Azért a víz az úr - Interjú Kiss Lászlóval

Azért a víz az úr - Interjú Kiss Lászlóval

Tanítványai közül többen olimpikonok lettek, jelenleg szövetségi kapitányként irányítja a szakmai munkát egészen 2017-ig. A rangos Time magazin az évezred legtechnikásabb úszóedzőjének nevezte. Kiss László a Patika Tükör olvasóinak mesél a siker felelősségéről, az uszoda hullámzó világáról.

Mint évtizedek óta szinte mindig, most is az uszodában kezdi a napot. Első otthona a második?

- Inkább első otthonomnak tartom az uszodát. Az élet legnagyobb ajándéka, ha valakinek a munkája a hobbija is. Nekem az úszás, az edzőség az. A magyar sportban messze a legtöbb évet én húztam le szövetségi kapitányként.

Szövetségi kapitányi tisztségében két évvel ezelőtt 4 évre, vagyis a 2016-os olimpiáig ismét megerősítették.

- Mivel 2017-ben lesz az úszó világbajnokság, a közgyűlés a Magyar Úszószövetség Elnökségének mandátumát egy évvel meghosszabbította. Úgy gondoljuk, ez a felállás sokban tudja segíteni a magyar úszók sikerét. A világbajnokság a világ harmadik legnagyobb, legrangosabb rendezvénye. Barcelonában 5,3 milliárd nézője volt az akkori versenynek. Óriási lehetőség, hiszen az eredmények fényében döntik el azt is, hogy hol rendezik meg a 2024-es olimpiát. Nagy dolog lenne, ha Budapest lehetne az olimpia helyszíne.

A legtechnikásabb magyar edzőként szokták emlegetni. Bár sokat változhatott a módszer az évtizedek során, milyen technikai újítások fűződnek a nevéhez?

- Tanítványom, Egerszegi Krisztina öt olimpiai aranyat, számos Európa- és világbajnokságot nyert. Hátúszó technikája világviszonylatban a legjobb volt. Ekkor kaptam a Time Magazintól „az évezred legtechnikásabb úszóedzője” címet. Olyan gyakorlatsort kísérleteztem ki Egerszegi Krisztinának, ami különlegessé tette hátúszását, s amivel a világcsúcsot tizenhét éven keresztül tartani tudta. Ezt a technikát ma már világszerte használják.

A gyártók között óriási verseny folyik, hogy a legtökéletesebb úszódresszt kísérletezzék ki. Ez mennyit nyom a latba?

- A dresszek újítását „rongyos forradalomnak” hívtuk. Valóban nagy előnyt jelentettek a pekingi olimpián bevetett új ruhák, amelyek nemcsak meglepték a világot, de új világcsúcsokat is eredményeztek. A Nemzetközi Úszószövetség ezért nemrégiben újra szabályozta az úszóruhák viselését. Bevonta a teljes testet borító dresszeket, s a szabályzat szerint térd fölé kell érniük. Az azokban a mezekben született világcsúcsok egy részét máig nem sikerült megdönteni. A ruhákat bevonták, de a világcsúcsok maradtak. Az úszástudás, a technika továbbra is nagyon fontos maradt. Egerszegi Krisztina hagyományos dresszben döntött csúcsokat. Az edzéseken rávezető gyakorlatokat alkalmazunk, ami olyan, mint a zenészeknél a skálázás.

Azért a víz az úr - Interjú Kiss Lászlóval

Ez a skálázás, a technikai gyakorlatok összeállítása az ön specialitása, amivel több olimpikont is kinevelt?

- Az úszás nagyon kemény állóképességet követel. Az edzők naponta öt-hat órát foglalkoznak a versenyzőikkel. Többet vannak együtt, mint a családjaikkal. Komoly együttlét, az edzőnek követelni, a versenyzőnek végre kell hajtani. Sokszor nagyon nehéz ez mindkettőnknek.

Az edzésein könnyből vagy a mosolyból volt több?

