Hirdetés
D-akták, avagy a demencia ügy

D-akták, avagy a demencia ügy

Fontos tudni, hogy a demencia nem része a természetes öregedésnek. A rettegett Alzheimer-kór is demencia, de nem minden demenciában szenvedő beteg Alzheimer-kóros!

Hirdetés
Hirdetés

A latin eredetű demencia kifejezés szó szerint fordítva "ész, értelem nélküli állapotot" jelent, ezért a kifejezést leginkább az ember szellemi képességek csökkenése esetén használjuk. Nagyon fontos tudni azonban, hogy a demencia nem része a természetes öregedésnek. Igaz ugyan, hogy az időskor kockázati tényező, de nem a demencia kiváltó oka. A demenciával járó memóriaromlás nem azonos a feledékenységgel, ami sajnos az agg kor velejárója, hisz idősödve egyre kevesebb dologra vagyunk képesek. Amikor a szellemi hanyatlás mértéke eléri a kóros szintet, akkor beszélnünk demenciáról.Európában több mint hétmillió, Magyarországon legalább 160 ezer embert érint a demencia. Becslések szerint 2050-re világviszonylatban több mint 100 millió demens beteggel számolhatunk.

Szellemi hanyatlás vagy demencia?

A demencia tünetegyüttesei az emlékezés rövidülése, (későbbi folyamatos csökkenése), a gondolkodás lassulása, a szintetizálás képességének csökkenése, gyakran nem jutnak szavak a páciens eszébe, romlik a tájékozódási képessége. A felsorolt tünetek mellé a károsodás következményeként pszichés tünetek is társulnak. Jellemző a személyiségjegyek változása ingerültség, esetleg agresszió, ami leginkább a páciens állapota miatti környezetre adott félelmi reakciója.

Minden Alzheimer-kóros demens, de nem minden demens beteg Alzheimer-kóros. Az emberek gyakran keverik a demenciát, az Alzheimer-kórral is. Az Alzheimer-kór  sajnos csak az egyik típusa a demenciának, pontosabban fogalmazva, az idegsejtek károsodásával járó demencia. Alzheimer-kóros demens beteg csupán az 50-75 százaléka a demens betegeknek. Az Alzheimer- kór tünetei a demencia tüneteihez képest tovább bővülnek határozatlan viselkedéssel, a hétköznapi feladatok lassabb elvégzésével, a beszélgetés témájának elfelejtésével, vagy önismétléssel, az ítélőképesség romlásával, beszédzavarokkal, mozgászavarral, passzivitással, téveszmékkel, esetleg hallucinációkkal.

A demencia egyéb fajtái

Diffúz Lewy-testes demenciaAz agy körülírt területén az agyi idegsejtekben kórosan felszaporodó fehérjékkel kapcsolható össze. A demenciás esetek jelentős részénél a páciens idegsejtjeiben apró gömbölyű képződmények vannak, amelyeket Lewy-testnek hívnak. Lehetséges, hogy ezek járulnak hozzá az idegsejt elpusztulásához. Tünetei: nagyfokú zavartság, tévképzet, hallucinációk, esések, és Parkinsonos remegés.

Pszeudo-demencia

Nem valódi demencia, csupán valamilyen lelki ok - például depresszió - miatt következik be a gondolkodás lassulása vagy a feledékenység.

Parkinson-kór

A Parkinson-kór (PD) a központi idegrendszer progresszív betegsége. A betegség késői szakaszában egyes betegeknél demencia alakul ki. A legtöbb Parkinson-kóros idős beteg demenciában is szenved. A betegség elsődleges tünetei azonban a remegés, merev ízületek és végtagok, beszédhiba és a mozgások elindításának nehézsége jellemez.

Éreredetű demencia

Ez a második leggyakoribb oka a demenciának. Az agyi vérkeringés zavara miatt lép fel (agyérrendszeri betegség). Az éreredetű (vaszkuláris) demencia egyik rizikótényezője a magas vérnyomás.

