Hirdetés
Csodaműtét itthon! Parkinson-kórral remegés nélkül

Csodaműtét itthon! Parkinson-kórral remegés nélkül

Aki találkozott valaha is Parkinson-kórral küzdő emberrel, tudja, milyen nehéz egy kávéfőzés, a borotválkozás, a munkavégzés s egy idő után bármilyen mozdulat. A Pécsi Tudományegyetemen húsz éve végeznek olyan műtéteket, amellyel a betegek visszatérhetnek a vágyott egyszerű, „normális” életbe. Dr. Balás István idegsebészt kérdezem a sikeres csapatmunkáról és eredményeikről.

Hirdetés
Hirdetés

Hány parkinsonos beteg lehet ma Magyarországon?

Dr. Balás István: 20-30 ezerre becsüljük a Parkinson-kóros betegek számát, ezeknek körülbelül 50-70 százaléka részesül kezelésben, 30-40 százalékukkal viszont nem is találkozik az egészségügy. Akik orvoshoz járnak, zömében gyógyszeres kezelést kapnak. Műtét azoknál jöhet szóba, akiknél a betegség tünetei (izommerevség, mozgásmeglassultság, remegés) gyógyszeres kezeléssel nem javíthathatók, illetve a hosszan tartó gyógyszeres kezelés következtében súlyos mozgászavarok (akarattól független túlmozgás, lemerevedés, mozgásképtelenség) alakulnak ki. Sajnos nem minden neurológus küldi idegsebészhez műtéti elbírálásra a beteget, ennek nehéz megfejteni az okát. Lehet, van ebben egy konzervatív szemlélet, részben talán attól tartanak, hogy elveszítik a betegekkel a kapcsolatot, holott erről szó nincs, hiszen a műtét után a beteg visszamegy az ideggyógyászhoz, szükség van gyógyszerre, további gondozásra, azzal a különbséggel, hogy a műtét hatására a beteg életminősége jelentősen javul

Mi várható a műtéttől?

Dr. Balás István: Képzeljünk el egy aktív embert, aki a tünetek miatt nem képes elvégezni a munkáját, és a súlyos remegés vagy a mozgásképtelenség miatt a legelemibb tevékenységek is nehezére esnek, ugyanakkor szellemileg tökéletes állapotban van. A műtéttel a betegek mozgásteljesítményét, életminőségét radikálisan tudjuk javítani, nem kényszerülnek kerekes székbe, újra képesek lesznek dolgozni, sportolni, csaknem egészséges embernek megfelelő életminőségben élhetnek. A Parkinson-kór kései fázisában megjelenhet a szellemi leépülés, és vegetatív zavarok is. Sajnos jelen tudomásunk szerint nincs arra vonatkozó bizonyíték, hogy ezen a műtét segít.

Az agyba helyezett pacemaker a szakértelem és a technológia fantasztikus találkozása. Mi történik a beavatkozás során?

Dr. Balás István: A műtéthez egy speciális célzó berendezésre van szükségünk, amelynek segítségével az agy mélyen elhelyezkedő központjába - lencse méretű subtalamikus magba - helyezünk el egy elektrodát. Először is láthatóvá kell tennünk a magot, ezért mágneses vizsgálatot végzünk (MRI), majd speciális navigációs eszköz segítségével megtervezzük, hogy a műtét behatolási helye hol legyen, majd a koponyára fölszerelt célzó berendezéssel bejuttatjuk az elektródát az agyba, a kijelölt célterületre. Ezt az elektromos szálat vagy másnéven elektródát ezután összekapcsoljuk egy akkumulátorral, amit elrejtünk a bőr alá.

Csodaműtét itthon! Parkinson-kórral remegés nélkül

Gyakorlatilag egy televízió távirányítójához hasonló eszközzel működtetjük az akkumulátort, mellyel az elektromos ingerek erősségét, hullámhosszát, frekvenciáját tudjuk szabályozni. Agyi pacemakert kap tehát a beteg, ezáltal meg tudjuk szüntetni a túlműködést és a beteg nem kívánt tüneteit. A műtét egy részén a Parkinsonos beteg éber állapotban van, folyamatosan kommunikálunk vele és figyeljük, hogy az elektródákat pontosan arra a területre juttassuk, amely enyhíti a betegség tüneteit, például a remegést. Egy-két milliméteres pontatlanság már az agyi stimuláció hatástalanságát jelentheti, ezért a műtét közbeni tesztingerlés során a beteg folyamatos idegrendszeri vizsgálata nélkülözhetetlen a műtét sikerességéhez.

Húsz év alatt hány műtétet végeztek ezzel a technikával?

Dr. Balás István: Eddig több mint 600 beteget operáltunk meg mozgászavar miatt, és több mint 200 agyi pacemakert ültettünk be. Egyébként neuropacemakert más indikációkra is alkalmazunk. Ki vagyunk képezve a világban ismert hasonló műtétekre, megvannak hozzá az eszközeink is, csak nincs hozzá megfelelő fedezet az OEP-finanszírozás elégtelensége miatt.  Évente 100 beteget tudnánk operálni, de lehet, hogy még többet is. Viszont a műtéthez szükséges implantátumok elég költségesek, s mivel az egészségbiztosító csak korlátozott fedezetet tud biztosítani, ezért évente körülbelül húsz beteget tudunk megoperálni a száz helyett.

Ez bizony komoly probléma, hiszen a beépített eszközök ára milliós nagyságrendben mérhető, és ezt kevés magyar állampolgár tudná kifizetni. Fontos megjegyezni, hogy nemcsak az új betegek számára biztosítja az egészségbiztosító az éves költségvetést, hanem ebből a keretből kell pótolnunk a lemerült pacemakereket is. A pacemakerek szavatossága átlagosan öt év, lemerülés során csak az akkumulátorokat kell kicserélnünk, ami egyszerű műtét, viszont a költségvetésünk jelentős részét felemészti.  Most ott tartunk, hogy a jelenlegi finanszírozás mellett tavaly már több betegnél végeztünk pacemaker cserét, mint amennyi új beültetett betegünk volt. A tendencia márpedig ez, így további egészségbiztosítási támogatás nélkül évről évre kevesebb új beteg beültetésére lesz lehetőségünk. Reméljük, hogy sikerül az egészségbiztosítót meggyőzni arról, hogy egy olyan költséghatékony mütétet tudunk biztosítani a betegek számára, amely segíti őket a munkaképességük megőrzésében, és ezáltal továbbra is a társadalom hasznos tagjai tudnak maradni.

A beteg számára a legfontosabb kérdés, hogy milyen ereményekkel és eséllyel fekszik kés alá?

Dr. Balás István: Ha jó a beteg kiválasztása, akkor nincs sikertelen műtét. A döntésben több szakma több szakemberének az egyértelmű állásfoglalása szükséges, ez számos szakember rendkívül összehangolt munkáját jelenti. Külön munkacsoportra van szükség, akik a betegség felismerésében, annak nem műtéti kezelésében, a műtét utáni beteggondozásban, a pacemakerek programozásában, a gyógyszeres kezelés módosításában is rendelkeznek tapasztalattal, akik alkalmasak arra, hogy megállapítsák, kik azok a betegek, akik a műtéti kezelésből hasznot tudnak húzni. A pécsi egyetemen az országban először valósult meg szoros együttműködést jelentő „csapatmunka”. A műtét után ugyanez a csapat gondozza, felügyeli a beteg állapotát. A pacemaker beprogramozása, a gyógyszerezés, a betegek kiképzése a program használatára, az ellenőrző vizsgálatok sok-sok munkaórát igényelnek.

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Pirula Trend