Hirdetés
Demencia vagy csak szellemi hanyatlás?

Demencia vagy csak szellemi hanyatlás?

A latin eredetű demencia kifejezés szó szerint ész, értelem nélküli állapotot jelent. Mint dr. Káposzta Zoltán neurológus főorvos mondja, orvosi értelemben a szellemi képességek kóros mértékű csökkenését hívjuk demenciának.

Hirdetés
Hirdetés

Szakértőnk, a Szent István – Szent László Kórház Neurológiai Osztályának vezető főorvosa arra figyelmeztet, nem mindig használjuk helyesen a demencia szót.

Ami nem demencia

A demencia, vagy ahogyan a hétköznapokban gyakran nevezzük, az elbutulás és az öregedés közé gyakran egyenlőségjelet teszünk, helytelenül. Az ugyanis gyakori jelenség, hogy idősödve kevesebbre vagyunk képesek. Szakértőnk hasonlatával élve: ahogyan idővel a bőrünk is ráncosodik, úgy agyunk morfológiája (alaktana, szerkezete) és teljesítménye is változik, amit képalkotó vizsgálatokkal is ki lehet mutatni. Az öregedéssel együtt járó esetleges szellemi hanyatlás természetes élettani folyamat.

Ami demencia

A demencia többet jelent a szellemi képességek normális mértékű csökkenésénél: akkor beszélünk elbutulásról, ha a szellemi hanyatlás mértéke kóros!

Demencia vagy csak szellemi hanyatlás?

A demencia világszerte súlyos népegészségügyi probléma. Európában több mint hétmillió, Magyarországon legalább 160 ezer embert érint.

Kialakulásának valószínűsége az életkor előrehaladtával nő: 65 éves korban minden tizedik, 90 éves korban minden harmadik embert érinthet.

A demencia tünetei

  • A szellemi teljesítőképesség csökkenése
  • a rövid, majd később a hosszú távú memóriafunkció rosszabbodása
  • a gondolkodás lassulása
  • a cselekvéstervezés és az ítéletalkotás zavara
  • beszédzavar, az eszközhasználat zavara, az írás, a számolás, az olvasás zavara
  • romló tájékozódási képesség

Pszichés tünetek

  • ingerültség
  • agresszió
  • a személyiségjegyek változása: ez részben a károsodás következménye, reakció a félelemkeltőnek, ellenségesnek tűnő környezetre.

A demencia típusai

Agysorvadással járó idegrendszeri betegséghez társuló demencia (például Alzheimer-kór, a leggyakoribb demencia), amely az idegsejtek genetikailag determinált pusztulásával jár.

Vaszkuláris demencia: a második leggyakoribb ok, ami az agyi vérkeringési zavar következménye. Az idegsejtek azért károsodnak, mert nem jutnak elegendő glükózhoz és oxigénhez.

Egyéb idegrendszeri betegséghez társuló demencia (például daganatok).

Alkoholos demencia: idült alkoholistákban kialakuló agykárosodás következménye.

Nem idegrendszeri betegséghez (például májelégtelenséghez, AIDS-hez) társuló demencia.

Pszeudo- (azaz ál-) demencia: nem valódi demencia, csupán valamilyen lelki ok – például depresszió – miatt tűnik a szellemi teljesítőképesség csökkent értékűnek.

Ki ismeri fel?

Jó lenne, ha minél több demens beteget minél korábban diagnosztizálnának, és közülük minél többen kerülnének gondozásba! Fontos tudatában lennünk a fenti tüneteknek, hogy hozzátartozónkon minél előbb felismerjük ezeket – ugyanis a legtöbbször nem a betegben, hanem családtagjában merül fel a gyanú! Figyeljünk fel arra, ha idősebb rokonunknál lassúbb gondolkodást, szellemi „elnehezedést” észlelünk. Bár előfordulhat, hogy mindez a normális öregedés része, az is lehet, hogy több annál.

Hogy ezt ki lehessen zárni, beszéljük rá az illetőt a háziorvosi vizsgálatra. Ez több okból is fontos. Egyrészt, mert a háziorvos ismerheti a pácienst, így maga is észlelheti a bekövetkező változásokat. Másrészt a tünetek hátterében egyéb betegség is állhat, ami csak a szükséges szakorvosi vizsgálat elvégzésével deríthető ki: erre a háziorvos utalhatja be a beteget. A vizsgálat a Pszichiátriai és a Neurológiai Szakmai Kollégiumok által akkreditált demencia centrumokban, a hazai szakmai irányelveknek megfelelően történik. Igyekezzünk meggyőzni a hozzátartozónkat, hogy essen túl a szükséges vizsgálatokon, amelyek egyáltalán nem fájdalmasak.

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Pirula Trend