Hirdetés
Csontritkulás? Küzdjünk ellene!

Csontritkulás? Küzdjünk ellene!

Szakértők szerint a csontritkulás ma Magyarországon mintegy egymillió embert érint, akik 90 százaléka nő. A kór eleinte nem jár fájdalommal, tünetek nélkül zajlik - ezért is kapta a "néma járvány" elnevezést. Fontos tudnunk, hogyha helyes életmódot folytatunk, nagy eséllyel elejét vehetjük a csontvesztésnek.

Hirdetés
Hirdetés

Csontrendszerünk nem egy statikus mészszerkezet: a csontszövet állandó változásban van, a szervezetünkben folyamatos csontépítés és -bontás zajlik. Gyermek- és ifjúkorban a csontépítés dominál. Körülbelül harmincéves korunkra a csontszövet eléri maximális sűrűségét és ásványianyag-tartalmát: ezt nevezzük csúcs-csonttömegnek. Ezután lassan eltolódik az építő-bontó egyensúly, és minden évben egy-két százalékos csontvesztés jelentkezik.

Csendes kezdet

- A csontritkulás vagy más néven osteoporozis generalizált (az összes csontot érintő), progresszív (idővel előrehaladó) és multifaktoriális (többtényezős) csontbetegség - mondja dr. Szentiványi Csilla reumatológus szakorvos, természetgyógyász, soft-lézer terapeuta. - A betegségnek két nagy típusa van: a primer (involúciós, élettani) és a secunder (oki: betegséghez, gyógyszerekhez kapcsolódó). A primer csontritkulásnak további két fajtáját különítjük el:

  • A postmenopauzás osteoporozis a változókorban lévő nők egy részét érinti. Ha leáll a ciklus, egy éven belül jelentős csontvesztés következhet be. Ilyenkor a csontbontás túlsúlyba kerül a csontépítéssel szemben.

  • A senilis (időskori) osteoporozis esetében már nem annyira gyors a csontvesztés, ám annyira lelassul a csontépítés is, hogy nem tud "lépést tartani" a bontással.

A csontritkulás kezdetben akár évekig is tünetek nélkül zajlik. Később a hát, a gerinc táján bizonytalan fájdalom, fáradékonyság, gyengeség jelentkezhet. A harmadik fázisban pedig már kisebb-nagyobb csonttörések is előfordulnak.

"Hosszú a szoknya"

Osteoporozis gyanúja esetén az orvos mindenekelőtt fizikális vizsgálatot végez. Rákérdez, nem csökkent-e a testmagasság az utóbbi időben, nem érzi-e úgy a páciens, hogy "hosszabb lett a szoknyája", nem vált-e görnyedtebbé a testtartás. Ezután röntgenvizsgálat következik, amely kimutatja, hogy csökkent-e az ásványianyag-tartalom. (Ezt más betegség is okozhatja.) A diagnózis felállításához laborvizsgálatra is szükség van. Érdemes teljes vérképet készíttetni, ellenőrizni a vese- és májfunkciót, a kalcium-, a foszfor-, a magnézium- és az alkalikus foszfatát-szintet. Ma már gyakran megnézik a D-vitamin-szintet is: ezt a szűrést csak reumatológus írhatja ki. A vizsgálatok köre a csontsűrűségméréssel válik teljessé. 65 év feletti nőknek és 70 év feletti férfiaknak kifejezetten ajánlott ez a vizsgálat. Különösen indokolt, ha az anyánál, nagymamánál is előfordult csonttörés, ha kis traumára is saját törés következik be, ha a testmagasság 3 centiméterrel csökken, ha görbül a hát, kétoldali vesekövesség esetén, ágyhoz kötött életmód mellett, szervátültetés után, valamint a terápiamonitorozás részeként. A felsorolt tényezők egyben a csontritkulás rizikófaktorainak egy részét is magukban foglalják. További kockázati tényező a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a gyulladásos betegségek, a májbetegségek, a csökkent nemi működés, az idős életkor, a nagyon fehér bőr, az alacsony testtömeg, a rövid időn belüli fogyás, a felszívódási zavarok, a már korábban előforduló törés, a későn kezdődő és korán elmaradó menzesz, valamint bizonyos gyógyszerek szedése. ("Csontellenségnek" számítanak a szteroidok, a citosztatikumok, bizonyos vérhígítók és vízhajtók, egyes légzéskönnyítők, cukorgyógyszerek és antikonvulzívumok.)

Séta a csontokért

- A terápia során a legfontosabb célunk az, hogy a páciensnek ne legyen további törése, illetve hogy csökkenjen a fájdalma és a további csontvesztés - mondja dr. Szentiványi Csilla. - Alapvető a kalcium, a D-vitamin és a magnézium pótlása. A napfény hatására a bőrben képződő D-vitamin - amely a májban és a vesében alakul át aktív hatóanyaggá - serkenti a kalcium tápcsatornából való felszívódását, illetve a csontokba történő beépülését. Ezzel szilárdul a csontozat és növekszik a csontsűrűség. Megdöbbentő adat, hogy az ötven év felettiek egyharmada D-vitamin-hiányos! Érdemes lenne naponta 800-1000 milligramm kalciumot elfogyasztanunk, de gyermek- és ifjúkorban, várandós állapotban, csonttörés vagy csontritkulás esetén, nagy erőkifejtés és rendszeres sprotolás idején akár napi 1500 milligrammra is szükségünk lehet. Súlyosabb csontritkulásnál gyógyszerekre is szükség van, amelyeket akár 3-5 évig is szedni kell.

A helyes életmód kialakításának mind a megelőzésben, mind a terápia során fontos szerepe lehet. Fogyasszunk sok zöldséget, gyümölcsöt (áldásos hatású mák ás az aszalt szilva) és tejterméket. Kerüljük a kávét, a szénsavas italokat (különösen a kólát), az alkoholt és a dohányzást! Tartózkodjunk sokat a szabad levegőn! Már napi félórás, szűrt fényben tett séta is aranyat ér. Ha tehetjük, sportoljunk rendszeresen! Ha erősítjük az izmainkat, akkor a közvetlenül alattuk lévő csontok szövetének vérellátása is javul, és aktivizálódnak a csontfelépítésért felelős sejtek.

Egy kis segítség

Főleg már meglévő csontritkulás vagy friss csonttörés esetén érdemes gyógytornász segítségét is igénybe vennünk. Ő megtanítja nekünk, melyik az a mozdulat, amit kerülnünk kell, és mi az a mozgás, amelyet érdemes végeznünk. Megmutatja például, hogyan üljünk fel az ágyban - egyszerű dolog, de fontos tudnunk! Ne szégyelljünk járókeretet használni, ha szükséges. Jó tudni, hogy ma már úgynevezett csípővédő nadrágot (safe hip) is kaphatunk a gyógyászati segédeszközöket áruló boltokban - egy esésnél életmentő lehet!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Pirula Trend