- Nagyon nehéz a jó arányokat megtalálni, s közben motiválni a versenyzőket, hogy a gyakorlatokat végrehajtsák. Fontos, hogy az edző és a sportoló komoly barátságban legyen. A jó edző pszichológus is. Tudnunk kell, hogy a sportolóink milyen karakterűek. Kudarckerülők vagy sikerorientáltak. Ezt figyelembe véve kell foglalkoznunk velük. S emellett annyi minden számít még, például, hogy kinek milyen a hypoxia-tűrése, az oxigénhiány elviselése. Ezt is már gyermekkortól lehet növelni.

Jó szeme volt arra, hogy a sok tehetséges fiatal között meglássa a lehetséges olimpikonokat?

- Ez is kellett hozzá. Nagyon örülök, hogy a mostani bajnok-program keretén belül az ország nyolc régiójából válogatunk. Hargitay András Utánpótlás Szövetségi Kapitánnyal minden hónapban elutazunk egy régióba, hogy a kiválogatott gyerekeket mi is megnézzük. Úgy vélem, először azt kell kiválasztani, akiből biztosan nem lesz tehetséges versenyző. Rengeteg tényező befolyásolja, ki marad hosszútávon sikeres.

Azzal a technikával és úszással, amivel ön az 1950-es években nagyon sikeres volt, az élbolyba tartozott, ma hol lenne?

- Sehol sem. Az úszás az a sportág, ahol századmásodpercek döntenek. Szívfájdalmam ma is, hogy Güttler Károly Szöulban egy századdal csúszott le az olimpiai aranyról. Sok olyan tehetséges úszóm volt, akikből lehetett volna olimpikon is. A labdarúgás és az atlétika mellett az úszás, amelyben a legnagyobb a konkurencia. A Nemzetközi Úszószövetségnek 208 tagállama van. Egy világbajnokságon átlagosan 180-190 ország vesz részt. Ebben kell helyt állnunk, s ezért vagyok nagyon büszke a magyar edzőkre és úszókra, hogy egyelőre tartjuk a lépést a világ legjobbjaival.

A jó edzőt az olimpikonjai hitelesítik? Mi minden kell ahhoz, hogy valaki név legyen a szakmában?

- Bár az eredmény nagyon fontos, mégsem ez az edző mértékegysége. Az úszás kicsi gyerekkortól olyan fegyelmezettséget követel, ami kihat a későbbi életükre is. Nem véletlen, hogy az úszók közül szinte mindegyikük később egyetemet végez, teljesítményre neveli őket az edzés. A sportolók több időt töltenek az uszodában, mint otthon. Életre szóló kapcsolatok ezek. Egy jó edzőnek minden szerepet be kell töltenie, barátnak, szülőnek, segítségnek kell lennie. A hosszú évek alatt tökéletesen megismerem őket, olvasok az arcukból, tudom, az edzéseken meddig feszíthetem a húrt. Nehéz, hogy megmaradjon a respektem, és közben a barátságunk is töretlen maradjon.

Kinevelte az utódját? Fontosnak tarja, hogy valaki tovább vigye a maga alakította szellemiséget?

- Egyetlen úszószakosztályban, a Budapesti Spartacusban dolgoztam negyven éven keresztül. Mellette lettem szövetségi kapitány. Csak azt tudom mondani, hogy ma is az új nevén Kőbánya SC az ország legsikeresebb szakosztálya. Itt olyan edző-garnitúrát hoztam létre, akik itthon és külföldön is jó lehetőségeket találtak, megállták a helyüket.

Vannak a jövőnek Kiss Lászlói, Széchy Tamásai? A maguk kapcsolatában is voltak érzékeny pillanatok. Hány mestert bír el a szakma?

- A Mesteredzők Bizottsága és az edzőbizottság elnökeként próbálok fazont adni a magyar úszásnak. Kapitányként most főleg az a feladatom, hogy az edzési programokat összeállítsam. Az edzőtáborok, a fő versenyek időpontját megszervezzem. Emellett edzéseket már nem vezetek. De feladatomnak tartom, hogy arra bírjam az edzőket, hogy azokat a hibákat, amelyeket annak idején elkövettem, ők elkerüljék.

