Hirdetés
Csodálatos immunrendszer

Csodálatos immunrendszer

Immunrendszerünk a szervezetünk védekező mechanizmusa: sejtek, szövetek és szervek együttese. Hogy miképpen működik, azt dr. Kiss Emese belgyógyász, immunológus, reumatológus - az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet Klinikai és Reumatológiai Osztályának vezetője - segítségével foglaltuk össze.

Hirdetés
Hirdetés

Szinte elképzelni sem lehetne az immunrendszerünknél összeszedettebb és képzettebb "hadsereget". Mi mozgatja a hadtesteket? Hogyan képesek számtalan fegyvernemben, testünk ezernyi pontján azonnal harcba szállni? És végül mi történik, ha kivételesen a barátot nézik ellenségnek vagy túlságosan önállósítják magukat?

A betolakodók

Az immunrendszer legfontosabb feladata, hogy megvédje szervezetünket a betolakodóktól, és védelmet nyújtson a különböző kórokozók - vírusok, baktériumok, gombák és paraziták -ellen. Bonyolult biológiai folyamatok jelentik működését.

Az egyes kórokozók többféle támadási felületet találhatnak rajtunk: terjedhetnek például cseppfertőzéssel, bekerülhetnek a szervezetünkbe táplálkozás útján, vagy a bőrünkön keresztül is behatolhatnak. Ezért nagyon fontos, hogy immunrendszerünk bárhol, bármilyen típusú betolakodó ellen a lehető leggyorsabban felvehesse a harcot.

Természetes immunrendszer

Ebben nagyon nagy szerepe van a velünk született immunitásnak, amely embrionális korban alakul ki. Ezt a természetes immunrendszert különböző típusú sejtek alkotják.

A falósejtek lehetnek granulociták vagy makrofágok. Ezek nem alkotnak szerveket, de az egész szervezetben megtalálhatók, többek között a vérben és a májban is. A falósejtek minden idegen anyagot bekebeleznek és lebontanak.

A natural killer (NK), azaz természetes ölősejtek a receptoraik segítségével felismerik a saját szervezet fertőzött vagy tumorossá vált sejtjeit, majd elpusztítják azokat.

A testnedvekben jelen lévő komplementrendszert pedig olyan fehérjék alkotják, amelyek aktiválódásuk során a megfelelő helyre vonzzák a falósejteket, illetve a vékonyabb membránnal rendelkező vírusokba vagy baktériumokba képesek befurakodni és azokat kilyukasztani, hogy a kórokozók oldódás útján elpusztuljanak.

Természetes immunrendszerünk nem igényel "tanulást", azaz egy kórokozóval akkor is képes felvenni a harcot, ha korábban még nem találkozott vele, és nem specifikus vele szemben. Többnyire olyan gyorsan és hatékonyan reagál a különféle kórokozók megjelenésére, hogy észre sem vesszük a működését.

A második védelmi vonal

Előfordul, hogy a velünk született immunitás nem elegendő. Ekkor jut szerephez az adaptív vagy szerzett immunrendszer, amelyre természetes vagy mesterséges úton tehetünk szert.

Csodálatos immunrendszer

Az adaptív immunrendszer a természetes immunrendszerre épülve alakul ki. A velünk született immunrendszer elemei, a már említett falósejtek és természetes ölősejtek a kórokozó jellemző részeit (bizonyos fehérjeszakaszait) "bemutatják" az adaptív immunrendszernek, azaz a nyiroksejteknek, amelyek két fő típusát a T- és a B-limfociták alkotják. Szinte hihetetlen, de ezek a nyiroksejtek egymilliárd különféle célpont felismerésére képes receptort tudnak előállítani. Ez olyan hatalmas szám, hogy ennyiféle kórokozóval biztosan nem találkozunk életünk során! Ám szervezetünk az állandó védelem biztosítása céljából folyamatosan fenntartja ezt a limfocitakészletet.

Természetesen szerzett

A limfociták az elsődleges nyirokszervekben, azaz a vörös csontvelőben és a csecsemőmirigyben termelődnek, és a másodlagos nyirokszervekben - a lépben, a májban, a mandulákban, a nyirokcsomókban - válnak antigén-specifikussá.

Ha idegen anyag kerül a szervezetbe, akkor az adott jellegzetességekkel bíró kórokozó felismerésére képes receptort hordozó limfociták (klónok) felismerik azt, aktiválódnak, és ellenanyagot termelő limfociták alakulnak ki. Az adott klónokból ráadásul hosszú életű memóriasejtek keletkeznek! Ez azt jelenti, hogy ha ugyanaz a kórokozó ismét támadásba lendülne, akkor rövid idő alatt hatékony immunválasz alakul ki.

A természetesen szerzett immunitás alapja az, hogy egy kórokozó legyőzése során az immunrendszer megjegyzi az adott idegen anyagot, illetve az ellene felhasználható ellenanyagot. Ezért van az, hogy bizonyos gyermekbetegségeket - például a bárányhimlőt - csak egyszer kapunk meg életünkben.