A multi-infarktus demencia

Az MID leggyakoribb fajtája az éreredetű demenciáknak. Ahogy a neve is mutatja, az apró agyvérzések, vagyis az agy vérellátásának csökkenése okozza. Ezek az agyvérzések bármely agyműködésért felelős területet károsíthatják, ha központi fontosságú területet érintenek, akkor demenciát okozhatnak. Az éreredetű demencia hasonlíthat az Alzheimer-kórra.

Binswanger-betegség

A kéreg alatti vaszkuláris demencia (Binswanger-betegség) a második leggyakoribb ok, amely vérkeringési agyi kórfolyamat következménye. Az idegsejtek nem jutnak elég oxigénhez, ezért nem képesek ellátni feladatukat. Az érintett erek a kéregállomány alatt találhatóak, mélyen az agy belsejében. A tünetek közé tartozik a lassúság, az érzelmek hullámzása, vagy a teljes közönyösség.

Homloklebeny, vagy homlok-halántéklebeny demenciák

A homloklebenyi demenciák az összes demenciás esetnek körübelül 9- 10 százalékát teszik ki. Ezek az elváltozások főleg az agy homlok-, és halántéklebenyét érintik. A betegség általában 40-65 éves kor között jelentkezik. A személyiség- és magatartásváltozás (különösen a gátlástalanság), valamint a nyelvi zavarok előzik meg, amelyek eleinte súlyosabbak, mint a memóriaromlás.

Niemann-Pick betegség

Fronto-temporális demencia (más néven Niemann-Pick betegség): az agy homloklebenyében levő agyszövet károsodása okozza a kialakulását. A Niemann-Pick betegség, az Alzheimer-kórhoz hasonlóan, progresszívan és visszafordíthatatlanul károsítja az évek során az egyén készségeit.

Huntington-kór

A Huntington-kór egy öröklődő, degeneratív agyi betegség, ami a testet és az elmét egyaránt érinti. Általában 30-50 éves kor között jelentkezik, és mentális hanyatlás, valamint rendszertelen, akaratlan végtag- és arcmozgások jellemzik. Tünetei közé tartozik még a személyiség változás, memóriazavar, elkent beszéd, romló ítélőkészség és pszichiátriai problémák. Az esetek nagy részében demencia is kialakul. A diagnózis felállításához családi kórtörténet és agyi PET- CT vizsgálat szükséges. Az esetek nagyrészében demencia is kialakul.

Mi a jelentősége a betegség időben történő felismerésének?

Az a legfontosabb, hogy minél több demens beteget időben diagnosztizáljanak, hogy minél többen gondozásba kerülhessenek. Ezért a leglényegesebb, hogy a tünetek felismerése mellett nagy hangsúlyt fektessünk az előrejelzésekre is. A korai diagnózis haszna, hogy az eredményekből megjósolható a betegség lefolyása. A demenciák - köztük az Alzheimer-kór - súlyosbodása bizonyos gyógyszerekkel és szakszerű foglalkoztatással lassítható, ezáltal a betegek életminősége jelentősen javítható.

A Pozitron-Diagnosztika Központban elérhető egész test PET/CT vizsgálat más képalkotóknál érzékenyebb és megbízhatóbb módszernek bizonyult az elkülönítő diagnózisra az Alzheimer-kór olyan korai szakaszában is, amikor a beteg maga még nem észleli a memória-zavart.A diagnózis pontos felállításához szükség esetén a képalkotó vizsgálat mellett a memória, a konstruktív gondolkodás és viselkedés megítélésére alkalmas neuropszichológiai teszteket is el kell végezni, és ezek eredményét össze kell vetni a képalkotó és kémiai laboratóriumi vizsgálatok eredményével. Ezeket a teszteket szükség esetén a Központ biztosítja a vizsgálatra jelentkezők számára.

Forrás: Pozitron-Diagnosztika Központ

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Pirula Trend