Hirdetés
Édes élet - cukorral vagy anélkül?

Édes élet - cukorral vagy anélkül?

Szeretjük az édes ízt - már az őseink is szerették, ez a vonzalom belénk van kódolva. Bizonyos kutatások kimutatták, hogy amikor a kismama édességet eszik, a magzat "nyammog" az anyaméhben! Nem véletlen, hogy az édes ízhez egész szimbólumrendszer is kapcsolódik - gondoljunk csak a mézeskalácsra vagy akár az "édesem" megszólításra.

Hirdetés
Hirdetés

Az édes íz természetes forrásai a cukrok, amelyek mind a szénhidrátok közé tartoznak: ezek a szervezetünk számára nélkülözhetetlen, energiát adó tápanyagok. Nagymértékben befolyásolják fizikai állapotunkat, de a hangulatunkra is kihatnak.

Mik azok a cukrok?

A szénhidrátok szénből, hidrogénből és oxigénből állnak. Léteznek emészthetetlen és emészthető szénhidrátok, ez utóbbiakon belül pedig megkülönböztetjük az egyszerű és összetett szénhidrátokat. Cukroknak tulajdonképpen a vízben jól oldódó, gyors felszívódású, többé-kevésbé édes ízű egyszerű szénhidrátokat hívjuk, amelyek egy vagy két úgynevezett monoszacharid egységből épülnek fel. A legismertebb monoszacharidok a szőlőcukor (glükóz vagy dextróz), a gyümölcscukor (fruktóz vagy levulóz) és a galaktóz (a tejcukor egyik alkotórésze).

- Amikor kockacukrot teszünk a kávénkba vagy édes porfelhőbe burkoljuk a süteményt, akkor diszacharidot fogyasztunk: ez két monoszacharid összekapcsolódásából épül fel - mondja Henter Izabella dietetikus. - Ezek közül a répa- vagy nádcukorról hallunk a legtöbbet, amelyet más néven szacharóznak, szukróznak, mindennapi szóhasználattal pedig kristálycukornak, porcukornak vagy asztali cukornak hívunk.

Édes élet - cukorral vagy anélkül?

A diszacharidok közé tartozik még a tejcukor (laktóz) és a malátacukor (maltóz) is. A répacukor monoszacharid egységekre, azaz szőlőcukorra és gyümölcscukorra, a tejcukor szőlőcukorra és galaktózra, a malátacukor pedig szőlőcukor egységekre bomlik az emésztés során. A legédesebb a gyümölcscukor, utána következik a répacukor, majd a szőlőcukor, a malátacukor, végül pedig a tejcukor jön a sorban.

Hogyan keletkezik a cukor?

A növények a fotoszintézis során a levegő szén-dioxidjából és vízből a napfény energiájának segítségével cukrot képesek előállítani, amely különböző szénhidrátok formájában, tartalék tápanyagként épülhet be. A szőlőcukor és a gyümölcscukor majdnem minden gyümölcsben megtalálható, mint ahogyan a mézben is. A répacukor fő forrása a cukorrépa és a cukornád. A csírázó magvakban található malátacukornak köszönhetjük többek között a sört. A tejcukorral a tejben, a tejtermékekben és az anyatejben találkozhatunk. Élelmiszercímkéken láthatjuk feltüntetve a kukoricaszirupot, amelynek 55 százaléka gyümölcscukorból, 45 százaléka pedig szőlőcukorból áll. A ribóz nevű egyszerű cukrot, amely lassabban emeli meg a vércukorszintet, főként energiaitalok összetevői között fedezhetjük fel.

Mire jó a cukor?

A glükóznak kiemelkedő jelentősége van az emberi szervezet számára, mivel testünk számos sejtjének, például a központi idegrendszernek, a vörösvértesteknek egyedüli energiaforrást jelent. Befolyással van a tanulási és emlékezési folyamatokra, elengedhetetlen az izomműködéshez.

A szervezetnek a glükózzal kell a legkevesebbet "bajlódnia", hogy azt energiává alakítsa. Az inzulin segíti elő a glükóz energiaszolgáltató folyamatokban történő felhasználódását, valamint a máj-, az izom- és a zsírszövetben keményítőként történő raktározódását. Az inzulin szénhidrát-anyagcserét érintő hatásai összességében csökkentik a vércukorszintet. Az étkezés vércukorszint-növelő, a fizikai aktivitás vércukorszint-csökkentő, a hasnyálmirigy inzulintermelése tehát többletinzulin-elválasztással, illetve az elválasztás csökkenésével reagál, ami biztosítja a normál vércukorszintet. Az éhgyomri normál vércukorérték 4,0 és 5,0 mmol/l körüli, de mindenképpen 6,0 mmol/l alatt van.

Édes élet - cukorral vagy anélkül?

A cukrok közül a glükóz viszi fel a leggyorsabban a vércukorszintet, ezért nagy mennyiségű fogyasztása megterhelheti a hasnyálmirigyet. - Ezért szoktuk azt mondani, hogy az édességet ne önmagában, hanem étkezés után fogyasszuk - magyarázza Henter Izabella. - Még jobb, ha olyan típusú csemegét választunk, amely nem olyan hirtelen emeli a vércukorszintet. Ilyen a fruktóz is, ám téves az az elképzelés, hogy fogyasztásával teljesen érdemes kiváltani a glükóz bevitelét. A fruktóz is glükózzá alakul, mégpedig a májban. Ha túl sokat fogyasztunk belőle, azzal a májunkat terheljük meg, és kimeríthetjük a bél transzportrendszerét is. A fruktózintoleranciában szenvedők ráadásul nem tudják lebontani a fruktózt! Még valami: a fruktóz jóval édesebb a glükóznál, ezzel könnyebb rászokni az édes ízre!

Mennyi legyen elég?

Asztali cukorral tulajdonképpen egyáltalán nem is kellene találkoznunk! A szükséges cukrot ugyanis "elkészíti" magának a szervezet. Hogy miből? Kenyérből, burgonyából, rizsből, gyümölcsből, zöldségből... Sőt, vészhelyzetben akár még fehérjéből is! Bizony, jó tudni, hogy a makrotápanyagok képesek egymásba átalakulni. Rossz hír, hogy ez azt is jelenti, hogy a szénhidrátból is lehet zsír! A tanulság: legyünk mértékletesek. - Manapság jellemző, hogy mindent túlízesítünk - mondja dietetikus szakértőnk. - Biztos, hogy arra az eperre kell a porcukor, biztos, hogy azt a paradicsomot meg akarjuk sózni? Külföldön tapasztaltam, hogy egyéves korig nem tesznek a gyerekek ételébe se cukrot, se sót. Próbáljuk meg mi is visszafogni magunkat, és meggyőződésem, hogy új ízeket fogunk felfedezni.

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Pirula Trend