Mesterségesen szerzett

A mesterségesen szerzett immunitás kialakításának egyik eszköze a védőoltás. Az oltóanyaggal legyengített kórokozókat juttatnak a szervezetbe, és ez beindítja a védekezést, bár a kór tünetmentesen lezajlik. A szervezet viszont megjegyzi a kórokozókat, és legközelebb már hatékonyan védekezik ellene. A védőoltások másik típusa azt jelenti, hogy kész antitesteket, azaz ellenanyagot juttatnak a szervezetbe.

Ez a működési mechanizmusa a gyermekkori védőoltásoknak, amelyek gyakran egész életünkre szóló védelmet alakítanak ki.

Az immunrendszer optimális működését másképp is támogathatjuk, például egyes étrend-kiegészítők fogyasztásával. Mielőtt választunk ezek közül, érdemes kikérni a háziorvosunk véleményét. Ezek a készítmények ugyanis cukrot vagy laktózt is tartalmazhatnak, amelyre egyesek érzékenyek.

Kóros válaszok

Mint szakértőnk hangsúlyozza, az is mérlegelendő, hogy vajon mindenképpen erősíteni kell-e az immunrendszert: bizonyos esetekben ugyanis ez a finom rendszer meghibásodik, s ekkor nem tanácsos "bátorítani"!

Ritkán előfordul, hogy immunrendszerünk bonyolult működése kisiklik: ez kóros folyamatokat eredményez.

Ha például megszűnik az immunrendszernek a szervezet saját anyagaival szemben kialakított toleranciája, akkor ezeket idegennek tekinti és megtámadja. A lakosság 6-7 százalékánál ezek a folyamatok úgynevezett autoimmun betegségeket alakítanak ki. Attól függően, hogy a kóros válasz meghatározott sejt- vagy szövetalkotók ellen irányul-e, vagy az egész szervezetet érinti, megkülönböztetünk sejt- vagy szövetspecifikus, illetve szisztémás autoimmun megbetegedéseket.

Az is megesik, hogy az immunrendszer túlságosan is aktív. A genetikai adottságok és a környezeti tényezők mellett az immunrendszer fokozott működése is szerepet játszik az allergia, azaz egyfajta túlérzékenységi reakció kialakulásában.

Immunhiányos állapotról akkor beszélünk, amikor a szervezet többféle antigénnel szemben is válaszképtelenséget mutat. Ez az állapot lehet veleszületett vagy szerzett. Az előbbinek genetikai okai vannak, míg az utóbbit többek között bizonyos daganatok, kemoterápiás szerek, sugárkezelés vagy vírusfertőzések okozhatják, mint amilyen a HIV-fertőzés.

HIV

A HIV a fertőzésre fogékony sejteket, elsősorban a szervezet védekezésében kulcsfontosságú szerepet játszó T4-limfocitákat támadja meg. A felületükre kötődik, majd behatol a sejtbe, hogy beírja magát annak örökítőanyagába, a DNS-állományba. Bár a fertőzött szervezetben naponta több milliárd vírus keletkezik, az immunrendszer egészséges része egy ideig képes ellensúlyozni a T4-limfociták nem normális működését, ám a védekezőképesség előbb-utóbb tönkremegy. A legyengült immunrendszerű betegek végül valamelyik szövődménybe halnak bele.

Csodálatos immunrendszer

A vírus fertőzött testváladékokkal, elsősorban nemi úton terjed. Korábban a homoszexuálisok betegségének tartották, de a heteroszexuálisok éppúgy veszélyeztetettek. A statisztikák azt mutatják, hogy a férfi gyakrabban fertőzi meg a nőt, mint a nő a férfit. A vér által történő fertőzés veszélye is fennáll, például nem kellően fertőtlenített tű használata esetén - különösen az intravénás kábítószert használók körében. Nyílt sebek érintkezése is veszélyhelyzetet teremt, illetve a nem megfelelően ellenőrzött vérkészítménnyel történő kezelés (ez Magyarországon ma már gyakorlatilag nem fordulhat elő). Végül anyáról - méhen belül - a magzatra, illetve - szülés közben - a csecsemőre is terjedhet a kór.

A higiéné-hipotézis

Ami a környezeti hatásokat illeti, minden jel arra utal, hogy a túl steril környezet, a túlzott tisztaság nem segíti a betegség elkerülését. Az immunrendszer védekezést segítő T-sejtjei között kényes az egyensúly. Az 1-es típusú sejtek a fertőzések ellen védenek, míg a 2-es típusúak az allergiás betegségek ellen. Ha az egyik megerősödik, elnyomja a másikat. Több érdekes vizsgálat is ezt az elméletet, az úgynevezett higiéné-hipotézist támasztja alá. Egy vizsgálatban több ezer egyetemistát kérdeztek meg arról, egyéves kora előtt volt-e a családnak kutyája vagy macskája. Kiderült, hogy akik igennel válaszoltak, azokat később jobban elkerülték a légúti megbetegedések.

Egy, az újraegyesítés utáni Németországban végzett vizsgálat pedig azt mutatta ki, hogy a nyugati, fejlettebb országrészben magasabb az allergiás betegségek rátája - holott ugyanarról a népről, ugyanarról a genetikai állományról van szó. Világtendencia, hogy a jóléti államokban több az allergiás beteg. Ezért is nevezi a köznyelv az allergiát úri betegségnek.

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Pirula Trend