Hirdetés
Az orrdaganatokról

Az orrdaganatokról

Az orrunkat sokféle szövet alkotja, többek között bőr, nyálkahártya, csont, porc, izmok és mirigyek. Ennek köszönhetően az orr daganatai is igen sokfélék lehetnek, ám a tünetek nem mindig jellegzetesek. Talán ez okozza, hogy - egyes tanulmányok szerint - átlagosan nyolc hónap is eltelik az első panaszok jelentkezésétől a daganat felfedezéséig. Pedig a korai diagnózis életet menthet! Az orrüreg és az orrmelléküregek daganatairól dr. Lengyel Csongor fül-orr-gégész, onkológus adjunktust kérdeztük.

Hirdetés
Hirdetés

Külső orrnak az orr arcon is látható részét nevezzük, amelynek felső egyharmada csontos, alsó kétharmada porcos. Az arc belsejében található porcok és csontok valóságos labirintust, üregrendszert alkotnak, amelynek élettani szerepe a belélegzett levegő tisztítása és melegítése (emellett az immunológiai védekezésben és a hangszín kialakításában is szerepet játszik). A külső orr mögötti terület az orrüreg. Ezt az orrsövény osztja két részre. Az orrüreg az orrlyukakon keresztül érintkezik a külvilággal. Az orrüreg meglehetősen nagy, hátul az orrgaratig tart. Az orrüreg oldalfalának felületét három orrkagyló növeli még tovább, amelyek három orrjáratot hoznak létre. Ezekbe nyílnak az orrmelléküregek: a rostasejtek, az iköböl, az arcüreg és a homloküreg. Az orrüreget belül nyálkahártya borítja, amely rengeteg mirigyet és nyiroksejtet tartalmaz.

Gyanús jelek

Hogy pontosan mitől és kinél alakul ki rák, arra a tudomány mai állása szerint nem létezik egyértelmű magyarázat. Bizonyos rizikótényezők azonban - fa-, festék-, vegyipari anyagok belélegzése, az EBV-vírus jelenléte, rendszeres alkoholfogyasztás és dohányzás - hajlamosíthatnak a betegség kialakulására.

A tünetek nem csupán az orrot érinthetik: a közelség miatt más érzékszervek funkciója is csökkenhet.

Felvetheti az orrdaganat gyanúját:

  • orrduzzanat
  • arcduzzanat
  • orrváladékozás
  • orrvérzés
  • nehezített orrlégzés (főleg egyoldali orrdugulás)
  • szaglászavarok
  • fejfájás
  • az arcbőr érzékenységének megváltozása
  • hallászavar
  • kettős látás
  • megnagyobbodott nyaki nyirokcsomók

Az orvosnál

Az orvos először is kikérdezi a pácienst. Kitér a dohányzási és alkoholfogyasztási szokásokra, valamint a munkahelyi és az egyéb környezeti hatásokra is.

Ezután fizikális vizsgálat következik: az orrjáratok, a szájüreg és a garat vizsgálata, az arcüreg és a homloküreg feletti nyomásérzékenység vizsgálata, a nyak területének áttapintása.

A diagnózis felállításához szükség van szövettani mintavételre és a nyaki nyirokcsomókból való tűszúrásos mintavételre.

Amennyiben indokolt, képalkotó vizsgálatot is végeznek. A nagy felbontású kontrasztanyagos CT-felvétel jól informál a daganat kiterjedéséről és a környező csontok állapotáról. Az MRI-felvétel megmutatja, érintettek-e a környező "lágyrészek": az idegek, az agyhártya vagy a szemüreg.

Ha beigazolódik a daganat gyanúja, személyre szabottan meg kell tervezni a kezelést. Ennek menete több tényezőtől is függ, például a daganat szövettani típusától, előrehaladottságától, a beteg általános állapotától, a kísérőbetegségektől, a tervezett kezeléssel járó mellékhatásoktól, sőt, akár a beteg személyiségétől is. A kezelési stratégia megválasztása - az előbbi tényezők figyelembevételével - az onkológiai centrumokban működő, többféle szakorvos bevonásával működő onkoteamek feladata.

