemez (ez az úgynevezett Virchow-féle triász): a hörgők nyálkahártyájának ödémája (duzzanata), a nyálkahártya által termelt nyák sűrűbbé válása és pangása, ezáltal nyákdugó képződése a hörgőkben, valamint a hörgők simaizmainak görcse. Az asztmás ember legfőbb panasza a köhögés és a rohamokban jelentkező nehézlégzés. (Azt az állapotot, amikor a rohamok összefolynak, status asthmaticus-nak nevezzük.) Jelentkezhet továbbá zihálás, sípoló légzés vagy mellkasi szorítás is. Mindez azért történik, mert a beteg érzékeny légutai fokozottan reagálnak a provokáló tényezőkre (az úgynevezett triggerekre). Ha lehet, ezeket el kell kerülni!

Esélyek, veszélyek

Az asztma egyik fajtáját allergének (háziporatka, pollenek, állati szőrök, pikkelyek, madártollak, gombaspórák) provokálják, míg a betegség másik formájának hátterében endogén (belső) faktorok állnak.

- Hogy kinél alakul ki asztma, azt nem lehet előre megjósolni - mondja dr. Major Tamás tüdőgyógyász, allergológus és klinikai immunológus, a Budai Allergiaközpont munkatársa. - Azt azonban tudjuk, hogy családi halmozódást mutat. Éppúgy, mint a másik két "atópiás betegség": az allergiás rinitisz vagy népies nevén szénanátha, illetve az atópiás dermatitisz, azaz bőrgyulladás. (A toposz szó jelentése: hely, dolog; az atópiáé: valami nincs a helyén, nincs rendben). Az atópia nem betegség, hanem az immunrendszer bizonyos öröklődő állapota, ami hajlamosít az említett "atópiás betegségekre".

Ha egy gyermek mindkét szülője atópiás, 80-90 százalék az esélye annak, hogy ő is az lesz. Ha csupán az egyik szülő az, akkor ez az arány mintegy 50 százalék. Ha mindkét szülő egészséges, még akkor is van 25 százalék esélye annak, hogy a gyermeknél atópia alakul ki. Érdekes módon a pubertáskor elérésével a gyermekek 70-80 százaléka "kinövi" a betegséget (gyermekkori asztma). Természetesen bizonyos környezeti tényezők - mint például a nagyvárosi szmog vagy a dohányzás - tovább ronthatják az esélyeket.

Kontroll alatt

A kezelés szempontjából két csoportra oszthatók a betegek: jól kontrolláltak vagy rosszul kontrolláltak. Az előbbi azt jelenti, hogy a beteg tünetmentes: bár időnként eljár ellenőrzésre, hosszú ideig panaszmentes. Az utóbbi csoportba tartozó betegeknél előfordulnak asztmás epizódok, akut exacerbációk, azaz fellángolások.

- Az asztma terápiájában az 1950-es években vált népszerűvé a kortizon (mellékvesehormon) alkalmazása - mondja dr. Major Tamás. - Ez azonban súlyos mellékhatásokkal fenyegetett, így a gyógyszergyártók között versenyfutás indult a minél hatásosabb és egyben minél kevesebb mellékhatással járó szer előállítására. Hamarosan megjelentek a kortizonmolekula módosításai, szájon át szedhető vagy injekcióban adható formában. Később új igényként merült fel, hogy a készítmény minél kisebb hányada kerüljön bele a szisztémás vérkeringésbe: így láttak napvilágot a helyileg alkalmazott, beszippantható, módosított kortikoszteroid-molekulákat tartalmazó szerek. Ma ezek számítanak az asztma alapvető gyógyszereinek, amelyeket hörgőtágítókkal együtt alkalmaznak. Utóbbiak hosszú hatású változataiból elég naponta egy vagy két szippantás, és biztosított a könnyű légzés.

Bár az orvostudomány mai állása szerint nincsen végleges gyógyír az asztmára, a betegség jól karbantartható - fontos, hogy minél hamarabb forduljunk szakorvoshoz!

Hirdetés
Hirdetés
Kérdezzen szakértőnktől
Kapcsolódó gyógynövények
Kapcsolódó betegségek
Hirdetés
Pirula Trend