Megvan ma már az a távolsága, hogy rálásson az elmúlt évtizedek hibáira is? Mit csinálna másképpen?

- Soha nem felejtem el, hogy Kaczander Ágnes simán nyerhetett volna a müncheni olimpián, ha a tíz évvel későbbi eszemmel, tudásommal állítom össze akkori programját. Nagyot lehet hibázni, de sokat lehet belőle tanulni. Elébe kell menni a nemzetközi mezőnynek, ami nehéz és komoly feladat.

Egy edzőnek több évtized áll rendelkezésére, míg egy olimpikonnak jó esetben néhány olimpia adatik. Milyen és mekkora felelőssége van ebben önöknek?

- Nagyon büszke vagyok arra, Kovács Ági négy, Güttler Károly öt, Egerszegi Krisztina három olimpián szerepeltek jól és tisztességesen. Az egyszeri olimpiai győzelem tűnhet gyanúsnak is, netán doppingolva ér el tisztességtelen eredményt az úszó. Ám aki évtizedeken keresztül tudja tartani az eredményeit, igazi nagy sportoló, aki tett az eredményéért.

Hosszú ideig csak a női szakosztályt vezette. Ma már mindkét szakosztály önhöz tartozik. Jelent különbséget a nők és férfiak edzése, a velük való foglalkozás?

- Akartam fiúkat is edzeni, de így hozta az élet. A lányok talán szorgalmasabbak, ők hozták a nagyobb eredményeket. Voltak férfiúszóim is. Büszke vagyok Güttler Karcsira, a sikereire. Edzőként nem tehetek különbséget, minden tehetséggel egyformán kell foglalkoznom. Az is edzői feladat, hogy melyik úszásnemre szakosítsuk versenyzőinket. És azzal is tisztában kell lennünk, hogy a nemzetközi mezőnybe hol van rés, hol tudunk betörni, hol vannak lehetőségeink. A magyar úszás alapja a vegyes-úszás, amit „hungarian way”-ként emlegetnek a világban. A gyerek-bajnok programban is a 200 méteres vegyes-úszás a kiemelkedő. Aki ebben jó, később bármelyik úszásnemben az. Elegendő tizenhat éves korban szakosodni. De vannak speciális esetek, Egér tizennégy évesen lett olimpiai bajnok, kovács Ági tizenöt évesen állt a dobogón Atlantában. Vannak kiugró tehetségek, de azt sem szabad fetisizálni, hiszen vannak korán érő versenyzők, és vannak, akiknek több idő kell a kiemelkedő eredményhez. Fiatal edzőként nekem is volt olyan, akkor kiugró tehetségnek tartott úszóm, aki négy évvel haladta meg a tényleges korát, de mivel nem kapott megfelelő edzéstervet, gyorsan kifújt a tehetsége. Valóban felelősségünk van a versenyzőinkért.

Százhalombatta díszpolgára, alpolgármestere. Sőt, a város uszodája is az ön nevét viseli. Furcsa lehet lemennie a Kiss László uszodába. Hogyan éli meg? Teher?

- Jó érzés, nem teher. Minden hétvégén a barátaimmal ott vagyok az uszodában, s mindig meghatódom ezen a tiszteletadáson. Büszke vagyok arra, hogy a százhalombattai úszószakosztály egyre jobb, s Rácz Benjamin révén a város ifjúsági olimpiai bajnokot adott. Azt a szeretetet, amit Százhalombattától kaptam, kötelességemnek érzem visszaadni.

Úgy tudom, már hobbiból sem úszik. Mi maradt a vízből?

- Barátaimmal hetente kétszer lábteniszezek. A Gellértbe is rendszeresen járok barátaimmal, de már nem úszom. Azért a víz maradt az úr!

Kapcsolódó írások
Kérdezzen szakértőnktől
Kapcsolódó gyógynövények
Kapcsolódó betegségek