A kezelés

Ha a daganatot meg lehet operálni, a sebész eltávolítja a tumort. Ha nyaki áttét is van - az esetek 10-20 százalékában -, akkor célszerű a nyaki nyirokcsomó-láncot is eltávolítani. Nagyon fontos arra is figyelni, hogy a daganatot ép széllel vegyék ki, tehát olyan biztonsági zónával, ami biztosít afelől, hogy minden tumorsejtet eltávolítottak. Mivel az orrdaganatok esetében az életfontosságú szövetek - például az agy - közelsége miatt ez nem mindig valósítható meg, a műtétet gyakran sugárkezelés is követi. Az orrmelléküregek daganatai esetén a műtétet leggyakrabban az orrjáratokon keresztül, endoszkóppal végzik. De úgynevezett nyitott műtéti technikákat is alkalmaznak: a nagyobb vagy nehezen megközelíthető daganatokat az arcon ejtett metszésen keresztül távolítják el.

A nagy erejű sugárzás célja a daganatsejtek DNS-láncának károsítása, ez azonban nem csupán a daganatsejtekre hat. Ezért a sugárkezelés mellékhatásaként fáradtság, bőrpír, szaglászavar, az orr váladékozása jelentkezhet. A teljes dózis egyszerre történő adagolása nagyon súlyos mellékhatásokkal járna, ezért a kezelés elosztva, naponta kisebb adagokban történik, az ép sejtek így képesek regenerálódni.

Kemoterápiát elsősorban sebészileg nem elérhető, előrehaladott vagy visszatérő daganat esetén alkalmaznak. A citosztatikumok (sejtmérgek) intravénásan bekerülve a szervezetbe, a véráram útján mindenhová eljutnak. Mivel a daganatos sejtekhez hasonlóan egyéb,  gyorsan osztódó sejteket is elpusztítanak, kellemetlen mellékhatásokkal járhatnak: az immunrendszer gyengülése, csontfájdalom, láz, vérszegénység, hányinger, hasmenés, veseműködési zavaraok és hajhullás is jelentkezhet, igaz, ezeknek a panaszoknak nagy része csupán átmeneti. A kemoterápiás kezelés a sebészi út mellett és sugárkezeléssel kombinálva is adható. Kombinált terápia alkalmazása esetén az átlagos ötéves túlélés 45-49 százalék.

Az orr funkciói

Az orrunk igen sokrétű feladatokat lát el.

  • A légzés szerve

Az orr és az orrüreg legnagyobb része a tüdőbe áramló levegő mozgását szabályozza. Az orr az élettani, normál légzés útja, a szájon át való légzést csupán sürgősségi helyzetben, kiegészítésképpen vesszük igénybe. Percenként 6 liter levegőt lélegzünk be, maximális kapacitás esetén azonban akár 50 vagy 70 liter is átáramolhat az orrüregen!

  • A szaglás szerve

A szaglásért a szaglóhám felel, amely mindössze két húszforintosnyi területet foglal el a felső orrkagyló és az orrsövény között. Az idegrostok apró lyukacskákon keresztül jutnak be az orrüregből az elülső koponyaárokba. Amikor bedugul az orrunk, akkor ezek a nyílások is elzáródnak, így ideiglenesen nem érzékeljük a szagokat.

Az emberek szaglása - például a kutyákéval összehasonlítva - nem különösebben pontos, mégis jóval kifinomultabb, mint az ízérzékelésünk. Ez kétféle képességet is jelent: érzékeljük az illatokat és meg is tudjuk különböztetni ezeket. A légtérben mintegy 30 ezer különböző szaganyag létezik, ebből mi tízezret vagyunk képesek érzékelni, de mindössze kétszázat tudunk megkülönböztetni egymástól.

  • A védekezés szerve

A légzőhám olyan csillószőrös nyálkahártya, amely a légutakban mindenütt megtalálható, az orrbemenettől kezdve az orrmelléküregeken át egészen a hörgőkig. Fő feladata a belélegzett levegő melegítése és tisztítása. Rengeteg mirigyet és nyiroksejtet tartalmaz, így jelentős szerepet játszik a kórokozók elleni védelemben. A tisztításban az orrbemenetnél található valódi szőrszálaknak és a nyálkahártya egész felszínét borító, finoman összehangolt működésű csillószőröknek van a legnagyobb szerepük. Utóbbiak felszínén vékony nyákréteg található, amelyben megtapadhat a szennyeződés. A csillószőrök ezt az orrüregben hátrafelé, a garat felé, míg az orrmelléküregekből kifelé hajtják.

  • A beszédképzés szerve

A beszédhangok formálásának egyik fő helyszíne az orr. Elsősorban rezonáns mássalhangzók - az m, az n vagy a g hang - képzésében vesz részt. A levegő ekkor az orron keresztül áramlik ki. Amikor azonban a magánhangzókat formáljuk, akkor a lágyszájpad lezárja az orrüreget.


Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Pirula Trend