Hirdetés
Dohányzás történelem

Dohányzás történelem

"A dohány a világkereskedelem fontos árucikke. A dohányfogyasztást a társadalmi szokások, a divat, az ízlés változása befolyásolják. A dohányzók száma az első világháború után mintegy megkétszereződött. A fejenkénti fogyasztás Németországban 2,01, Nagy-Britanniában 1,41, Franciaországban 1,29, Magyarországon 0,99 kg. Magyarországon az első világháború előtt 22 dohánygyár működött" - olvasható az Új Idők Lexikonának 7-8 kötetében, a dohány szócikk alatt.

Hirdetés
Hirdetés

Az egy főre jutó évi cigarettaadag tekintetében mára mi magyarok az említett kézikönyv megjelenése - 1930 - óta igencsak "leköröztük" mind a németeket, mind az angolokat, mind a franciákat.

Mint dr. Vadász Imre pulmonológus, a leszokást segítő program koordinátora, az Országos Egészségfejlesztési Intézet munkatársa mondja, Magyarország - a dohányosok számát tekintve - mára a "világranglista" negyedik helyére "küzdötte" fel magát.

S ez meglátszik a népegészségügyi mutatóinkon is. Egy sor betegség és egészségügyi probléma - szív- és érrendszeri betegségek, tüdőbetegség és tüdőrák, szájüregi daganatok, meddőség, az impotencia - kialakulásáért, sőt a koraszülések magas számáért, illetve a magyar népesség haláloki statisztikájának lehangoló voltáért is elsősorban a dohányzás tehető felelőssé.

- Ma már tudományosan igazolható, hogy hazánkban az évi 30 ezer "idő előtti", tehát a 65 év alatti populációt megtizedelő halálozásnak a legfőbb oka a dohányzás elterjedtsége. Ugyanez áll a különféle krónikus betegségekre, amelyeknek kezelése óriási anyagi terhet jelent mind az egyénnek, mind a társadalom egészének. Ezért is vált a Népegészségügyi Program kiemelt célkitűzésévé e káros szenvedély "visszaszorítása".

Különféle vizsgálatok - többek között egy 1952-ben kezdett, 40 ezer angol férfiorvos bevonásával, 40 éven át tartó követéses vizsgálatok is - igazolták ugyanis, hogy azoknak a dohányosoknak, akik - akár több évtizednyi pöfékelés után - abba tudták hagyni a cigarettázást, megkétszereződtek, illetve megháromszorozódtak az életesélyeik azokkal szemben, akik káros szenvedélyükről képtelenek voltak lemondani. Amerikában végzett vizsgálatok pedig azt erősítették meg, hogy a szívinfarktus előfordulása egy évvel a cigaretta elhagyása után csaknem a felére csökkent azokhoz viszonyítva, akik nem akartak, vagy nem tudtak lemondani a füstölésről.

A tüdőgyógyász szerint egyébként a dohányzásban nincs "megengedett" mennyiség, nincs úgynevezett küszöbérték (mint mondjuk a kulturált borfogyasztásnál), azaz minden szál cigaretta, szivar, minden elpöfékelt pipaadag árt az egészségnek. A tüdőgyógyász azt mondja: a dohányáru az egyetlen legálisan árult méreg. A gyártók természetesen önként nem akarnak kihátrálni a piacról%u2026 A fogyasztók megtévesztését szolgálják az úgynevezett "light" termékek, hiszen hatásában nincs jelentős különbség egy "mezítlábas" (tehát füstszűrő nélküli) bűzrudacska és egy dupla-füstszűrős között. S bár a szakemberek nem győzik felsorolni a dohányzás ártalmait, a cigarettázók száma ma is egyre nő hazánkban.

Ebben szerepe lehet annak, hogy a tizenévesek számára mindeddig nem sikerült igazán hatásos megelőző programokat "kitalálniuk" a szakembereknek, a pedagógusoknak. Pedig ennél a korosztálynál a dohányzási szokások kialakulásába az otthon hozott mintákon kívül (az alacsony iskolai végzettségűek, illetve a szakmunkások között van a legtöbb dohányos) a korcsoport által "diktált" elvárások is belejátszanak. Érdekes egyébként, hogy azokban az országokban, ahol a cigaretták árát az inflációnál nagyobb mértékben emelték, a tizenévesek körében csökkent a dohányzás (a fiatal ugyanis önálló jövedelme nem lévén, a zsebpénzét nem szívesen költi cigarettára, sokkal inkább egy divatos ruhára, vagy szórakozásra).

Vadász doktor - aki egyébként nem szívesen nevezi az általa végzett munkát "leszoktató programnak", sokkal szívesebben használja a "leszoktatást segítő program" kifejezést -, az önkéntességen alapuló leszokáson kívül, a megelőzést tekinti a dohányzás elleni "küzdelem" legfontosabb elemének. Mint mondja nem véletlen, hogy a dohányzás megelőzésében, valamint a leszoktatást segítő programokban is oroszlánrészt vállalnak a tüdőgyógyászok, hiszen az ő szívós munkájuknak, preventív gondolkodásmódjuknak (tüdőszűrő-hálózat kialakítása, a BCG-oltás bevezetése) köszönhetően sikerült az elmúlt évtizedekben végleg felszámolni a gyerekkori TBC-t hazánkban.

A tüdőgondozókban indult a dohányosok "kiszűrése" és felvilágosítása is, 1994-ben. Ekkoriban 34, ma 116 "leszokást segítő" rendelés működik hazánkban. Várhatóan ez a szám a közeljövőben - immár a Népegészségügyi Program keretében, az Országos Egészségfejlesztési Intézet szakmai támogatásával, dr. Vadász Imre irányításával - tovább nő majd. Az elkövetkező időben a cigarettát végleg elnyomni akarók, az országban 160 speciális, a területi tüdőszűrő állomásán, illetve 36 egészségügyi intézményben működő rendelésen kaphatnak tanácsokat ahhoz, hogy szabaduljanak meg káros, egészségromboló szenvedélyüktől.

A főorvos e munkában fontosnak tartja az önkéntességet, az orvos-páciens partneri viszonyt, a személyre szabott tanácsadást, azaz, hogy a leszokást segítő tanácsokkal lássák el, illetve az elvonási tünetek jelentkezésekor, a krízishelyzeteken átsegítsék a hozzájuk forduló dohányzókat.

Vadász doktor fontosnak tartja a dohányzás elleni programban a más szakterületekhez (kardiológia, fogászat), illetve a háziorvosi hálózathoz tartozó kollégák részvételét.

Bár tudja, hogy a kampányok e téren is elsősorban a figyelem felkeltését szolgálják, mégis reménykedik abban: mostani akciójuk nyomán is sokan elhatározzák, nem égetik két végéről életük "gyertyáját", azaz nem füstölik el az egészségüket...

T. Puskás Ildikó

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Pirula Trend